Ugrás a tartalomhoz

Kecskeméti kistérség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Kecskeméti kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja Kecskemét.

Települései

[szerkesztés]
Település Lélekszám Státusz Népsűrűség (fő/km2) Terület (km2)
Ágasegyháza 1875 fő (2024. jan. 1.)[1] +/- község 35 55,87
Ballószög 4304 fő (2024. jan. 1.)[2] +/- község 90 35
Felsőlajos 992 fő (2024. jan. 1.)[3] +/- község 87 11,41
Fülöpháza 854 fő (2024. jan. 1.)[4] +/- község 19 47,06
Helvécia 4971 fő (2024. jan. 1.)[5] +/- község 74,3 56,47
Jakabszállás 2657 fő (2024. jan. 1.)[6] +/- község 37,2 70,86
Kecskemét 109 450 fő (2024. jan. 1.)[7] +/- megyeszékhely 343 321,26
Kerekegyháza 6451 fő (2024. jan. 1.)[8] +/- város 76,6 81,28
Kunbaracs 665 fő (2024. jan. 1.)[9] +/- község 13 55,12
Ladánybene 1698 fő (2024. jan. 1.)[10] +/- község 43 40,74
Lajosmizse 11 659 fő (2024. jan. 1.)[11] +/- város 67,8 164,66
Lakitelek 4862 fő (2024. jan. 1.)[12] +/- nagyközség 81,47 54,66
Nyárlőrinc 2258 fő (2024. jan. 1.)[13] +/- község 36,2 66,36
Orgovány 3254 fő (2024. jan. 1.)[14] +/- község 33 99,19
Szentkirály 1874 fő (2024. jan. 1.)[15] +/- község 20 101,89
Tiszakécske 11 690 fő (2024. jan. 1.)[16] +/- város 87,5 133,27
Tiszaug 888 fő (2024. jan. 1.)[17] +/- község 39 25,04
Városföld 2139 fő (2024. jan. 1.)[18] +/- község 36 62,87
Összesen: 171 017 1 megyeszékhely, 3 város, 1 nagyközség, 13 község 115 1483,44

Fekvése

[szerkesztés]

A Duna-Tisza-köze középső, Bács-Kiskun megye északkeleti részén található.

Története

[szerkesztés]

A dinamikusan fejlődő megyeszékhely – Kecskemét – sajátságosan magyar alföldi mezőváros, gazdasági és oktatási központ. Vonzáskörzetében az évszázados fejlődés eredményeképpen különleges településszerkezet, tanyás vidék jött létre. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, a Tisza mentén halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. Kecskemét kulturális szerepe meghatározó, jelentősége a térségen, sőt a régión is túl mutat.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  5. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  8. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  9. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  10. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  11. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  12. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  13. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  14. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  15. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  16. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  17. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  18. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Ez a magyar közigazgatási egységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecskeméti_kistérség&oldid=26261101”