Gömblégyfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Gömblégyfélék
Párzó gömblegyek egy virágon
Párzó gömblegyek egy virágon
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Rablólégyalakúak (Asilomorpha)
Öregcsalád: Recésszárnyú legyek (Nemestrinoidea)
Család: Gömblégyfélék (Acroceridae)
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gömblégyfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gömblégyfélék témájú kategóriát.

A gömblégyfélék (Acroceridae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera), a rablólégyalakúak alrendágának (Asilomorpha), azon belül pedig a recésszárnyú legyek öregcsaládjának (Nemestrinoidea) egyik családja. Fajszámuk nem túl nagy (kb. 250 faj), így a legyek egy kisebb családját alkotják. Legközelebbi rokonaik a recésszárnyúlégy-félék (Nemestrinidae), melyekkel együtt alkotják a fentebb említett öregcsaládot, más családokat ide nem sorolunk: tehát az alrendágon belül is viszonylag egy kis, elkülönült csoportról van szó.

Jellemzőik[szerkesztés]

Nevük igen beszédes, melyet sajátos testalkotásukról kaptak: toruk, de főképp potrohuk erőteljesen gömbölyded, mintha felfúvódott volna. Fejük ezekhez a testtájakhoz képest eltörpül, csak függeléknek tűnik a testen.

A fejen található szívó szájszervük, melyet a táplálkozáson kívül a hasuk alá csapva hordanak, csak táplálkozáskor meresztik azt előre. Viráglátogató legyek, nektárt szívogatnak.

Jellegzetesek még a torukon található nagyszámú és lemezszerű pikkelyek.

Egyedfejlődésük[szerkesztés]

A gömblegyek igen sok petét tojnak, mintegy 900–5000 között. A peték barnák vagy már egészen feketék, körte alakúak, és a nőstény légy száraz faágak csúcsára helyezi azokat. A lárvák kikelés után felkeresik a gazdaállatot, melynek testében kifejlődnek. A lárvák gazdaszervezetei a pókok közül kerülnek ki, azonban sokszor nem a pók testébe fúrják be magukat a lárvák, hanem csak annak kokonjába (petetok). A pók kitinburkán átfúrják magukat, és teljesen felemésztik annak belső szerveit. A lárvák a telet az elpusztult pók testhüvelyében vészelik át, majd a tavasszal kifúrják magukat abból, és a szabadban bábozódnak be.

Érdekes módon a báb- és imágóállapot is nagyon rövid: mindkettő csak kb. két hétig tart.

Forrás és ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Urania Állatvilág II. – Rovarok, Gondolat Kiadó, Bp., 1970
  • A. E. Brehm: Az állatok világa 16. – Ízeltlábúak II., Kassák Kiadó, Bp., 1997