Magyar művelődéstörténet

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar művelődéstörténet
Szerzőtöbb szerző, szerkesztői: Domanovszky Sándor, Balanyi György, Szentpétery Imre, Mályusz Elemér, Varjú Elemér
Első kiadásának időpontja1939–1942
Nyelvmagyar
Témakörművelődéstörténet
Részei5 kötet
Kiadás
Magyar kiadásMagyar Történelmi Társulat, Budapest
Külső hivatkozásMEK

A Magyar művelődéstörténet egy a 20. század első felében megjelent nagy terjedelmű magyar nyelvű történettudományi mű volt.

Kiadásának története[szerkesztés]

A Magyar művelődéstörténet egyike volt a Horthy-korszak legnagyobb irodalmi munkálatainak. Ugyan 1915-ben már elindult hasonló címmel egy 2 kötetes sorozat Erdélyi László Gyula történész-bencés szerzetes tollából.[1] Az 1930-as években indult az új, nagyobb vállalkozás egy több kötetes magyar művelődéstörténet megírására. Közel 70 szerzőt, köztük a korszak több jelentős szaktudását sikerült megnyerni a nagy vállalkozásnak, amely egyetemes igényességgel próbálta feldolgozni a magyar kultúra történetét a kezdetektől a korszakig. A szerkesztési munkálatokat Domanovszky Sándor (1877–1955), Balanyi György (1886–1963), Szentpétery Imre (1878–1950), Mályusz Elemér (1898–1989), és Varjú Elemér (1873–1945) történészek vezették. A sorozat végül 5 kötetben látott napvilágot 1939 és 1942 között a Magyar Történelmi Társulat gondozásában. Teljes terjedelme 3312 nyomtatott oldal.[2]

Domanovszky Sándor így fogalmazta meg a mű célját az Előszóban:

„Éppen a művelődési tényezők kutatása nálunk, akik eléggé el voltunk zárva a külföld szellemi mozgalmaitól, kissé későn indult meg. A nagy összefoglalásra egy író szűrőjén át nincsenek még meg a kellő előmunkálatok. Az adatgyűjtés a kezdet kezdetén van, jó részlettanulmányokban még igen szegények vagyunk. Pedig épp a művelődéstörténelemben az általános kép kialakításához sokkal kiterjedtebb és fáradságosabb anyaggyüjtésre van szükség. Nemcsak történeti kultúránk elmélyítésének és minél szélesebb körben elterjesztésének van azonban szüksége a szintézisre, hanem magának a művelődéstörténeti kutatásnak is. [...] Ezek a meggondolások vezették Társulatunkat arra a gondolatra, hogy a szakemberek egész sorának bevonásával oldja meg a föladatot. Így elkülönített részletkutatási terén mindenki megkísérelhette a maga szűkebb föladatának megoldását és megvolt a remény, hogy a szerkesztőbizottság gondos munkájával kiküszöbölhetők legalább azok a kirívóbb visszásságok, amelyek az ilyen társas összműködésből természetszerűen adódnak. Mert az egyes írónak megvan a saját meggyőződése, amelyet esetleg nem hajlandó azért föladni, mert egy más részletkérdés feldolgozójának meggyőződése bizonyos pontban az övével összeütközésbe jut. [...] Legyen ez a munka alap az új kutatásokra, eszköz a művelődéstörténeti tudás közkinccsé tételére, hogy az utánunk következők a közönség megnyilvánuló kivánságára mentől hamarabb tökéletesebb munkával tudják pótolni a mienket. Addig is megérdemli az első komoly kisérlet, hogy hiányaival szemben elnézéssel legyenek.”[3]

Kialakítása[szerkesztés]

A sorozat bizonyos szempontból hasonlított a korszak többi nagy vállalkozásához (Magyarország Vereckétől napjainkig, Egyetemes történet, Magyar történet, Magyar föld, magyar faj), és egyfajta díszmű funkciót is betöltött. A vaskos kötetek ennek köszönhetően aranyozott barna félbőr kötésben kerülhettek az olvasók polcaira. A belsőre is odafigyeltek a kiadók: minden kötet körülbelül 500 fekete-fehér szövegképet, és néhány színes mellékletet kapott. Az illusztrációk-mellékletek teljes száma 2704.[2]

Új kiadás[szerkesztés]

A sorozat évtizedeken át egyedülálló szintézisnek számított méretével. Csak megjelenése után 60 évvel, 2000-ben készült Kósa László szerkesztésével az újabb Magyar művelődéstörténet, ennek terjedelme azonban jóval kevesebb, 569 oldal (Osiris Kiadó, Budapest).[4]

Magát a Domanovszky-féle Művelődéstörténetet 1991-ben a Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt. fakszimile kiadásban ismét megjelentette (Szekszárd, ISBN 963-7805-97-4).[5] Digitálisan a Magyar Elektronikus Könyvtár tette hozzáférhetővé.

