Debreceni torma
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Armoracia macrocarpa (Waldst. & Kit.) Kit. ex Baumg | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Debreceni torma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni torma témájú kategóriát. |
A debreceni, hólyagos, vagy magyar torma (Armoracia macrocarpa) méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény. Jellegzetessége az érett állapotban 10–15 milliméter hosszú, rekeszenként körülbelül 10 magkezdeményt magába záró becőketermés. Termésének nagy méretére utal tudományos fajneve és régi magyar elnevezése, a hólyagos torma is. (Édes-, ungvári és magyar tormának is nevezték, s Jávorka szerint régebben termesztették is.)
A termetében és megjelenésében egyaránt hasonló, ártereken, vízpartokon, nedves réteken, árokszéleken elvadultan is élő, kelet-mediterrán elterjedésű közönséges torma (Armoracia rusticana) közeli rokona, de annak termései gömbösek, kisebbek és rekeszenként csak 4–6 magvúak. Függőleges, elágazó gyöktörzséért régóta termesztett és nagyra becsült fűszernövény, de emellett gyógynövény is. Mindkét tormafaj levelei nagyok és változatosak; lehetnek tojásdad alakúak, lándzsásak vagy szárnyasan szeldeltek.
Elterjedése[szerkesztés]
A debreceni torma előfordulása nem szorítkozik a cívisváros környékére, mint azt a neve alapján gondolhatnánk, a Kárpát-medencén kívül találkozunk vele még Bulgária és Románia Duna-menti tájain;[2] a Pannon-alföld és a Duna-táj endemikus (bennszülött) növények sorába tartozik. Elsősorban a Tiszántúlon, a Tisza és a Duna mentén él, az ország más részeiről – így a Somogy vármegyei Mikéről, Tolnából, Szekszárd mellől és a Mátrából (Recsk) – származó előfordulási adatai hosszú ideje megerősítetlenek, illetve bizonytalanok. Szikesedő mocsarak szegélyén, ártereken, mocsárréteken tenyészik, májustól júliusig virágozhat. Védett növények, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Armoracia macrocarpa - Red Data Book on Bulgaria
Források[szerkesztés]
- Molnár V. Attila: Rejtőzködő kincseink – Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – WinterFair Kft. Debrecen – Szeged (2003). 232 pp. ISBN 963-472-708-5
- The Plant List: Armoracia macrocarpa
