Kiss János (altábornagy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss János
Született1883. március 24.
magyar 1867-1918 Erdőszentgyörgy
Meghalt1944. december 8. (61 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar (székely)
Fegyvernemkerékpáros, gyalogos
Szolgálati ideje1902–1939
Rendfokozataaltábornagy
CsatáiElső világháború
KitüntetéseiOsztrák Császári Vaskorona-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss János témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az altábornagyról szól. Hasonló címmel lásd még: Kis János (egyértelműsítő lap).

Vitéz kolosvári Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Budapest, 1944. december 8.)[1] altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. Az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja. 1945. március 15-én posztumusz vezérezredessé léptették elő.

Kiss János altábornagy mellszobra Kőszegen

Élete[szerkesztés]

Ősrégi székely nemesi katonacsaládból származott, amelyről már 1518-ból marad meg említés.[2] Apja kolosvári Kiss János, királyi tanácsos, pénzügyi igazgató, anyja Karácsoni Róza (1860-1899) volt.[3] Apai nagyapja, kolosvári Kiss Antal (1816-1904) 1848-as honvéd őrnagy, magyar királyi honvéd ezredes volt.[4] Anyja halála után apja újra megnősült: kissomlyósi és kisgeresdi Doktorits Saroltát (1871-1941) vette el. [5] Kiss János anyai nagyszülei Karácsonyi János és Beátha Anna (1830–1883) voltak.[6] Apai dédszülei kolosvári Kiss Sámuel (1789–1860), 1841- Fogaras várparancsnoka, császári és királyi őrnagy, 1848-as honvéd őrnagy és Kleps Teréz asszony voltak.[7][8]

1902-ben elvégezte a nagyszebeni hadapródiskolát. Az első világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője lett. 1939-ben az ország német orientációja elleni tiltakozásul nyugdíjba vonult, ettől kezdve Kőszegen élt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban nagybaconi Nagy Vilmos távozásakor javasolta Horthynak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi miniszternek, de erre nem került sor. 1943 decemberében tagja volt az újvidéki vérengzés elkövetőinek tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben a német megszállás után haditervet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a magyar hadsereg csatlakozzon a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz.

A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett. A nyilasok Mikulich Tibor páncélos főhadnagy árulása révén a szervezkedést leleplezték, november 22-én a vezetőket elfogták, halálra ítélték, és a Margit körút katonai fegyházában kivégezték. A háború után több településen is utcát, illetve egy iskolát neveztek el róla. A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[9]

Házassága[szerkesztés]

1919. április 7-én Kőszegen feleségül vette az ágostai hitvallású Bakó Ilona (*Kőszeg, 1880. augusztus 17.–†?) tanárnőt,[10] akivel a kőszegi évek alatt ismerkedett meg. Bakó Ilona szülei Bakó Sámuel és Thaunn Vilma voltak.[11]

Képgaléria[szerkesztés]

Emlékezet[szerkesztés]

A Budapest XII. kerületében található egykori Fery Oszkár utca 1945-ben a Kiss János altábornagy utca nevet kapta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 702/1944. folyószáma alatt.
  2. ↑ Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)
  3. ↑ familysearch.org Kiss Jánosné Karácsoni Róza gyászjelentése
  4. ↑ familysearch.org Kiss Antal gyászjelentése
  5. ↑ familysearch.org kolosvári Kiss Jánosné Doktorits Sarolta gyászjelentése
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Karácsonyi Jánosné Beátha Anna
  7. ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. III. ÉLETRAJZI ADATOK. TÖRZSTISZTEK - KISS ANTAL
  8. ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. III. ÉLETRAJZI ADATOK. TÖRZSTISZTEK. KISS SÁMUEL
  9. ↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
  10. ↑ familysearch.org - Kőszeg - polgárianyakönyvek - házasságok - 1919 - Kiss János és Bakó Ilona házassága
  11. ↑ Simonffy András: Kompország katonái V. (Történelmi kollázsregény)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiss_János_(altábornagy)&oldid=25950351”