Lenkei Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lenkei Henrik
Lenkei Henrik.jpg
Született Gutmann Henrik
1863. június 26.[1]
Pécs
Elhunyt 1943. július 5. (80 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Auer Terézia
(h. 1915–1943)
Foglalkozása
Iskolái
Sírhely Kozma utcai izraelita temető (1A parcella, 6. sor, 14. sírhely)
Írói pályafutása
Jellemző műfajok vers, próza, dráma
Első műve Költemények (1886)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenkei Henrik témájú médiaállományokat.

Lenkei Henrik (született: Gutmann Henrik, Pécs, 1863. június 26.Budapest, 1943. július 5.)[2] főreáliskolai tanár, író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Pécsett született, ahol atyja Gutmann Joakim morvaországi származású elemi mintaiskolai tanító, később a Fünfkirchner Zeitung szerkesztője volt, anyja Fuchs Regina. A főgimnáziumot szülővárosában végezte, majd 1880-ban a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára iratkozott be, de már egy év múlva a bölcseleti karra ment át. 1887-ben németből, magyarból és bölcseletből tanári vizsgát tett. 1886-87-ban egy évig a pozsonyi kereskedelmi akadémián működött mint segédtanár; 1887-ben a budapesti V. kerületi állami főreáliskolánál helyettes tanár lett, 1893. december 31-től ugyanott volt rendes tanár. Gutmann családi nevét 1881-ben változtatta Lenkeire. A szabad líceumnak osztálytitkára s egyik alapítója; osztálytitkára volt az izraelita magyar irodalmi társulatnak. Beutazta Németországot, s hosszabb ideig tartózkodott Párizsban, Koppenhágában, Velencében, Milánóban, Stockholmban. Drámáiért 1911-ben és 1918-ban Teleki-díjjal tüntették ki.

Házastársa Auer Terézia (1881–1962) volt, akit 1915. december 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. 1920-ban elváltak, majd egy évvel később ismét házasságot kötöttek.[3][4]

Költeményei, rajzai s tárcacikkei a fővárosi és vidéki szépirodalmi lapokban, így a Fővárosi Lapokban (1881. első költeménye), a Képes Családi Lapokban (1888., 1894.), az Életben (1891. A természet a magyar költészetben) sat. 1889-ben A művész búcsúja című költemény akadémiai dicséretben részesült, 1890-ben pedig Csetepaték című verses vígjátéka a Karácsonyi pályázaton második helyen említtetett. A Magazin für die Literatur des In- und Auslandesben cikksorozatban ismertette a jelen magyar szépirodalmat; a Franz Joseph I. und seine Zeit. Wien, 1899. c. munkában a magyar irodalom és költészet e századi állapotáról írt.

Munkái[szerkesztés]

  • Költemények. Budapest, 1886. (Ism. Főv. Lapok 274. sz.)
  • Gábor mester. Budapest, 1888. (Monologok 16.)
  • Petőfi és a természet. Budapest, 1892. (Ism. Budapesti Szemle XCII. Egylet. Philolog. Közlöny, Badics Ferencz, Főv. Lapok 28. szl., Irodalomtört. Közlemények, Nemzet 93. sz., Orsz. Tanáregylet Közlönye, Élet 303. 1.)
  • Mák Jakab. Uo. 1893. (Költemény. «A Hét» kiadása.)
  • Ujabb költemények 1886-1894. Uo. 1895. (Hét 1894. 47., Vasárnapi Ujság 48., Élet 7., Jókai 48. sz., Hazánk 1895. 38. sz., Nemzet 55., Főv. Lapok 16., M. Salon XXII. k., M. Géniusz 5., Egyetértés 169.)
  • Lenkei Henrik–Velszi Bárd [Wallesz Jenő]: A mulató Budapest; Singer-Wolfner, Budapest, 1896 (franciául, németül is)
  • Kain halála. Drámai költemény. Uo. 1899. (Ism. Vasárnapi Ujság 8., Nemzet 164., M. Kritika 13. sz.)
  • A közelgő nyár. Egy papucshős panaszai; Singer és Wolfner, Budapest, 1900 (Monológok Víg és komoly magánjelenetek)
  • Dal a "más"-ról. Monolog. Uo. 1900.
  • Verses felköszöntő, gyermekek részére. Uo. 1900.
  • Válogatott költemények. Uo. 1900.
  • Petőfi románczai, magyarázatokkal. Uo. 1900.
  • Lessing's Laookoon, magyarázatokkal. Uo. 1900. (Német-franczia Könyvtár. A 7-11. sz. sajtó alatt.)
  • Lenkei Henrik–Roboz Andor: Köszöntőkönyv; Athenaeum, Budapest, 1901
  • Csetepaté. Vígjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Műkedvelők színháza)
  • Új versek. 1894-1904; Pallas, Budapest, 1904
  • Heinrich Lenkei: Meister Caron. Komödie; Akademischer, Wien–Leipzig, 1907
  • Az én hőseim; Franklin, Budapest, 1910
  • Lenkei Henrik–Szilágyi Géza: Májusi fagy. Színmű; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
  • Évgyűrűk. Versek. Budapest, 1914. (Ism. Sebestyén Károly. Hét 11. sz.) Online
  • A nagy előjáték. Drámai költemény; Pfeifer, Budapest, 1927
  • Goethe szelleme. Ünnepi költemény; Magyar Goethe-Társaság, Budapest, 1929
  • Isten tábora; IMIT, Budapest, 1931 (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai)
  • A szépség temploma. Regény; Légrády, Budapest, 1931 (Pesti Hírlap könyvek 180.)
  • A "Könyves Kálmán" "az előítéletek legyőzéséhez" címzett szabadkőműves páholy története 1872-1932; szerzői, Budapest, 1932
  • Utolsó roham. Lenkei Henrik újabb művei, 1-2.; Szőllősi Zsigmond, Budapest, 1933
  • Az élet ormán. Derengések; Hungária, Budapest, 1938
  • Képek a múltból; Kalász Ny., Budapest, 1943

Szerkesztette a Fünfkirchner Zeitungot fél évig és az Élet című havi, utóbb félhavi s heti szemlének társszerkesztője volt 1892-95-ig.

Drámái[szerkesztés]

  • Csetepaté (1904);
  • Meister Caron (1907);
  • Lenkei Henrik–Szilágyi Géza: Májusi fagy. Színmű; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár) Online
  • Leáldozás (1911);
  • Kató bosszúja (1918).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]