Koszmosz–1258

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–1258
Ország Szovjetunió
GyártóOKB–586
TípusISZ–A
Rendeltetésvadászműhold
Küldetés
Indítás dátuma1981. március 14. 16:55 UTC
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, a LC–90/19 sz. indítóállás
HordozórakétaCiklon–2
Visszatérés dátuma1981. március 14-én önmegsemmisült
Élettartam1 nap
Tömeg3320 kg
Pályaelemek
Pályaalacsony Föld körüli pálya
Pályamagasság299/1022 km
Inklináció65.8°
Periódus97.90 perc

COSPAR azonosító1981-024A
SCN12337
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–1258 (oroszul: Космос 1258) szovjet katonai űreszköz, elfogóvadász műhold.

Küldetés[szerkesztés]

Kijelölt pályán mozogva imitálta egy ballisztikus rakéta támadásának elhárítását, ezzel segítve a radaros felderítést, a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, riasztás, imitált elfogás és gyakorló megsemmisítés) összehangolt működését. Hosszabb tárolási idő utáni tesztrepülés, a leghosszabb ASAT repülés.

Jellemzői[szerkesztés]

A Központi Mérnöki Tervezőiroda (oroszul: Центральное конструкторское бюро машиностроения – ЦКБ) tervezte és felügyelte építését. Mind az ISZ–A, mind az ISZ–P műholdakat a Cselomej vezette OKB–52 fejlesztette ki és építette meg. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – MO).

Megnevezései: COSPAR: 1981-024A; SSC kódszáma: 12337.

1981. március 14-én a Bajkonuri űrrepülőtérról, a LC–90/19 indítóállásából egy Ciklon–2 (11K69) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli (LEO = Low-Earth Orbit) közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 97,9 perces, 65.8° hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 299 kilométer, apogeuma 1022 kilométer volt.

ISZ–A (истребитель спутник-активный – ИС–А) elfogóvadász műhold. Formája hengeres, átmérője 1.5 méter, hossza 4.5 méter, hasznos tömege 3320 kilogramm. Az űreszközre 8 napelemtáblát rögzítettek, éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították.

Két részből állt:

  1. fő rész: vezérlési, célzómodul; számítógép; optikai rendszer; 300 kilogrammos repeszgránát,
  2. hajtóanyag (300 másodperces működéshez) és a többször újraindítható mikromotor.

1981. január 21-én az előzetesen indított Koszmosz–1241-es célműholdat önrávezetéssel (optikai, radar) 1 kilométeres távolságra megközelítette és megsemmisítette (önmegsemmisítés).

Források[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–1257

Koszmosz-program
1981

Utódja:
Koszmosz–1259