Kozmopolita élőlény

Csillagos májmoha (Marchantia polymorpha)

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Vízi lófark (Hippuris vulgaris)
Az élőlények elterjedési területeit azok mérete szerint csoportosítva két szélső csoportot jelölhetünk ki:
- az egyik véglet a természetes állapotukban csak egy adott elterjedési terület (área) határain belül élő endemikus élőlényeké,
- a másik a meghatározott ökológiai feltételek mellett többé-kevésbé az egész Földön elterjedt taxonoké, a kozmopolitáké.
Az élőlények között viszonylag kevés faj kozmopolita. Legtöbbjük viszonylag régen alakult ki – olyan régen, hogy volt ideje elterjedni szerte a Földön.
Növények[szerkesztés]
Tipikus kozmopolita virágtalan növények:
- csillagos májmoha (Marchantia polymorpha),
- ciprusmoha (Hypnum cupressiforme),
- saspáfrány (Pteridium aquilinum).
A vízimadaraknak köszönheti jó terjedőképességét több mocsári és a vízi növény, mint például:
- vízi lófark (Hippuris vulgaris),
- sziki káka (Bolboschoenus maritimus).
Több fajt az ember terjesztett el – szándékosan vagy akaratlanul – a világ legkülönfélébb sarkain. Ilyen például:
- ragadós galaj (Galium aparine),
- nyári perje (Poa annua).
A világszerte megtalálható nemzetségek már többen vannak; ilyen például az aggófű (Senecio). A családok között kimondottan sok a kozmopolita. Ilyen virágos növények:
- szegfűfélék (Caryophyllaceae)
- pillangósvirágúak (Fabaceae).
Állatok[szerkesztés]
- Közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare)
- Sörtésállatkák (Gastrotricha)
- Fonálféreg (Plectidae)
- Heringcápafélék (Lamnidae)
- Ember (Homo sapiens)
Források[szerkesztés]
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
- A növényföldrajz alapjai[halott link]