Kövér László
Kövér László | |
Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. április 2. | |
Előd | Schmitt Pál |
Magyarország Országgyűlésének elnöke | |
Hivatali idő 2010. augusztus 6. – 2012. április 2. | |
Előd | Schmitt Pál |
Utód | Lezsák Sándor |
A Magyar Köztársaság polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere | |
Hivatali idő 1998. július 8. – 2000. május 3. | |
Előd | Nikolits István |
Utód | Demeter Ervin |
Született | 1959. december 29. (64 éves) Magyarország, Pápa |
Párt | Fidesz |
Foglalkozás | politikus, jogász |
Iskolái |
|
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat. |
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. – ) politikus, országgyűlési képviselő, a Fidesz alapító tagja, 2010. augusztus 6-ától az Országgyűlés elnöke. 2012. április 2-tól a Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke.
Pályafutása
Tanulmányai
1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
A rendszerváltás előtt
1983 óta a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat szerkesztője volt. Az egyetem elvégzését követően pár hónapig az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa volt.[1] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjas.
1986. február-szeptember között az MSZMP KB Társadalompolitikai intézet munkatársa volt.
1988. novemberében a frissen alakult MISZOT (Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa) alelnöke lett; a másik MISZOT alelnök Gyurcsány Ferenc volt. A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[2]
1988-ban a Fidesz alapító tagja, 1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.
A rendszerváltás után
Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerez a pápai választókerületben. Többek között a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd 1993-ig annak elnöke volt. Eközben 1992 és 1993 között újra az országos választmány tagja, majd 1993-ban beválasztják pártja elnökségébe. 1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője.
1994-ben pártja országos listájáról szerez újra mandátumot. Ekkor megválasztják a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választják. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.
1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották.
2001-ben lemond pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lesz, a ciklus végéig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.
A 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerez mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választják, frakciójának helyettes vezetője. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választják, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztják.
A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választásokon pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is. 2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, államfővé választották, az országgyűlésben 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére, házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.
2012. április 2-án, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök, ideiglenesen ő látja el az elnöki feladatokat az új államfő megválasztásáig.
Családja
Nős, felesége néprajz–történelem szakos középiskolai tanár. Két fia és egy leánya van.
Jegyzetek
- ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján
- ↑ Egy generáció útja a hatalomba, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
Külső hivatkozások
- Adatlapja az Országgyűlés honlapján
- Életrajza a Fidesz honlapján
- „A sárdobálás elválaszthatatlan a politikától” (interjú), index, 2005. december 5.
- Kövér László: túlélni a karaktergyilkosságot – elemzés a személyéről, a róla kialakított képpel szembeállítva (Véleményvezér, 2010. július 13.)
- A MISZOT alakuló ülése, 1988. november 27., YouTube (videó)
Irodalom
- Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.304–313.)
Elődje: Schmitt Pál |
|
Utódja: Lezsák Sándor |
Elődje: Schmitt Pál |
|
Utódja: - |
Elődje: Orbán Viktor |
|
Utódja: Pokorni Zoltán |
- Magyarország tárca nélküli miniszterei
- MSZMP-tagok
- Fidesz-tagok
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Országgyűlési képviselők (2010–2014)
- A Magyar Országgyűlés elnökei
- Pápaiak
- 1959-ben született személyek