Keleti rablópille
| Keleti rablópille | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Libelloides macaronius (Scopoli, 1763) | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Keleti rablópille témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti rablópille témájú kategóriát.
|
A keleti rablópille (Libelloides macaronius, régi nevén Ascalaphus macaronius)[1] a rovarok (Insecta) osztályába a recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe tartozó faj. Az Ascalaphidae család magyar neve – rablópillék – egyike a legszebb és legtalálóbb rovarneveknek, mely ragadozó életmódjukra utal. Se nem lepkék, se nem szitakötők, de mindkét csoportra hasonlítanak. Ez az egyetlen fajuk él Magyarországon.[2] A körülbelül 400 fajból 16 európai.[1]
Védetté 1982-ben, fokozottan védetté 2012-ben nyilvánították,[3] természetvédelmi értéke 100.000.-Ft.[2]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagy, fekete színű teste nagyrészt sűrű fekete szőrrel borított. Jólfejlett szárnyai gazdagon erezettek, fekete-sárga, riasztó színkombinációjúak, mely feltűnő színek a madarak megtévesztését szolgálják. Nyugalmi állapotban, a testük mellett összezárva tartják. Angol nevét (owl-fly - bagolylégy) hatalmas összetett szemeiről kapta, melyek szinte kitöltik az egész fejét. A dorzo-frontális rész UV-fényre érzékeny, ez teszi lehetővé a levegőben mozgó apró zsákmányállatok észrevételét.[4] Rágó szájszervvel, bunkós csáppal rendelkezik.
Lárvája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szürkés-barnás színű, széles, lapított testű, a fajok egy részénél különböző törmelékekkel „díszíti” hátoldalát mimikri gyanánt. A talaj felszínén mozog, lesben állva várja áldozatát, és különleges, sarló alakban módosult, félelmetes, hosszú rágóival megöli zsákmányát, majd kiszívja a testnedveit.[1]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jól fejlett szárnyainak, erős rágóinak, különleges szemeinek és gyors röptének köszönhetően kiváló vadász. Repülés közben vadászik,[5] elsősorban szálló rovarokkal, főleg lepkékkel táplálkozik, leggyakrabban június-augusztus között, a nappali órákban.[4] Kétosztatú szemének elülső-felső része csak az ultraibolya tartományban lát, ezért csak teljesen felhőtlen nyári napokon repül.[6] Rövid életű, és rövid ideig rajzik, ezért jelenlétét nem könnyű kimutatni.[7]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A keleti rablópille egyike családja leggyakoribb európai képviselőinek. Elsősorban meleg, száraz, sztyepp-erdőssztyepp jellegű élőhelyeket kedvel, alföldi tölgyerdők szélén, tisztásain lehet gyakori, de Erdélyben lejtős mészkőgyepeken is megtalálható. Európában a faj főként keleten és délen van jelen: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Makedónia, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Olaszország, Szerbia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna területén. A Kaukázusban és Közép-Ázsiában szintén fellelhető. Romániában csak lokálisan gyakori.[4]
Erdélyben a Torockói-hegység mészkőgyepein (Tordai-hasadék, Runki-szoros, Székelykő), a mezőségi sztyepplejtőkön (Magyarszováti Rezervátum, Aranyosegerbegyi „Lepkebérc” Rezervátum) él, de megtalálható az Erdélyi-Mezőség északnyugati sarkát képező, kevésbé száraz és meleg Dés környéki dombtetőn is.[1]
Magyarországon többek között a gyermelyi Siklóernyő-hegyen,[6] a Nógrád vármegyei Márkházapusztán,[8] a Budai-, és Pilis hegységben,[4] az Őrségben,[9] és a Dél-Tiszántúlon fordul elő.
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "Archivált másolat". 2016. augusztus 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
- 1 2 "Archivált másolat". 2016. szeptember 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
- ↑ http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_866
- 1 2 3 4 http://www.turistamagazin.hu/a-keleti-rablopille-bevette-visegradot.html
- ↑ http://www.hirado.hu/2014/07/22/uj-szarnyas-ragadozo-jelent-meg-a-visegradi-hegysegben/
- 1 2 mtt>http://mttmuzeum.blog.hu/2014/10/09/vak_tyuk_is_talal_szemet_593
- ↑ pilis>http://www.pilisszentivan.hu/allatvilag.htm Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 11.
- ↑ http://docplayer.hu/1046591-Vedett-allatok-magyarorszagon-vedett-izeltlabuak-ii-termeszetesen-a-teljesseg-igenye-nelkul-a-vedett-fajok-aranya-a-kulonfele-allatcsoportokban.html


