Malomháza
| Malomháza (Kroatisch Minihof) | |
 | |
| Malomháza központja a templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Füles településrésze |
| Járás | Füles |
| Alapítás éve | 1194 |
| Polgármester | Johann Balogh (SPÖ) |
| Irányítószám | 7302 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 380 fő (2004)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 273 m |
| Terület | 12,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 16° 38′ 44″47.526900°N 16.645600°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 16° 38′ 44″47.526900°N 16.645600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malomháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Malomháza (németül Kroatisch Minihof, horvátul Mjenovo) Füles településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 15 km-re keletre, a magyar határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1194-ben „Vkas” néven említik először. 1195-ben „Hubec”, 1311-ben „Terra Ikech”, 1360-ban „Vgeid”, 1411-ben „Poss. Vkech vulgo Monahhaza vocata”, 1435-ben „Monohaz”, 1455-ben „Poss. Minichhoff”, 1495-ben „Poss. Molomhaza vocata alio nomine Kysfyles”, 1499-ben „Predium Wkas” alakban említik a korabeli források.[2]
1195-ben még a borsmonostori cisztercita kolostor birtoka volt. A szerzetesek magtárat és malmot építettek a településen. Erről kapta későbbi Malomháza nevét, eredeti neve ugyanis Ikecs volt. A 13. században Fülessel együtt a Németújvári grófok szerezték meg. 1371-ben a Kanizsaiak birtokába került. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. 1535-ben a Nádasdy család szerezte meg a fülesi birtokot. A falut még 1536-ban is pusztaként említik, csak 1537 és 1540 között telepítette újra Nádasdy Tamás horvátországi birtokairól érkezett horvát telepesekkel, akik a török elől menekültek északra. A második horvát betelepítési hullám 1559 és 1562 közé esett.
1593-ban a török ellen itt átvonuló császári csapatok nyomában pestisjárvány tört ki. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1620-ban Bethlen hadai égették fel és rabolták ki a települést. 1676-ban Esterházy Pál herceg a Nádasdyak lékai uradalmát és ezzel az Esterházy család kezébe került. 1731-ben épült fel a Szentháromság tiszteletére szentelt temploma, mely azonban idővel kicsinek bizonyult, viszont nagyobb építésére már nem került pénz. 1870-ben a falunak önálló plébániája lett, addig ugyanis fíliaként Füleshez tartozott. A 20. század elején sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra, nagy részük az Egyesült Államok South Bend nevű településére, ahol utca is viseli a falu nevét.
Vályi András szerint „MALOMHÁZA Münichov. Horvát falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Füleshez nem meszsze, és annak filiája, Sopronhoz 2 3/8 mértföldnyire, határja két nyomásbéli, hegyes völgyes, terem búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát, szőleje, erdeje középszerű.”[3]
Fényes Elek szerint „Malomháza, németül Minihof, horvát falu, Sopron vármegyében, Sopronhoz délre 2 1/2 mfd., 520 kath. lak. Dombos határa sovány, s van 1167 szántófölde, 22 h. rétje, 291 kapa szőlője, 600 hold erdeje, melly legelőnek is használtatik. Urbériség 43 egész telek. Erdeje tölgy és fenyő. Bora kelendő. Birja h. Eszterházy.”[4]
1910-ben 1051, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A lakosság száma 1930-ban még 1200 körül volt, azóta számuk fokozatosan csökkent, 2004-ben már csak 380 lakost számláltak a faluban.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1731-ben épült barokk stílusban, 1870-ben klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Malomháza népessége. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Füles község hivatalos oldala (németül)
- Faluismertető (horvátul)
- A helyi sportklub honlapja (németül)
