Lütfi pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lütfi pasa
Arolsen Klebeband 01 465 3.jpg

az Oszmán Birodalom nagyvezírje
Uralkodási ideje
1539. július 13. 1541 április
Elődje Ayas Mehmed
Utódja Hadım Suleiman Pasha
Született 1488
Albánia
Elhunyt
  • 1562 (73-74 évesen)
  • 1563 (74-75 évesen)

Didümoteikhó
Házastársa Sah szultána
Gyermekei Esmehan Baharnaz szultána
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lütfi pasa témájú médiaállományokat.

Lütfi pasa (törökül Damat Çelebi Lütfi Paşa 1488 körül – Didümoteikhó, 1564. március 27.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt 1539 és 1541 között;[1] Szulejmán sógora.

Élete[szerkesztés]

Lütfi albán származású volt,[2] Vlorából.[3] A devşirme révén került II. Bajazid oszmán szultán udvarába, ahol muszlim nevelést és oktatást kapott. Először Kastamuni szandzsákbégjévé nevezték ki, majd Karaman beglerbégje lett. Életének ezeket a részleteit Asafname című könyvének előszavából ismerjük, itt azonban nem ad meg dátumokat és a palotába kerülése előtti életéről nem ír. Lehetséges, hogy előbb Aydin, majd Yanya (Ioannina) szandzsákbégjeként is szolgált, mivel Feridun bég említ egy bizonyos Lütfi béget, aki Rodosz 1522-es ostroma idején Aydin szandzsákbégje volt (Feridun Bey, Münşe'at al-selâtin, İstanbul 1274 AH/1857), illetve egy Lütfi béget, aki Bécs ostroma (1529) idején Yanya szandzsákbégjeként szolgált (ibid. I, 573). Elképzelhető, hogy mindkét esetben a későbbi Lütfi pasára utal, mivel a pasa maga is kijelentette, hogy részt vett ezekben a hadjáratokban (Lütfi pasa, Tevârih-i 'Al-i Osman, ed. Ali, İstanbul 1341/1922-3, 3). Beszámolója alapján részt vett I. Szelim szafavidák elleni hadjáratában Nyugat-Anatóliában, valamint a mamelukok elleniben Szíriában és Egyiptomban. I. Szulejmán alatt részt vett Nándorfehérvár ostromában 1521-ben és Rodoszéban 1522-ben.

1523-ban vette feleségül I. Szulejmán szultán húgát, Sah szultánát, akitől két lánya született. 1541-ben egy veszekedés során fizikailag bántalmazta feleségét, aki a szultán engedélyével elvált tőle; Lütfi pasát ekkor leváltották nagyvezíri tisztségéből; visszavonult birtokára, mely a mai Görögország területén fekszik, és itt élte le hátralévő életét. Esmehan nevű lánya Szulejmán és Hürrem szultána legidősebb fiának, Mehmed hercegnek a felesége lett.

Művei[szerkesztés]

Huszonegy művet írt, főleg vallási, de esetenként történelmi témában is; tizenhármat arab, nyolcat török nyelven. Említésre méltó az Asafname, egy minisztereknek szóló tükör, és a Tevâriḫ-i Âl-i ‘Os̱mân, amelyben a birodalom történelmét írja le, és beszámol saját életéről is II. Bajazid, I. Szelim és I. Szulejmán uralkodása alatt.[4] Nagy hangsúlyt helyezett arra a kérdésre, hogy az oszmán szultánok viselhetik-e a kalifa címet annak ellenére, hogy nem arabok.

A popkultúrában[szerkesztés]

A Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) tévésorozatban Mehmet Özgür török színész alakítja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. İsmail Hâmi Danişmend, Osmanlı Devlet Erkânı, Türkiye Yayınevi, İstanbul, 1971 (Turkish)
  2. Gawrych, G.. The Crescent and the Eagle: Ottoman Rule, Islam and the Albanians, 1874-1913. I. B. Tauris, 58. o. (2006. március 9.). ISBN 9781845112875. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 26. 
  3. K. Dervishi "Kryeministrat dhe ministrat shqiptare ne 100 vjet"
  4. E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, 1913–1936, M. Th. Houtsma, page 55

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lütfi Pasha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.