Ugrás a tartalomhoz

Légyalkatúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Légyalkatúak
Üvegpotrohú légy (Volucella pellucens)
Üvegpotrohú légy (Volucella pellucens)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Linnaeus, 1758
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Schiner, 1862
Alrendágak
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Légyalkatúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Légyalkatúak témájú kategóriát.

A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.

Származásuk. elterjedésük

[szerkesztés]

Szélsőségesen kozmopolita taxon. Némely fajai (mint például a házilégy) előfordulnak mindenhol, ahol az ember megtelepszik.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Vaskos felépítésű, erős testű, zömök kétszárnyúak.

Csápjaik rövidek és heteronómok, azaz különböző formájú ízekből állnak. A fejlettebb családok csápja három ízűvé redukálódott; a harmadik ízen vagy csápserte ül, vagy az ízek teljesen összeolvadtak. Az ostornak nevezett 3. csápíz gyűrűzött.[1]

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

A lárvák lábatlanok, fejtokjuk csökevényes.

Hagyományos rendszerezésük

[szerkesztés]

A korábbi rendszerek a légyalkatúak evolúciójában két fő fejlődési irányt különböztetettek meg. Az ősibb legyek — köztük a bögölyök — tapogatója rendszerint két ízből épül fel, lárváik feje még megvan. Bábjuk a hátrészén hosszanti vonalban vagy T alakban nyílik fel — erről nevezték el ezt a csoportot egyenes bábrésű legyeknek (Orthorrhapha).

A fejlettebb legyek tapogatója csak egy ízből alakult ki. A csápok fölötti ív alakú varrat az ősibb Orthorrhapha csoportban nincs meg. Bábjuk tonnabáb, amely kör alakú fedő lepattanásával nyílik fel; a fedőt ív alakú varrat keretezi; ezért ezt a csoportot kerek bábrésű legyeknek (Cyclorrhapha) nevezték.[2]

1. 2. 3.

Az egyenes bábrésű legyek:

Az egyenes bábrésűek lárváinak fejtokja látható, a potrohon állábak lehetnek. A báb pupa libera típusú. A kifejlett légy csápján nincs serte. Szájszervük általában szúró-szívó jellegű. 1. Bombylius maior – pöszörlégyfélék családja (Bombyliidae)
2. Promachus vertebratus – rablólégyfélék családja (Asilidae)
3. Stratiomys chamaeleon – katonalégyfélék családja (Stratiomydae)

A bögölyök mellett kilenc másik család (katonalégyfélék – Stratiomyidae; kószalégyfélék – Rhagionidae; gömblégyfélék – Cyrtidae; rablólégyfélék – Asilidae; tőröslégyfélék – Therevidae; pöszörlégyfélék – Bombyliidae; ablaklégyfélék – Scenopinidae; táncoslégyfélék – Empididae; szúnyoglábúlégy-félék – Dolichopodidae) képviseli az Orthorrhapha-típusú legyeket hazánkban.[3]

Az Orthorrhapha osztagon belül korábbi rendszerekben két öregcsaládot különböztettek meg. A Homoeodactyla öregcsaládba tartoztak a bögölyök is. A kétszárnyúak jellegzetes lábfeji tapogatópárnáinak száma ebben az öregcsaládban három, a fejlettebbnek tekintett Heterodactyla öregcsaládban viszont csak két tapadópárna jellemző.[2]

Az itt leírt rendszerezések mára sok esetben parafiletikusnak bizonyultak, így a kladisztikus taxonómia elveinek nem felelnek meg. Ezt a rendszert találjuk még a legtöbb magyar állatrendszertani munkában, így többek között a Dudich Endre és Loksa Imre által írt, a hazai felsőoktatásban sokáig domináns Állatrendszertan című nagy összefoglaló műben is.[4]

Kerek bábrésűek

[szerkesztés]

A kerek bábrésűek (Cyclorrapha) pupáriuma kerek vonalban hasad fel. Nyüveknek nevezett lárváik (acephalikusak). azaz nincs fejtokjuk. A potrohukon nincsenek állábak. Bábjuk pupa coarctata típusú. A kifejlett légy csápján csápsere (arista) nő. Szájszervük nyaló-szívó típusú, tehát labiuma igen jól fejlett, alsó része pedig két nagy, kapillárisokkal áttört ajakpárnává (labellum) alakult. A légy az ajakpárnából kibocsájtott nyállal elfolyósított táplálékot szívja fel.