Munkatársak[szerkesztés]

A kötet összeállításában a következő személyek vettek részt:[5]

  • Alszeghy Zsolt
  • Bakács István János
  • Balanyi György
  • Balanyi György
  • Balassa Brúnó
  • Balogh János
  • Balogh Jolán
  • Bárányné Oberschall Magda
  • Bartha Dénes
  • Berlász Jenő
  • Bierbauer Virgil
  • Csapodi Csaba
  • Császár Elemér
  • Csóka J. Lajos
  • Deér József
  • Domanovszky György
  • Domanovszky Sándor
  • Elekes Lajos
  • Ember Győző
  • Eperjessy Kálmán
  • Farkas Gyula
  • Fekete Nagy Antal
  • Gárdonyi Albert
  • Gyalókay Jenő
  • Hajdu János
  • Hajnal István
  • Haraszti Emil
  • Héjja Pál
  • Hermann Egyed
  • Horváth Henrik
  • Höllrigl József
  • Ifj. Szentpéteri Imre
  • Istványi Géza
  • Ivánka Endre
  • Juhász Lajos
  • Kampis Antal
  • Kardos Tibor
  • Kniezsa István
  • Korbuly György
  • Kring Miklós
  • Lederer Emma
  • Lukinich Imre
  • Lyka Károly
  • M. Császár Edit
  • Mályusz Elemér
  • Markó Árpád
  • Mátrai László
  • Melly József
  • Mendöl Tibor
  • Miskolczy Gyula
  • Párdányi Miklós
  • Paulinyi Oszkár
  • Petrovics Elek
  • Pigler Andor
  • Prahács Margit
  • Ravasz László
  • Révész Imre
  • Sinkovics István
  • Szabó Gusztáv
  • Szabó István
  • Szilágyi Lóránd
  • Tóth László
  • Trócsányi Zoltán
  • Undi Mária
  • Ungár László
  • Vácz Elemér
  • Váczy Péter
  • Varjú Elemér
  • Welmann Imre

Kötetbeosztása[szerkesztés]

Az egyes kötetek a következők voltak:

Kötetszám
Kötetcím
Főbb részek
Oldalszám
Illusztrációszám
I. Ősműveltség és középkori kultúra A magyarság a nomád kultúrközösségben – A magyarság a román és gót stílus korában – A megtelepedett magyarság népi akarata – Társadalmunk az Árpádok és Anjouk korában – A megtelepülés formái – A gazdasági élet – A hadakozó nép – A magyarság magánélete – A magyar viselet a középkorban – Egészségápolás – Vallásos élet – iskolák – Irodalmunk kezdetei – Régi magyar művészet – A kézművesség első nyomai – A magyar zenetörténet első fejezete 636[6] 524[2]
II. Magyar renaissance A magyar állam a középkor végén – Társadalmi viszonyok – A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt – A település képe – Mezőgazdasági viszonyok – Ipar, kereskedelem – A hadviselés átalakulása – Királyi és főúri udvar – Nemesi és polgári életforma – A jobbágyság élete – Egészségügyi állapotok – Papok és hívek – Iskolázás és népművelés – A humanista irodalom – A magyar viselet a középkor végén – A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete – A kézműipar új formái – A renaissance-kor zenéje 670[7] 574[2]
III. A kereszténység védőbástyája A három részre szakított ország – Pusztuló magyarság – A három országrész társadalma – A települési rend bomlása – A mezőgazdaság állapota – Ipar és kereskedelem – Végvár és csatatér – Két udvar, két főnemesség – Nemes és polgár a török időkben – A megnehezedett jobbágysors – Magyar és törökös viseletformák a XVI-XVII. században – Az egészségügy – Reformáció és ellenreformáció – Iskolai művelődés – Vallásos és hősi irodalom – A késő-renaissance és a kora-barokk művészet – Magyar iparművészet a hódoltság korában – Magyar zenekultúra a török hódoltság korában 658[8] 575[2]
IV. Barokk és felvilágosodás Barokk és felvilágosodás – A nemzetiségek térnyerése és a magyarság – A barokk rendi társadalom – Az új települési rend – Mezőgazdasági fejlődés – Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában – Insurrectio és állandó hadsereg – Az udvari ember – A vármegye és a város társadalma – A falu élete – Úri- és népviselet a barokk korban – Az állami egészségvédelem felé – A vallásos ember a barokk korban – A ratio educationis korszaka – A könyv és olvasója – A barokk művészet – Az iparművészet irányváltásai – A barokk zene 658[9] 501[2]
V. Az Új Magyarország A modern államszervezés kora – A mai kultúrtáj – Nép, nemzet, nemzetiség – Az osztálytársadalom – Kapitalisztikus gazdálkodás – Új életformák – A vallásos szellem – A világnézet – Felsőbb oktatásügy és tömegnevelés – Író és olvasó a XIX. században – A szellemi tudományok – A természet és a technika tudománya – Az emberi egészség tudománya és védelme – A modern festészet kialakulása – A szobrászat – Az építészet – Az otthon művészete – Az alakító művészet – Zene és zenekultúra 684[10] 534[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_művelődéstörténet&oldid=26890063”