Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
| Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis) | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
 é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 59′ 08″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 8372 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 541 005 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 371 833 (68,7%) |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Alapítás ideje | 1000 |
| Alapító | I. István |
| Székesegyház | Nagyboldogasszony-főszékesegyház Urunk mennybemenetele-társszékesegyház |
| Vezetése | |
| Érsek | Bábel Balázs |
| Térkép | |
 | |
| Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye | |
| Honlap | |
| Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye weboldala Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség, latinul: Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt, ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit, így a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Jelenlegi főpásztora Bábel Balázs.
Főszékesegyháza a kalocsai Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház. Társszékesegyháza a kecskeméti Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház. Volt társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház
Történelem[szerkesztés]
Neve[szerkesztés]
Több névváltoztatáson is átment:
- Neve eleinte Kalocsai érsekség.
- Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott
- A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név
- A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név.
- A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt.
- Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét.
- 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.
Szervezet[szerkesztés]
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek | Gyón, 1950. október 18. (73 éves) | koadjutor püspöknek kinevezve: 1999. február 24. Megyés püspök: 1999. június 25. |
Területi beosztás[szerkesztés]
Az érsekség területe négy főesperességre oszlik: Főszékesegyházi főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Kalocsai esperesség
- Keceli esperesség
Bácsi főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Bácsalmási esperesség
- Jánoshalmi esperesség
Bodrogi főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Bajai esperesség
- Hajósi esperesség
Kiskunsági főesperesség
Területe négy esperességre oszlik:
- Kecskeméti esperesség
- Félegyházi esperesség
- Majsai esperesség
- Solti esperesség
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896 Online
- A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye névtára; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kalocsa, 1996
- 1848/49 és ami utána következett... Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848–1851 közötti anyagából. Forráskiadvány; szerk. Lakatos Andor, Sarnyai Csaba Máté; Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár–Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár, Kalocsa, 2001 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
- A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa, 1777–1923; szerk. Lakatos Andor; Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Kalocsa, 2002 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
- Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. A Kalocsa-Bácsi Érsekségtől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéig, 1909–2009; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Remény–Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Pozsony–Kalocsa, 2009
- Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012
- A kalocsai érseki egyház története, 1-2.; összeáll. Katona István, ford. Takács József, sajtó alá rend., előszó, kieg. jegyz. Thoroczkay Gábor, szerk. Romsics Imre; Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2001–2003
- Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012
- Rádi József: A kalocsai érseki uradalom vadászkastélyai; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2013
- Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása; Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs, 2013 (Thesaurus historiae ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi)
- Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején; METEM–HEH–Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Budapest–Kalocsa, 2014
- Kalocsai kincsestár. Válogatás a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények egyházművészeti anyagából; szerk. Lakatos Adél; Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények Érseki Kincstár, Kalocsa, 2015 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
- Mária-enciklopédia. Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. A Kalocsai Főegyházmegyében 1950–51-ben készült, Szűz Mária tiszteletéről szóló lelkipásztori jelentések szövegének kiadása, az egyházmegyei sematizmusok adataival kiegészítve; szerk. Lakatos Andor, művészettörténeti áttekintés, képvál. Lakatos Adél; KFL, Kalocsa, 2016 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
- C. Tóth Norbert: A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája; KFL, Kalocsa, 2019 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
