Lütfi pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lütfi pasa
Arolsen Klebeband 01 465 3.jpg

az Oszmán Birodalom nagyvezírje
Uralkodási ideje
1539. július 13. 1541 április
Elődje Ayas Mehmed
Utódja Hadım Suleiman Pasha
Született 1488
Albánia
Elhunyt 1564. március 27. (75-76 évesen)
Didümoteikhó
Házastársa Sah szultána
Gyermekei Esmehan Baharnaz szultána
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lütfi pasa témájú médiaállományokat.

Lütfi pasa (törökül Damat Çelebi Lütfi Paşa 1488 körül – Didümoteikhó, 1564. március 27.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt 1539 és 1541 között;[1] Szulejmán sógora.

Élete[szerkesztés]

Lütfi albán származású volt,[2] Vlorából.[3] A devşirme révén került II. Bajazid oszmán szultán udvarába, ahol muszlim nevelést és oktatást kapott. Először Kastamuni szandzsákbégjévé nevezték ki, majd Karaman beglerbégje lett. Életének ezeket a részleteit Asafname című könyvének előszavából ismerjük, itt azonban nem ad meg dátumokat és a palotába kerülése előtti életéről nem ír. Lehetséges, hogy előbb Aydin, majd Yanya (Ioannina) szandzsákbégjeként is szolgált, mivel Feridun bég említ egy bizonyos Lütfi béget, aki Rodosz 1522-es ostroma idején Aydin szandzsákbégje volt (Feridun Bey, Münşe'at al-selâtin, İstanbul 1274 AH/1857), illetve egy Lütfi béget, aki Bécs ostroma (1529) idején Yanya szandzsákbégjeként szolgált (ibid. I, 573). Elképzelhető, hogy mindkét esetben a későbbi Lütfi pasára utal, mivel a pasa maga is kijelentette, hogy részt vett ezekben a hadjáratokban (Lütfi pasa, Tevârih-i 'Al-i Osman, ed. Ali, İstanbul 1341/1922-3, 3). Beszámolója alapján részt vett I. Szelim szafavidák elleni hadjáratában Nyugat-Anatóliában, valamint a mamelukok elleniben Szíriában és Egyiptomban. I. Szulejmán alatt részt vett Nándorfehérvár ostromában 1521-ben és Rodoszéban 1522-ben.

1523-ban vette feleségül I. Szulejmán szultán húgát, Sah szultánát, akitől két lánya született. 1541-ben egy veszekedés során fizikailag bántalmazta feleségét, aki a szultán engedélyével elvált tőle; Lütfi pasát ekkor leváltották nagyvezíri tisztségéből; visszavonult birtokára, mely a mai Görögország területén fekszik, és itt élte le hátralévő életét. Esmehan nevű lánya Szulejmán és Hürrem szultána legidősebb fiának, Mehmed hercegnek a felesége lett.

Művei[szerkesztés]

Huszonegy művet írt, főleg vallási, de esetenként történelmi témában is; tizenhármat arab, nyolcat török nyelven. Említésre méltó az Asafname, egy minisztereknek szóló tükör, és a Tevâriḫ-i Âl-i ‘Os̱mân, amelyben a birodalom történelmét írja le, és beszámol saját életéről is II. Bajazid, I. Szelim és I. Szulejmán uralkodása alatt.[4] Nagy hangsúlyt helyezett arra a kérdésre, hogy az oszmán szultánok viselhetik-e a kalifa címet annak ellenére, hogy nem arabok.

A popkultúrában[szerkesztés]

A Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) tévésorozatban Mehmet Özgür török színész alakítja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. İsmail Hâmi Danişmend, Osmanlı Devlet Erkânı, Türkiye Yayınevi, İstanbul, 1971 (Turkish)
  2. Gawrych, G.. The Crescent and the Eagle: Ottoman Rule, Islam and the Albanians, 1874-1913. I. B. Tauris, 58. o. (2006. szeptember 20.). ISBN 9781845112875. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 26. 
  3. K. Dervishi "Kryeministrat dhe ministrat shqiptare ne 100 vjet"
  4. E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, 1913–1936, M. Th. Houtsma, page 55

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lütfi Pasha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.