Martin Niemöller
| Martin Niemöller | |
.jpg) | |
| Martin Niemöller 1952-ben | |
| Született | 1892. január 14.[1][2][3][4][5] Lippstadt[6][7] |
| Elhunyt | 1984. március 6. (92 évesen)[1][2][3][4][5] Wiesbaden[8] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Else Bruner |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Osnabrück |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Niemöller témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Emil Gustav Friedrich Martin Niemöller (Lippstadt, 1892. január 14. – Wiesbaden, 1984. március 6.) német protestáns teológus, a Hitvalló Egyház vezető tisztségviselője és az Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Eleinte meggyőződéses NSDAP-szavazó, de a nácik egyházellenes kampánya, a Kirchenkampf és az ellenállás tagjává tette.
A teológia elvégzése után először a belmisszió területén dolgozott, majd 1931-től Dahlemben (ma: Berlin) lelkész. Itt kezdődött harca a nemzetiszocializmussal.[10] Keresztény hitével összeegyeztethetetlennek tartotta a patrióta érzések keveredését vallásos igénnyel, főként úgy, hogy mindezt hamis keresztény megalapozással látják el. A Hitvalló Egyház nevű mozgalom egyik vezető személyisége lett. Megtorlásként 1937-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitték. Itt is maradt 1945-ig.
A háború után, 1947-ben a Hessen-Nassaui Tartományi Egyház nagy többséggel elnökévé választotta.[10]
Több kitüntetése mellett a Szovjetuniótól Nemzetközi Lenin-békedíjat kapott tevékenysége elismeréseképpen 1966-ban.
Idézet[szerkesztés]
Híres szövege, a német antifasizmus halhatatlan dokumentuma, amely később számos munkájába és prédikációjába beépült:
| Német | Fordítás |
|---|---|
| Als die Nazis die Kommunisten holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Kommunist. |
Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. |
| Als sie die Gewerkschafter holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Gewerkschafter. |
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. |
| Als sie die Sozialisten einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Sozialist. |
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. |
| Als sie die Juden einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Jude. |
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. |
| Als sie mich holten, gab es keinen mehr, der protestieren konnte. |
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ LIBRIS, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ a b Theologiai Szemle, 1984 /3. szám, Karasszon István: Martin Niemöller emlékezete
