Ugrás a tartalomhoz

Kecskerágó-virágúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskerágó-virágúak
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Celastrales
Baskerville
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú kategóriát.

A kecskerágó-virágúak (Celastrales) a zárvatermő növények egy rendje. A hagyományosan a kétszikűek Rosidae alosztályába sorolt rendet az APG a valódi kétszikűek rosids csoportjába, az eurosids I kládba helyezi el. Az APG III-rendszer (2009) a korábban külön családként kezelt fehérmájvirág-féléket (Parnassiaceae) az APG II-ben opcionális Lepuropetalaceae családdal és a korábban bizonytalan helyzetű Pottingeriaceae-vel a Celastraceae-be sorolta.[1]

Mintegy 100 nemzetség 1200[2]-1350[3] faja tartozik ide. Hét nemzetség kivételével az összes nemzetség egyetlen családban, a kecskerágófélékben (Celastraceae) összpontosul. Egészen a közelmúltig a rend felbontása szerzőről szerzőre nagymértékben különbözött. Elterjedésük főként trópusi és szubtrópusi, de a mérsékelt égövben is vannak képviselőik. Általában keresztben átellenes levélállású, egyszerű, ép levelű fák vagy cserjék, bár az APG III-rendszer által már a kecskerágófélékhez sorolt Parnassiaceae családba lágy szárú növények tartoznak.

Leírása

[szerkesztés]

Az igen formagazdag, többnyire fás szárú taxonokat összefoglaló rokonsági körből igen nehéz csak a Celastrales-re jellemző egyedi, nyilvánvaló karaktereket kiemelni, ezért nem könnyű a rend növényeit azonosítani.[4]

Az aktinomorf virágok négykörösek, körönként 3-5 tagúak, egy porzókörrel, jól felismerhető mézfejtő gyűrűvel (diszkusz) – a rovarmegporzás általános. A porzók és a szirmok száma megegyezik. Gyakran a jól kifejlett porzós és termős részekkel rendelkező hímnős virágok funkcionálisan egyivarúak. A virágok különböző fajta virágzatokba tömörülnek. A pálhalevelek aprók, néha teljesen hiányoznak. Az integumentumon nyíló mikropile két nyílású. A magház felső állású, a termés általában tok- vagy bogyótermés. A magon gyakran köpenyt (arillus) vagy szárnyat találhatunk.

A másodlagos anyagcseretermékek közül gyakori a tejnedvtartó járatokban tárolt gutta, a triterpénpigmentek és a különféle alkaloidok.

A legnagyobb család, a kecskerágófélék virágai általában aprók, nemzetségei közül a kecskerágó (Euonymus) az óvilágban elterjedt (Magyarországon két fajjal), a Celastrus minden földrészen előfordul. Az északi félgömb hűvösebb területein élő, apró Parnassiaceae család lágy szárú növényeinek virágaiban mirigyes sztaminódiumok jelennek meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Angiosperm Phylogeny Group (2009). An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III Archiválva 2017. május 25-i dátummal az Archive-Iten. Botanical Journal of the Linnean Society 161(2): 105-121.
  2. "Lepidobotryaceae", "Parnassiaceae", and "Celastraceae" In: Klaus Kubitzki (ed.). The Families and Genera of Vascular Plants vol. VI. Springer-Verlag: Berlin, Heidelberg (2004).
  3. Peter F. Stevens (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website. In: Missouri Botanical Garden Website
  4. Merran L. Matthews and Peter K. Endress (2005). "Comparative floral structure and systematics in Celastrales". Botanical Journal of the Linnean Society 149 (2):129-194

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Celastrales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.