Korszerűbb rendszerezésük

[szerkesztés]

A molekuláris genetikai kutatások kiderítették, hogy az evolúció során a légyalkatúak már hamar több, önálló ágra (kládra) szakadtak, így nem érvényes az Orthorrhapha–Cyclorrhapha-felosztás. A kladisztikus rendszerek több alrendárat különböztetnek meg, ezek egyike a bögölyalakúaké. A bögölyalakúak számos családja közül néhány már kihalt (pl. Alinkidae, Eostratiomyiidae). A Tabanomorpha alrendá két öregcsaládja a kószalégyszerűeké (Rhagonidea) és a bögölyszerűeké (Tabanoidea). Ez utóbbiba az alábbi családokat soroljuk:

  • Pelechorhynchidae
  • Oreoleptidae
  • Athericidae – íbiszlégyfélék
  • Tabanidae – bögölyfélék

Az itt felsorolt családok rokonsági kapcsolatait kladogramon is ábrázolhatjuk.

  Bögölyszerűek  


 Pelecorhynchidae




 Oreoleptidae




 Íbiszlégyfélék



 Bögölyfélék






A kószalégyféléket (Rhagonidae) már korábban is a bögölyök közeli rokonainak tekintették, és közéjük osztottak be több olyan nemet is, amelyeket azóta családi — sőt, alrendág — rangjára emeltek (például Vermileonidae,[5] Athericidae). Hasonlóan kisebb nemekből alakult ki a többi bögölyformájú család.

A rendbe a 2020-as évek elején alábbi alrendágak, tagozatok, altagozatok, öregcsaládok és családok tartoznak:

1. Rablólégyalakúak alrendága (Asilomorpha)

Rablólegyek öregcsaládja (Asiloidea)

[szerkesztés]

Táncoslegyek öregcsaládja (Empidoidea)

[szerkesztés]

Recésszárnyú legyek öregcsaládja (Nemestrinoidea)

[szerkesztés]

2. Valódilégy-alakúak alrendága (Muscomorpha)

Homlokrés nélküli legyek csoportja (Aschiza)

[szerkesztés]

Púposlegyek öregcsaládja (Phoroidea)

[szerkesztés]

Talpaslegyek öregcsaládja (Platypezoidea)

[szerkesztés]

Zengőlegyek öregcsaládja (Syrphoidea)

[szerkesztés]

Homlokrésesek csoportja (Schizophora)

[szerkesztés]

Torpikkely nélküliek alcsoportja (Acalyptrata)

[szerkesztés]

Tetűlegyek öregcsaládja (Carnoidea)

[szerkesztés]

Fejeslegyek öregcsaládja (Conopoidea)

[szerkesztés]

Harmatlegyek öregcsaládja (Drosophiloidea)

[szerkesztés]

Vízilegyek öregcsaládja (Ephydroidea)

[szerkesztés]

Sphaeroceroidea öregcsalád

[szerkesztés]

Lauxanioidea öregcsalád

[szerkesztés]

Micropezoidea öregcsalád

[szerkesztés]

Nothyboidea öregcsalád

[szerkesztés]

Földilegyek öregcsaládja (Opomyzoidea)

[szerkesztés]

Szarvaslegyek öregcsaládja (Sciomyzoidea)

[szerkesztés]

Fúrólegyek öregcsaládja (Tephritoidea)

[szerkesztés]

Torpikkelyesek alcsoportja (Calyptratae)

[szerkesztés]

Kullancslegyek öregcsaládja (Hippoboscoidea)

[szerkesztés]

Igazi legyek öregcsaládja (Muscoidea)

[szerkesztés]

Bagócsok öregcsaládja (Oestroidea)

[szerkesztés]

3. Katonalégy-alakúak alrendága (Stratiomymorpha) ===

4. Bögölyalakúak alrendága (Tabanomorpha) ===

5. Vermileonomorpha alrendág

6. Falégyalakúak alrendága (Xylophagomorpha)

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ REND: DIPTERA
  2. ↑ a b The historical development of diptera (angol nyelven). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  3. ↑ Papp 2001: 5–8. A hazai Diptera-családok listája.
  4. ↑ Dudich–Loksa 1978: 418–420.
  5. ↑ A Vermileonidae család a Vermileonomorpha alrendág egyetlen családja. A kladisztikus kutatások szerint a Vermileonomorpha a Tabanomorpha alrendág testvércsoportja. Egyes rendszerekben nem is választják külön a két alrendágat, hanem Tabanomorpha csoportban foglalják össze őket, és ezt osztják két öregcsaládra: Vermileonidea és Tabanoidea néven.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Légyalkatúak&oldid=27822008”