Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–910

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 16., 07:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Koszmosz–910
Ország Szovjetunió
GyártóOKB–586
TípusISZ–A
Rendeltetésvadászműhold
Küldetés
Indítás dátuma1977. május 23. 16:30 UTC
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, a LC–90/19 sz. indítóállás
HordozórakétaCiklon–2
Visszatérés dátuma1977. május 23-án a légtérben megssemmisült
Élettartam1 nap
Tömeg3320 kg
Pályaelemek
Pályaalacsony Föld körüli pálya
Pályamagasság149/506 km
Inklináció65,1°
Periódus91 perc

COSPAR azonosító1977-037A
SCN10014
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–910 (oroszul: Космос 910) szovjet katonai űreszköz, elfogóvadász műhold.

Küldetés

Kijelölt pályán mozogva imitálta egy Ballisztikus rakéta támadásának elhárítását, ezzel segítve a radaros felderítést, a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, riasztás, imitált elfogás és gyakorló megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői

A Központi Mérnöki Tervezőiroda (oroszul: Центральное конструкторское бюро машиностроения – ЦКБ) tervezte és építését felügyelte. Az ISZ–A, mind az ISZ–P műholdakat a Cselomej vezette OKB–52 fejlesztette ki és építette. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – MO).

Megnevezései: COSPAR: 1977-037A; SSC kódszáma: 10014.

1977. május 23-án a Bajkonuri űrrepülőtérról, a LC–90/19 indítóállásából egy Ciklon–2 (11K69) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli (LEO = Low-Earth Orbit) közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 91 perces, 65,1 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 149 kilométer, az apogeuma 506 kilométer volt.

ISZ–A (истребитель спутник-активный – ИС–А) elfogóvadász műhold. Formája hengeres, átmérője 1.5 méter, hossza 4.5 méter, hasznos tömege 3320 kilogramm. Az űreszközhöz 8 napelemtáblát rögzítettek, éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították.

Két részből állt:

  1. fő rész: vezérlési, célzó modul; számítógép; optikai rendszer; egy 300 kilogrammos repeszgránát,
  2. hajtóanyag (300 másodperces működéshez) és a többször újra indítható mikrómotor,

1977. május 19-én az előzetesen indított Koszmosz–909-es célműholdat kellett volna (önmegsemmisítés) megsemmisítenie, de navigációs motorhiba miatt nem sikerült. Május 23-án 1 nap után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források

További információk

Elődje:
Koszmosz–909

Koszmosz-program
1969–től

Utódja:
Koszmosz–911