Makákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Makákók szócikkből átirányítva)
Makákók
Közönséges makákó (Macaca fascicularis)
Közönséges makákó
(Macaca fascicularis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
Nemzetség: Papionini
Nem: Makákó (Macaca)
Lacépède, 1799
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Makákók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Makákók témájú médiaállományokat és Makákók témájú kategóriát.

A makákó (Macaca) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Egy faj, a berber makákó kivételével Ázsia déli és keleti részein élnek; egyebek közt Japánban és a Szunda-szigeteken is. A jégkorszak előtt elterjedési területük jóval nagyobb, Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig egybefüggő volt; ennek emlékét őrzik egyes populációik a Himalájában és más magashegységekben.

Megjelenésük[szerkesztés]

Termetük alacsony, középhosszú végtagjaik erősek. Homlokuk hátrafelé csapott, és erős szemöldökívekkel borul a szemekre; előreálló orruk bekerített; orrlyukaik nem az orr végén ülnek. Állkapcsuk vaskos. Rövid hüvelykujjukon lapos, a többi ujjukon félhengeres körmök nőnek. Ülepük csupasz, ülőgumóik jól fejlettek. A farok hossza és vastagsága rendkívül változékony: egyes fajoké megközelíti a test hosszát eléri, másoké elsatnyult. Alsó állkapcsukban megvan a nagy hátsó zápfoguk.

Szőrzetük többnyire pasztellszínű. Fejükön a szőrzet középütt kettéválasztott vagy parókaszerűen borul a különben kopasz fejtetőre. Körszakálluk hiányozhat, de egyes fajoké hatalmasra duzzad.

Életmódjuk[szerkesztés]

Részben fán lakók, részben a földön élnek; többnyire pár tucat fős csapatokban. Természetes élőhelyeik beszűkülésével nagy csapataik költöztek be különféle emberi településekre (Delhiben már gyakorlatilag megoldhatatlan problémát okoznak [1]). Állati és növényi táplálékot egyaránt fogyasztanak. Jól szaporodnak fogságban is; jól háziasíthatók. Az ösztrusz idején a nőstények ivarszervei erősen megduzzadnak. Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. Három-ötévesen válnak ivaréretté.

A vadon élő makákók csoportjainak szerkezete a rokon nőstények szövetségén alapul; a nőstények egyes alcsoportjai együtt indulnak táplálékszerző útjaikra. A rokoni kapcsolatok közül a legfontosabb számukra az anya–lány viszony; a dominancia a születés sorrendjében alakul ki. Az alcsoportokhoz csatlakoznak a hímek is és ők is kialakítják saját rangsorukat, de csoport felépítését alapvetően az határozza meg, hogy a nőstények rokonai, illetve játszótársai-e egymásnak. Az anyák (védelmezőleg) hím kölykeik játékaiba is beavatkoznak, ezért a hímek rangsora részben anyáik rangsorát képezi le (Csányi, 1999, 41. o.).

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nembe az alábbi 24 faj tartozik, melyeket öt csoportba csoportosítanak.

  • Macaca sylvanus csoport – 1 faj

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]