Krabat, a boszorkányinas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krabat, a boszorkányinas
(Krabat, čarodějův učeň)
Rendező Karel Zeman
Producer Karel Hutěčka
Műfaj fantasy, horror, romantikus, regény, novella, gyermek- és ifjúsági irodalom
Forgatókönyvíró Karel Zeman
Főszerepben Luděk Munzar
Jaroslav Moučka
Zene Frantíšek Belfin
Operatőr Bohuslav Píkhart
Zdeněk Krupa
Vágó Ivan Matouš
Gyártás
Ország  Csehszlovákia
 Németország
Nyelv cseh, szlovák, német
Időtartam 73 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Csehszlovák Studio Gottwaldov
Magyarország Mokép
Bemutató Csehszlovák 1978. március 1.
1. szinkron
Magyarország 1980. október 23.
2. szinkron
Magyarország 2000. (Duna TV)
Korhatár Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
További információk
IMDb-adatlap

A Krabat, a boszorkányinas klasszikus csehszlovák-NSZK animációs film. Eredeti címe: Krabat, čarodějův učeň, amely megegyezik a magyar fordítással is, németül egyszerűen Krabat, angolul The Satanic Mill, azaz Sátáni malom, míg hollandul Meester van de zwarte molen, magyarul a Fekete malom mestere. Karel Zeman készítette és rendezte 1977-ben, melynek alapja a német Otfried Preußler, a Krabat a fekete malomban c. könyve.

A film cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lausitzi fekete malom.

A történet Luzsicán (csehül: Lužice, németül: Lausitz) játsszódik, ahol egy szorb fiú (néhány internetes portál a nevek könnyű összetéveszthetősége miatt helytelenül szerbnek írja ezt), Krabat (Luděk Munzar) ide-oda tengődik a vidéken. Egyedül egy titokzatos malom fogadja be, amely nem őről. Bár egy favágó figyelmezteti, hogy messze kerülje el azt a helyet, ám egy másik titokzatos hang csak csábítja, mely korábban is hollóképében a nevén szólította. A malom gerendái közt egy pókháló feszül, melybe belerepül egy kis lepke, s azzal egy rémisztő fejű pók végez is, ezzel jelképezve azt, ahogy Krabat besétált a csapdába.
A híres fekete malom valójában egy álcázott iskola, ahol varázslásra és boszorkányságra tanítanak. Krabatot is ez csábítja ide, mert hát „ki ne akarna varázsló lenni”. A mester (Jaroslav Moučka) egy vénséges gonosz varázsló, akit mindig fel lehet ismerni félszeméről és hasított koponyájáról. A malomban tizenegy legény szolgál, de mihelyst tizenkettőre egészül ki a számuk, a malom újra őröl. Ha a legények közül bárki eléri a segédkort, meg kell vívnia a mesterrel és jaj annak, ha a mestervizsgán jobbnak bizonyul nála, mert itt csak egyetlen mesternek van helye! Módszerei szörnyen fondorlatosak és halálosak, így az inasok rendszerint megbuknak a vizsgán.
Krabat hosszú ideig szolgál a malomban. A történet messzi helyekre is elviszi a nézőt, Luzsicán kívül Prágán át egész a messzi Magyarországig. A véres és rémisztő események mellett a filmben elég humoros jelenetek is akadnak. Ilyen amikor Krabatot tehénné változtatják és elviszik a vásárra, hogy rászedjenek valakit. El is adják egy környékbeli mészárosnak, aki éppen hazafelé tart vele. Nyár van, és tikkasztó a hőség. Eljutnak egy közeli csapszékbe, aminek a kocsmárosa éppen kinn áll az udvaron. A mészáros odakiált, hogy készítsenek neki sört és knédlit káposztával, meg hússal, a tehenének pedig szénát. Ekkor megszólal a tehén emberi hangon: „Én is knédlit, meg sört kérek!” Ennek hallatán a gazda és a kocsmáros is majd szörnyethalnak ijedtükben. A másik, amikor Krabat a török sereg táborában egy német marsallt akar kiszabadítani, véletlenül egy nő sátrába téved be, aki éppen fürdik.

A fekete malom mestere.

Közben Krabat megtalálja szerelmét is, és titokban találkozgatnak egymással. De a mester tud erről és nem nézi jó szemmel. Krabatnak két társa is életével fizet a mestervizsgán, az egyik a legidősebb Tonda, aki mindig segített neki, a másik Mihal, aki a legbecsületesebb. Másoknak is csak szenvedést okoz a gonosz varázsló, de egyre többen szegődnek el a malomba, rendszerint ifjak, akik akárcsak Krabat elvesztették szüleiket és az éhség, valamint a hideg űzi őket ide. Ezért a fiú elhatározza, hogy végez vele. Titkon szorgalmasan bújja a mester varázskönyvét egy új tanítvánnyal Jurával, hogy minél több varázsigét eltanuljon. A mester azonban kelepcét vet neki, s Krabat is elbukik a mestervizsgán. Ám szerelme megmenti, aki még bekötött szemmel is megtalálja a legények soraiban, mert meghallja szíve dobbanását. A varázskönyvben is az állt, hogy az igaz, tiszta szerelem az, mely mindent legyőz, még a gonosz varázslatokat is, és ez bekövetkezik. A mester csontvázzá változik, a malmot és a könyvet pedig tűz emészti föl, s megszűnik minden varázslat.

A film fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeman animációs filmje ma is rendkívüli népszerűségnek örvend a világon, a Kisvakond után ez a legismertebb csehszlovák produkció. Az 1977. évi Teheráni Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon aranyszobrot nyert.
A film cselekménye régi népi hiedelmekben gyökerezik, mert Luzsicán számtalan boszorkány történet maradt fenn, melynek alapján Preußler a könyvét is írta. A boszorkányokról és álcázott boszorkányiskolákról szóló mesék és legendák még a 20. században is keringtek szerte Közép-Európában, így a szorbok mellett Szlovákia, Magyarország, Csehország, valamint a muratáji és vendvidéki szlovénok szájhagyományaiban is szép számmal találhatunk ilyeneket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]