Koszmosz–185
| Koszmosz–185 | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Gyártó | OKB–586 |
| Típus | ISZ–A |
| Rendeltetés | vadászműhold |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1967. október 27. 02:21 UTC |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, LC–90/13. sz. indítóállás |
| Hordozórakéta | Ciklon–2A |
| Visszatérés dátuma | 1969. január 14. |
| Élettartam | 445 nap (1,22 év) |
| Tömeg | 4000 kg |
| Energiaellátás | napelem/akkumulátor |
| Pályaelemek | |
| Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
| Pályamagasság | 515/587 km |
| Inklináció | 64° |
| Periódus | 98,4 perc |
| COSPAR azonosító | 1967-104A |
| SCN | 03013 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koszmosz–185 (oroszul: Космос–185) a szovjet ISZ (ASAT) elfogó vadászműhold első prototípusának tesztrepülése.
Küldetés[szerkesztés]
Az első ASAT (oroszul: (ИС– истребитель-спутник) tesztfeladat végrehajtása. Mikrogravitációs környezetben a mikromotorok működését tesztelték. Helyzetének változtatása segítette a földi személyzetek felderítő, követő és a védelmi erők riasztásának gyakorlását.
Az anti-műholdas fegyverek (ASAT) célja, hogy ártalmatlanná tegyék vagy elpusztítsák a támadó feladattal készített katonai műholdakat.
Jellemzői[szerkesztés]
Tervezte és építette az OKB–52 (ОКБ-52) [oroszul: Опытно-конструкторское бюро № 52] vállalat. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – MO).
Megnevezései: COSPAR: 1967-104A; SATCAT kódja: 3013.
1967. október 27-én a Bajkonuri űrrepülőtérről, az LC–90/13 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Ciklon–2A (11K67) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Ez volt a Ciklon–2A hordozórakéta első indítása. Az orbitális egység pályája 98,4 perces, 64 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 515 kilométer, apogeuma 587 kilométer volt.
Forgásstabilizált űreszköz. Henger alakú, hossza 10, átmérője 1,30 méter. Bruttó súlya 4000, hasznos tömege 1400 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Telemetriai szolgálatát (adás/vétel) 4 antenna segítette. Az űreszköz egybe lett építve a hordozórakéta utolsó fokozatával. A hengeres rész elejére volt beépítve a gömbölyű formájú modul az irányító, a rávezető (célravezető) egység, a számítástechnikai, valamint az önvezérelt optikai rendszer, illetve a 300 kilogrammos robbanótöltet. A hengeres rész hátsó felében az energiaellátást egy mini nukleáris reaktor (JaEU) (oroszul: ядерная энерго-установка – ЯЭУ) biztosította. Hajtóművei ionmotorok (300 másodperces megbízható működés), segítve a stabilitást és a helyzetváltoztatást. Szolgálati ideje alatt ellenőrző célobjektum volt, valamint radar felderítő szolgálatot végzett.
1969. január 14-én 445 nap (1,22 év) szolgálati idő után belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források[szerkesztés]
Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk[szerkesztés]
- Koszmosz–185. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
- Koszmosz–185. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
- Koszmosz–185. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- Koszmosz–185. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- Koszmosz–185. hobby.ru. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
|
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
