Húslégyfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Húslégyfélék
A közönséges húslégy (Sarcophaga carnaria)
A közönséges húslégy (Sarcophaga carnaria)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Öregcsalád: Bagócslegyek (Oestroidea)
Család: Húslégyfélék (Sarcophagidae)
Alcsaládok
  • Miltogramminae
  • Paramacronychiinae
  • Sarcophaginae
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Húslégyfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Húslégyfélék témájú kategóriát.

A húslégyfélék (Sarcophagidae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera), a valódilégy-alakúak alrendágának (Muscomorpha), azon belül a bagócsok öregcsládjának (Oestroinea) egyik családja. Egyes korábbi rendszerekben nem tekintették őket különálló családnak, hanem a fémeslégyfélék családjába (Calliphoridae) osztották be.

Jellemzőik[szerkesztés]

A húslegyek alapvető habitusa nagyon emlékeztet a fémeslegyekére, de testük soha nem olyan fémesen csillogó, hanem inkább szürkés-feketés. Torukon általában hosszanti sávok találhatók, potrohuk pedig sakktáblaszerűen „kockázott”. A fémeslegyektől egyéb, kevésbé feltűnő jellegzetességek is elkülönítik őket: más az ivarkészülékük felépítése és kifejlődése, illetve a serték elrendeződése a testen.

Egyedfejlődésük[szerkesztés]

Sok húslégyfaj elevenszülő, azaz a nyű már az anyaállat testében elhagyja a peteburkot. A peték megtermékenyítése 3 ondótartály ondósejtjeiből történik. A lárvák, hosszúkás, orsó alakúak. A lárvák életformája ebben a csoportban is igen változatos. A korhadékevőktől kezdve a valódi parazitákig mindenféle átmenet megtalálható. Ismeretesek húsevő, és ebből következően dögökben fejlődő, ürülékben, méhfélék fészkeiben, méhlárvákon, sáskák kokonjaiban (petetok), virágporon élők is. A húslégyfélék között találjuk az ember néhány veszedelmes ellenségét is: a Wohlfahrtia magnifica nevű faj az szabadban alvó ember szemébe vagy fülébe rakhatják lárváikat. A kikelő, falánk kis nyüvek órák alatt szétroncsolhatják az ember szemét illetve fülét.

Jellegzetes hazai fajok[szerkesztés]

A család típusfaja a közismert, gyakran látható kockás húslégy (Sarcophaga carnaria). Ez a faj gyakran látható húsokon és más fehérjetartalmú anyagokon. Lárvái gilisztákban fejlődnek.

Csak Magyarországon fordul elő a szép megjelenésű buckalégy (Mesomelaena mesomelaena), mely a húslegyek családján belül a kakukklegyek alcsaládjába (Miltogrammatinae) tartozik. Ezekre a fajokra jellemző, hogy a lárvák darazsak és méhek fészkeiben fejlődnek, ahol először csak a tartalékolt raktáranyagokat falják fel, majd megtámadják a gazdaállat lárváit is, tehát parazita életmódúak.

Források és ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Urania Állatvilág II. – Rovarok, Gondolat Kiadó, Bp., 1970
  • Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
  • Mihályi Ferenc: Fémeslegyek–húslegyek – Calliphoridae–Sarcophagidae, Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae, XV. kötet: Diptera II., 16. füzet, 135., Akadémiai Kiadó, Bp., 1979