Kozmopolita élőlény

Csillagos májmoha (Marchantia polymorpha)

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Vízi lófark (Hippuris vulgaris)

Az élőlények elterjedési területeit azok mérete szerint csoportosítva két szélső csoportot jelölhetünk ki:

• az egyik véglet a természetes állapotukban csak egy adott elterjedési terület (área) határain belül élő endemikus élőlényeké,
• a másik a meghatározott ökológiai feltételek mellett többé-kevésbé az egész Földön elterjedt taxonoké, a kozmopolitáké.

Az élőlények között viszonylag kevés faj kozmopolita. Legtöbbjük viszonylag régen alakult ki – olyan régen, hogy volt ideje elterjedni szerte a Földön.

Növények

Tipikus kozmopolita virágtalan növények:

• csillagos májmoha (Marchantia polymorpha),
• ciprusmoha (Hypnum cupressiforme),
• saspáfrány (Pteridium aquilinum).

A vízimadaraknak köszönheti jó terjedőképességét több mocsári és a vízi növény, mint például:

• vízi lófark (Hippuris vulgaris),
• sziki káka (Bolboschoenus maritimus).

Több fajt az ember terjesztett el – szándékosan vagy akaratlanul – a világ legkülönfélébb sarkain. Ilyen például:

• ragadós galaj (Galium aparine),
• nyári perje (Poa annua).

A világszerte megtalálható nemzetségek már többen vannak; ilyen például az aggófű (Senecio). A családok között kimondottan sok a kozmopolita. Ilyen virágos növények:

• szegfűfélék (Caryophyllaceae)
• pillangósvirágúak (Fabaceae).

Állatok

• Közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare)
• Sörtésállatkák (Gastrotricha)
• Fonálféreg (Plectidae)
• Heringcápafélék (Lamnidae)
• Ember (Homo sapiens)

Források

• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
• A növényföldrajz alapjai