Konkoly-Thege Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Konkoly-Thege Miklós
Kozmata Ferenc fotóján az 1890-es években
Kozmata Ferenc fotóján az 1890-es években
Életrajzi adatok
Született1842. január 20.
Pest
Elhunyt1916. február 17. (74 évesen)
Budapest
Sírhely Ógyalla
Ismeretes mint csillagász, meteorológus
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar magyar
Házastárs Madarassy Erzsébet
SzüleiKonkoly-Thege Elek
Földváry Klára
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pesti Királyi Tudományegyetem (1860.)
Pályafutása
Szakterület fizika
Kutatási terület csillagászat, meteorológia
Tudományos fokozat fizikatudományok doktora (1861.)
Szakintézeti tagság Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet, igazgató
Munkahelyek
Ógyallai Csillagvizsgáló igazgató
Más munkahelyek hajóskapitány
aljegyző
országgyűlési képviselő
Akadémiai tagság MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly-Thege Miklós témájú médiaállományokat.
Konkoly-Thege Miklós és Hermann Kobold német csillagász. 1880-as évek
Konkoly-Thege Miklós emléktáblája Budapesten

Konkoly-Thege Miklós (e: konkoli-tege) (Pest, 1842. január 20.Budapest, 1916. február 17.)[1] csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Gazdag felvidéki földbirtokos nemesi család egyetlen fiúgyermekeként született. Apja Konkoly-Thege Elek (1813-1884), Komárom vármegye szolgabírája, anyja bernátfalvi Földváry Klára (1820-1903) volt.[2] Nagyszülei Konkoly-Thege Gábor (1780-1827) és Galambos Mária (1793-1839) voltak.

1842. január 25-én keresztelték meg Pesten, a Kálvin téri református templomban.[3] Magánúton folytatott középiskolai tanulmányokat. 16 évesen a pesti egyetemen először jogot, majd érdeklődésének megfelelően fizikát tanult olyan mesterektől, mint Jedlik Ányos. Tanulmányait 1860-tól Berlinben folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal is, tanára Johann Franz Encke volt. 1861-ben szerzett doktori oklevelet.

1864-ben letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, épített magának egy jachtot, amely később egy török személy birtokába került. 1867. április 26-án, az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárom vármegye aljegyzője lett, azonban a hivatal viseléshez nem volt kedve, arról csakhamar lemondott, és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét.

1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. Megfigyelései 1871-ben kezdődtek. Leginkább a meteorok és üstökösök kutatása során ért el jelentősebb eredményeket, de foglalkozott bolygók észlelésével és spektroszkópiás (színképelemzéses) vizsgálatokkal is. A csillagászat műszaki oldala sem hagyta hidegen, több távcsövet, spektroszkópot is tervezett, illetve készített.

Az ő közreműködésének köszönhetően létesültek a következő csillagvizsgálók: 1878-ban a Haynald-obszervatórium Kalocsán, 1881-ben Gothard Jenő és Sándor obszervatóriuma Herényben, majd 1886-ban Podmaniczkyéké Kiskartalon.

1890. szeptember 19-től 1911-ben történt nyugállományba vonulásáig társadalmi munkában látta el a Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet igazgatói posztját. Ebbéli pozíciójában szervezte meg az egész országban az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését.

Sokoldalúságát mutatta, hogy foglalkozott még közlekedéstervezéssel, hajótervezéssel, fényképészettel, sőt zenével (több saját zeneműve ismert) is. Anyanyelvén kívül németül, franciául, angolul, olaszul folyékonyan beszélt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-tól levelező, majd 1884. június 5-től tiszteletbeli tagjai közé választotta. Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, s így szerzett érdemeiért 1881-ben a londoni Királyi Csillagászati Társaság, a liverpooli Astronomycal Society, az Association Scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein is megválasztotta tagjának.

A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréséül 1887-ben a király a III. osztályú Vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa volt a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia aranyéremnek, a Voigtländer-féle és egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1913. július 11-én a Ferenc József-rend középkeresztje csillaggal fokozatát adományozta számára az uralkodó.

1885-ben Komárom vármegyénél kitüntetésre javasolták.[4] Tagja volt a Komáromvármegyei és Városi Muzeum-Egyesületnek,[5] majd haláláig az utódjának, a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesületnek.[6]

Konkoly-Thege Tata város szabadelvű programmal megválasztott országgyűlési képviselőjeként (1896 és 1905 között) elsősorban a csillagászat és a közlekedés ügyéért lobbizott. 1896-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.

1899. május 16-án kelt „Ajándékozási szerződés”-ben ógyallai birtokát és az obszervatóriumot a magyar államnak adományozta. Fegyvergyűjteménye és más tárgyai a komáromi múzeum gyűjteményébe kerültek.

Felesége Madarassy Erzsébet volt.

Érdekesség[szerkesztés]

Konkoly-Thege Miklós zenét is szerzett, a Rózsavölgyi és társa zeneműboltban kapható volt a Több is veszett Mohácsnál, és a Helyre Kati lassu és csárdás kottája, a darabokat Konkoly-Thege Miklós írta át zongorára. 1861-ben a Zenészeti Lapokban Mosonyi Mihály elemezte a Szegény paraszt című csárdását, a részletes elemzést Mosonyi a következő méltató szavakkal kezdi: „Mennyi kedélyesség és minő természetes pathost találunk a Szegény paraszt című csárdásban!”[7] A zongoraműveken kívül pedig nyitányt is komponált Jókai Mór Milton című drámájához, melynek 1876. április 3-án volt a bemutatója.[8]

Művei[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Alapítóként róla nevezték el az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetét, amely Budapest XII. kerületében a róla elnevezett utcában található. Több csillagászati társaság is viseli a nevét.

Források[szerkesztés]

  • Bencze Cs. Attila 2005: Konkoly-Thege Miklós - amikor a földön járt. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 110-117.
  • Komárom - A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője 1916, 62.
  • 1916 Komáromi Lapok XXXVII/ 8.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 435/1916. folyószáma alatt.
  2. familysearch.org Konkoly-Thege Elekné Földváry Klára gyászjelentése
  3. A Pest-Kálvin téri ref. templom anyakönyve, 1842-dik évben kereszteltek lajstroma
  4. ŠA Ivanka pri Nitre, Kom. Župa - župné písomnosti 1861-1918 - Inventár 1991, 37
  5. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1904. évi értesítője, 18.
  6. Komárom - A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője 1916, 71.
  7. Mosonyi Mihály. „Két népies csárdás”, Zenészeti Lapok, 1861. január 30. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 19.) 
  8. Zsoldos, Endre. „Konkoly Thege Miklós (1842–1916)”, Magyar Tudomány, 2016. december 6. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 12.)