Király Andor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
id. Király Andor
SzületettKirschner Andor
1876. augusztus 5.
Hanva
Elhunyt1956. július 1. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaHermann Aranka
Sablon • Wikidata • Segítség

Király Andor, született Kirschner Andor (Hatvan, 1876. augusztus 5. – Budapest, Józsefváros, 1956. július 1.)[1] elektro- és gépészmérnök, az 1908-ban létrehozott Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Részvénytársaság igazgatója volt.

Élete[szerkesztés]

1876. augusztus 5-én született a Hatvanban, megkeresztelése felvidéki Hanva községben történt.[2] Nevét 22 évesen, 1898-ban – családjával együtt édesapja – változtatta meg Kirschnerről Királyra.[3] Szülei Kirschner (Király[4]) Miksa és Berger Katalin[1] voltak. Testvérei: Sándor (1875[5]) és Ödön (1878[6]). A Kirschner (ekkor már Király) szülők 1900-ban fogadták örökbe Király Olgát (1887[7]).

1900-ban, későbbi felesége eljegyzésekor már a Ganz-gyár mérnökeként dolgozott.[8] 1906 áprilisában a Budapestről Szófiába szállított gőzmotorkocsik, gyár kiküldött mérnöke volt.[9] Ugyanaz év októberében készült el a MÁV miskolci üzletvezetősége, a miskolci járás főszolgabírói hivatala, a polgármesteri hivatal, Diósgyőr község elöljárósága, a diósgyőri Vasgyár igazgatósága és a miskolc-diósgyőri helyiérdekű vasút igazgatósága összefogásával a Miskolcot a Diósgyőr-Vasgyárral – nagy előrelátással párhuzamos – gőzvontatású és villamosított pálya. A budapesti Ganz-gyár által készített három gőzmotor munkálatait Király Andor irányította.[10]

Nagyjából az 1910-es évek elejére tehető a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt.-nél igazgatói munkájának kezdete, mivel a település történetének első – 1912. január 15-én kitört – bérmozgalmi munkásmegmozdulása idején már a gyár igazgatója volt.[11] Vezérigazgatóvá 1919-ben nevezték ki.[12]

Király Andor díszpolgári oklevele - kelt Kistarcsán 1923. december 29-én.

Aktívan hozzájárult Kistarcsa fejlesztéséhez, a helyi református egyházközösség lelkes támogatója volt. 1918. június 2-án Kistarcsa és Kerepes református lakossága közgyűlésen szavazta meg az új, helyi fiókegyház létrehozását. Ennek Király Andor vált főgondnokává.[13] 1918 októberében II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszttel tüntették ki.[14]

1920-ban a Független Kisgazdapárt színeiben indult képviselőjelöltként a cinkotai választókörzetben.[15]

Kistarcsa közvilágításának megszervezésében is közreműködött. A Községeket és Mezőgazdaságot Villamosító Rt. 1921-ben kereste meg Kistarcsa vezetését a község villamosítása ügyében, majd ezt követően, az 1922-ben megalakult Villanyvilágítási Bizottság tagja lett.[16] A Bizottság munkájának köszönhetően 1927-ben 40-re emelkedett a világítótestek száma.

1923. december 29-én Kistarcsa képviselőtanácsa díszpolgári címmel tüntette ki a község érdekében végzett szolgálatai elismeréseként.

Király Andor fia, Király Miklós 1926-ban szenvedett halálos motorbalesetet Mátyásföldön. Ennek állíttattak emlékművet (2019-ben teljesen felújították)

1925. július 11-én vásárolta meg Budapesten, a VIII. kerület Vas utca 5. szám alatt található lakását, melynek tulajdonosa felesége, Hermann Aranka volt.[17] 1902-ben, Pécelen kötöttek házasságot,[1] ahol egy nyári házat építtetett és tartottak fönn (a Baross utcai, hajdan klinkertéglával díszített[18] épület utcai homlokzatát később három kis üzletre szabták). Májusban költöztek ki Pécelre, október elején pedig vissza, Budapestre. Jómódban éltek.

Két fiuk született: Andor és Miklós, motorversenyzők,[19] vezetésükkel indult meg 1926 tavaszán a Nova motorkerékpárok gyártása. Ifj. Király Andor 1931-ben végzett a királyi József Műegyetemen[forrás?] gépészmérnökként, már gyermekkorától fogva a gyárban élt, 10 éves korában autót vezetett,[20] később pedig apja helyettese is volt a gyárban. Király Miklós joghallgató[21] 21 évesen, 1926 júniusában hunyt el egy motorbaleset[m 1] következtében – Mátyásföldön a Veres Péter út 115. számnál (a Mátyásföld, repülőtér HÉV megállóval szemközti oldalon) emlékét egy Baranyi Károly által készített emlékmű őrzi, a történtek színhelyén.[23][24][25][26] Szintén 1926-ban, miközben ő ült a volánnál, az akkor 14 éves, Éva nevű lányával autóbaleset érte épp ugyanott – a kislány ráadásul súlyosan megsérült –, majd pár nap múlva Király Sándornét, Király Andor sógornőjét is elgázolták a fővárosban, de mindketten szerencsésen felépültek.[27][28]

A kistarcsai gépgyárral még 1926 végén felmondta szerződését, 1928-ban pedig igazgatósági tagságát is megszüntette.[29][30]

Király Andor 1956. július 1-jén halt meg Budapesten tüdőgyulladás következtében.[1] Földi maradványait Pécelen, a református temetőben található családi sírban helyezték el.

