Kiszucaújhely
Kiszucaújhely (Kysucké Nové Mesto) | |||
A Szabadság tér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Kiszucaújhelyi | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1246 | ||
Polgármester | Ján Hartel | ||
Irányítószám | 024 01 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | KM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 660 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 594 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 362 m | ||
Terület | 26,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 18′, k. h. 18° 47′49.300000°N 18.783333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 18° 47′49.300000°N 18.783333°E | |||
Kiszucaújhely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszucaújhely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kiszucaújhely (szlovákul Kysucké Nové Mesto, németül Ober-Neustadt vagy Kischütz-Neustadt) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járás székhelye. Ókert és Újhelyszabadi tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 10 km-re északkeletre, a Kiszuca partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1254-ben IV. Béla király oklevelében „Terra Jesenin” néven említik először, amikor a birtokot a király a tatárjárás alatt tett szolgálataiért Szobeszláv fiának: Bohumír comesnek adja. Azelőtt a terület a trencséni várispánsághoz tartozott. 1321-ben Károly Róbert adománylevelében mint vámszedőhely szerepel „Jathasin” alakban. Ebben az időben kezdődik el a terület német jog alapján történő betelepítése, lakói valószínűleg már ekkor a mai szlovákok ősei voltak. Az először „Congesbergh”-nek nevezett település hamarosan vásártartási jogot is kapott. 1325-ben a budatíni váruradalom része. 1358-ban „Nova Civitas” néven tűnik fel, lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak.
1507-ben említik mai magyar nevén először „Kisucza Ujhely” alakban. Első egyházi iskolája már a 16. század első felében működött. A 19. század elejére egyike lett a középső Vágmente legjelentősebb kézműves településeinek. Itt vezetett át az egyik fontos kereskedelmi út Szilézia és Lengyelország felé. A településen két templom, evangélikus iskola, sörfőzde és három malom is működött. 1813-ban és 1821-ben árvizek, 1823-ban tűzvész és pestis pusztította. 1848-ban lakói közül többen csatlakoztak a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák felkeléshez.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Ujhely (Kisucza-), (Nove mesto), Trencsén m. tót mv., a Kisucza vize mellett egy völgyben: 2024 kath., 1 evang., és 6 zsidó lak. Kat. paroch. és még más templomok; vámszedő hivatal; országos vásárok. Fő kincse szép fenyves erdejében és juhtartásában áll; borral is kereskedik. F. u. gr. Csáky Zsigmond. Ut. p. Csácza.”[2]
1904-ben hatalmas tűzvész pusztított a városban, melyre emlékmű emlékeztet. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásának székhelye volt.
1973-ban csatolták hozzá Ókertet és Újhelyszabadit.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 16 558 lakosából 15 752 szlovák volt.
2011-ben 15 699 lakosából 14 329 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1284-ben épült, eredetileg gótikus stílusban, később neoromán stílusban építették át. A mellette álló Szent Kereszt kápolna 1740-ben épült.
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1817-ben épült.
- A Radolai kastély a 16. század második harmadában épült reneszánsz stílusban, ma a városi múzeum működik benne.
- A sörfőzde 17. századi épülete.
- A Belanského ulica 9. számú ház a 18. század második felében épült.
- A Belanského ulica 15. számú ház eredetileg reneszánsz stílusú, a 18. században barokk stílusban építették át.
- A Nepomuki Szent János szobor 1761-ben készült.
- A korábbi temetőben (ma városi park) álló kápolna 1958-ban épült.
- Andrej Majer költő szülőháza.
- A kézművesek háza.
- Az 1904. évi tűzvész emlékműve.
- Az ötszáz éves hársfa Csaca irányában, a vasúttól 100 méterre áll.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született Bielek László (1744. augusztus 24. – Kőszeg, 1807. november 14.) piarista rendi pap, tanár.
- Itt született Cselkó István (1773. szeptember 3. – Pozsony, 1837. november 30.) a Pozsonyi Királyi Jogakadémia tanára, több megye táblabírája.
- Itt született Nemes Mór (1883. október 28. – Szerbia, 1914. november 3.) magyar református vallású pedagógus, matematika-fizika szakos főgimnáziumi tanár, tartalékos hadnagy.
- Itt szolgált Balogh Ágost Flórián.
- Itt szolgált Ján Pöstényi (1891-1980) katolikus pap, pápai kamarás, újságíró, a Szent Adalbert Egylet titkára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- A város a Kiszucai régió honlapján
- Alapinformációk
- Kiszucaújhely Szlovákia térképén
- E-obce.sk