Móricz Pál (országgyűlési képviselő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
técsői Móricz Pál
Született1826.
Taracköz, Máramaros vármegye,
Elhunyt1903. május 27. (77 évesen)
Berettyóújfalu, Bihar vármegye,
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársamezőtelegdi Miskolczy Borbála (18331913)
GyermekeiMóricz Karolina
SzüleiMóricz Péter
Foglalkozásaországgyűlési képviselő, jogász
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1868. március 11. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1884. május 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. január 22. – 1891. február 12.)
A Wikimédia Commons tartalmaz técsői Móricz Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Técsői Móricz Pál (Taracköz, Máramaros vármegye, 1826. február 15.Berettyóújfalu, Bihar vármegye, 1903. május 27.), a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, földbirtokos, a debreceni református egyházmegye segédgondnoka.[1]

Élete[szerkesztés]

A tekintélyes református nemesi származású técsői Móricz családnak a sarja. Apja, técsői Móricz Péter (17911861), Máramaros vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos,[2] anyja, darvai Darvay Anna (17931873) asszony volt.[3] Apai nagyszülei técsői Móricz István (17361799), Máramaros vármegye főjegyzője, földbirtokos, és Várady Ágnes asszony voltak.[4] Móricz Pál egyik bátyja, técsői Móricz Károly (18191894), királyi testőr, földbirtokos, az 1848-as szabadságharc alatt alezredes, később huszti országgyűlési képviselő;[5] a másik két bátyja, técsői Móricz Sámuel (18221849), a 13. számú lovas ezredbeli főhadnagya az 1848-as szabadságharc alatt, valamint técsői Móricz Antal (18181888), földbirtokos, aki országgyűlési képviselő az 1848-as szabadságharc alatt.[6] Móricz Pál öccse, técsői Móricz Lajos (18321910), királyi törvényszéki elnök, földbirtokos.[7]

Móricz Pál apja, Móricz Péter Máramaros vármegye követe volt az 1832—36. és 1837—40-iki pozsonyi országgyűlésen, amely időben fia Pozsonyban, később Máramarosszigeten tanult. 1846-ban köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1847-től Máramaros vármegye tiszti alügyésze. 1849-ig a szabadelvű párt élén, melynek jegyzője volt, részt vett a megyei ülésekben; e mellett szorgalmasan írt Csengery "Pesti Hírlap"-jába. Megnősülvén mezőtelegdi Miskolczy Borbálával, Bihar vármegyébe költözött és mezőgazdaságnak adta magát. 1860-ban sárréti szolgabírónak, 1867-ben Biharmegye főjegyzőjévé választották. 1868-tól kezdődőleg a bárándi kerületet két választási cikluson át képviselte az országgyűlésen; később 1872-től Udvarhelyszéken, majd 1875-től Fogarason és Szarvason egyszerre választották meg képviselőnek, amely két mandátum közül az utóbbit fogadta el és ugyancsak Szarvas várost képviselte 1884-ig. Ekkor kisebbségben maradván, csak az országgyűlés vége felé jutott be ismét a házba, mint Újvidék képviselője 1884-től, e mandátum Bende Imre besztercebányai püspökké történt kineveztetése után megüresedvén.[8]

A református egyház terén is működvén, 1870-ben megválasztották a debreceni egyházmegye segédgondnokává és jóllehet ott a választás azon időben élethossziglani hatással bírt, a politikai téren való bokros teendői és elfoglaltsága lemondásra ösztönözték. Képviselősége idejének első fele a balközépre esett, melynek vezérkarához tartozott. 1873-tól a balközép végrehajtó bizottságának tagja és a pártkör alelnöke volt a fusizóig. 1875-től folytonosan tagja volt a szabadelvű párt végrehajtó és kijelölő bizottságának. Több éven át tagja volt a pénzügyi és zárszámadási bizottságoknak; tagja volt többször a delegációnak, a kiegyezéskor részt vett a kvóta-bizottság működésében. Tisza Kálmán híveihez tartozott és a szabadelvű párt klubjának igazgatója volt 1891-ig. 1891-ben csődöt kért maga ellen, de 1895-ben hitelezőivel kiegyezett.[9]

Berettyóújfaluban, 1903. május 27-én hunyt el.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1854. augusztus 1-jén Berettyóújfaluban feleségül vette a nemesi származású mezőtelegdi Miskolczy Borbála (Debrecen, 1833. január 10.Budapest, 1913. december 17.) kisasszonyt,[10][11][12] akinek a szülei mezőtelegdi Miskolczy Károly (18091867) Bihar vármegye első alispánja, 1848.-ik országgyűlési képviselője, a debreceni református egyház segédgondnoka, földbirtokos, és csokaji Fényes Karolina (18091859) asszony voltak.[13][14] Móricz Pál és Miskolczy Borbála frigyéből született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - técsői Móricz Pál
  2. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - técsői Móricz Péter
  3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - técsői Móricz Péterné darvai Darvay Anna
  4. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 7. kötet. Móricz (técsői).
  5. A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918.I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850.B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
  6. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - técsői Móricz Antal
  7. Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - técsői Móricz Lajos
  8. Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)X. Utolsó pápai évek
  9. 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.KépviselőházA) Magyarországiak - Móricz Pál
  10. familysearch.org - református keresztelők - Miskolczy Borbála - Debrecen
  11. familysearch.org református anyakönyvek - Móricz Pál és Miskolczy Borbála házassága - Berettyóújfalu - 1854. aug 1.
  12. Az ujság, 1913. december (11. évfolyam, 285-298. szám). 1913-12-17 / 298. szám
  13. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Miskolczy Károly
  14. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Miskolczy Károlyné Fényes Karolin
  15. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vécsey Tamásné técsői Móricz Margit
  16. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - técsői Móricz Sámuel
  17. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Molnár Viktorné técsői Móricz Karolin
  18. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Frölich Albinné técsői Móricz Paula
  19. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Frölich Albin
  20. Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - técsői Móricz Pál

Források[szerkesztés]