Emlékezete[szerkesztés]

Király Andor születésének 145. évfordulója alkalmából a Kistarcsai Kulturális Egyesület online kiadványt jelentetett meg a Király család történetéről.[2]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Király Miklós 1926. július 4-én Mátyásföld keramittal burkolt országútútszakaszán három kocsi előzésekor egy szemközt kihajtó parasztszekér lőcsének ütközött, unokabátyja – Thorma Tibor rendőrfogalmazó –, aki utasként szintén ott tartózkodott, akkoriban ritka, jobb-oldalkocsis motorjával (feltételezés szerint e miatt mérte fel rosszul a távolságot). A járművet vezető Király Miklós előrebukott, széles ívben kirepült, majd egy kőnek esve koponyaalapi és csigolya törést szenvedett és a helyszínen életét vesztette. A tragikus véget ért ifjú édesapja, Király Andor vezérigazgató éppen előző nap utazott el Jugoszláviába és Belgrádban kapta a hírt fia szerencsétlenségéről. Pécelen temették el.[21][22][23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1452/1956. folyószáma alatt.
  2. ↑ a b Ruzsa Bence.szerk.: Szabó Zoltán András, Kéri Márk: Király Andor – Szolgálattal a vasgyár élén (PDF), Kistarcsa Helytörténeti Kiskönyvtára, 1., Kistarcsa: KIKE (2021). Hozzáférés ideje: 2023. február 13. 
  3. ↑ MNL-OL 30797. mikrofilm 1228. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 77. oldal 10. sor
  4. ↑ MNL-OL 30797. mikrofilm 1228. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1898. év 77. oldal 8. sor
  5. ↑ MNL-OL 30797. mikrofilm 1228. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1898. év 77. oldal 9. sor
  6. ↑ MNL-OL 30797. mikrofilm 1228. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1898. év 77. oldal 11. sor
  7. ↑ MNL-OL 30797. mikrofilm 1228. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1898. év 77. oldal 12. sor
  8. ↑ Magyarország 7. évfolyam 240. szám - 1900. szeptember 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ Magyar motorkocsik Bulgáriában, Budapesti Hírlap 26. évfolyam 100. szám - 1906. április 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ Kováts György: Gőzvasút Miskolcról a Vasgyárba, Észak-Magyarország 52. évfolyam 229. szám, library.hungaricana.hu - 1996. október 1.
  11. ↑ Horváth Lajos VI. A kapitalizmus kibontakozása és válsága (1850-1918)
  12. ↑ A kistarcsai gyár vezérigazgatója, Rákos Vidéke 19. évfolyam 7. szám, library.hungaricana.hu - 1919. február 16.
  13. ↑ Protestáns egyházi és iskolai lapok – 61. évfolyam – 1918. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2016. május 26.)
  14. ↑ Kitüntetések a hadiipat körében, Budapesti Hírlap 38. évfolyam 237. szám - 1918. október 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. ↑ A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920. (Pest Megyei Levéltári Füzetek 8.) (1985) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2016. május 26.)
  16. ↑ Horváth Lajos VIII. Két világháború között (1920-1944)
  17. ↑ Ruzsa Bence.szerk.: Szabó Zoltán András, Kéri Márk: Király Andor – Szolgálattal a vasgyár élén (PDF), Kistarcsa Helytörténeti Kiskönyvtára, 1., Kistarcsa: KIKE, 10. o. (2021). Hozzáférés ideje: 2023. február 13. 
  18. ↑ Csontos Tamásné: Álmodni jó! Álmodni szabad? A 10 éves Pécelt ünnepeltem a magam módján!, Ese Híradó 11. évfolyam 5. szám, egymast-segito.hu - 2006. június 1.
  19. ↑ Autó 4. évfolyam 8. szám - 1925. április 15.
  20. ↑ A NOVA motorkerékpár gyár (29-31. old.), Automobil - Motorsport 2. évfolyam 6. szám, epa.oszk.hu - 1927. március 25.
  21. ↑ a b Halálos motorkerékpár- szerencsétlenség történt Budapest határában, 8 Órai Ujság 12. évfolyam 125. szám - 1926. június 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  22. ↑ Király Miklós, a kistarcsai gyár igazgatójának fia, halálos motorkerékpár-szerencsétlenség áldozata lett, Esti Kurir 4. évfolyam 125. szám - 1926. június 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  23. ↑ a b Király Miklós (57. old.), Autó 5. évfolyam 12. szám - 1926. június 15.; Király Miklós emlékmű (31. old.), 17. szám - 1926. szeptember 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  24. ↑ Király Miklós emlékére, kozterkep.hu
  25. ↑ Zs. T.: Király Miklós emlékezete (7. old.), XVI. kerületi újság XIX. évfolyam 21 szám, bp16.hu - 2010. november. 6.
  26. ↑ Négyesi Pál és Hajdú Csaba: Nova, magyarjarmu.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  27. ↑ Ujság 2. évfolyam 246, 247. szám - 1926. október 293., 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  28. ↑ Magyarország 33. évfolyam, 247. szám - 1926. október 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  29. ↑ 8 Órai Ujság 13. évfolyam 115. szám - 1927. május 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  30. ↑ (CX. kötet, 287. lap.) (1928—33.) Kistarcsa és környéke villamossági részvénytársaság. Budapest, V., Lipót-körut 22. Budapesti kir. tvszk. 1928. VII. 3. Cg 24810/8. 22941/4. [...] (Lásd 1926. évf. 34.), Központi Értesítő 53. évfolyam, 2. félév 33. szám - 1928. augusztus 16. (online: adtplus.arcanum.hu)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • XXI. Kistarcsai Napok. YouTube Kistarcsai Kulturális Egyesület – XXI. Kistarcsai Napok kiállításai: Király Andorról (1:55–3:52), a SzilastTV YouTube-csatornán - Közzététel: 2016. máj. 23.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_Andor&oldid=26831400”