Kóka Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kóka Ferenc
Született 1934. január 1.
Budapest
Elhunyt 1997. június 30. (63 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Halál okaközúti baleset

Kóka Ferenc (Budapest, 1934 – 1997. június 30.) magyar festő.

Élete, pályája[szerkesztés]

Angyalföldön született. Rajztudását kiváló kis képzős gimnáziumi tanára Viski Balás László alapozta meg, míg festői útját a főiskolán Bernáth Aurél határozta meg. Barátai és osztálytársai között voltak Lakner László, Gyémánt László, Veress Sándor László, Szabó Ákos, Lajos József, Káplár Éva, Káplár Ferenc. Csernus művészetét és az általa alkalmazott csurgatásos technikát az 1960-ban végzős hallgatók örömmel fedezték fel és alkalmazták műveikben. A csoport tagjait a szürnaturalizmus jelzőkkel illették, mert egyrészről Max Ernst szürrealizmusa és ugyanakkor a táj valóságos elemei egyszerre jelentek meg alkotásaikban.

1969-től az új Szentendrei művésztelep első lakói közé tartozott és 1997-ben bekövetkezett haláláig ott is lakott feleségével dr. Luttár Magdolnával.

A főiskola elvégzése után a „tűrt” művészek közé tartozott, de műveit itthon és külföldi kiállításokra is meghívták. Munkái a Nemzeti Galériában, a Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban, valamint Aachenben, a Ludwig múzeumban találhatók meg. A Képcsarnok révén magántulajdonban is kerültek Kóka Ferenc képei.


1963-ban elnyerte a 3 évre szóló Derkovits ösztöndíjat.

1968-ban az „Atomhalál” című képe szerepelt a fiatal képzőművészek kiállításán, az azóta legendássá vált Ernst múzeumi kiállításon.

1969-ben volt az első önálló kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetében.

1969-ben Sao Paolói Biennálé csoportos kiállítás

1970-ben a „Mai magyar művészet” kollektív kiállításon Párizsban a Musée Galliera-ban szerepelt.

1971.ben Dortmundban csoportos kiállítás

1972-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott.

1972-ben Koppenhágában csoportos kiállítás

1973 Egyéni kiállítás a Csók Galériában.

1974-ben a Debreceni Nyári Tárlaton elnyerte a Művészeti Alap különdíját és Medgyessy emlékérmet.

1974-ben közös kiállítás Schaar Erzsébettel a Szilády Galériában Kiskunhalas

1976-ban egyéni kiállítása volt Kölnben.

1976-b0n a Hatvani Galéria által rendezett II. Tájfestészeti Biennálén aranydiplomát kapott

1978-ban önálló kiállítás Szegeden a Gulácsy teremben.

1979-ben első, 9,5 m2-es murális munkája Dunaújvárosban a Munkás Művelődési Központ Könyvtárában valósult meg.

1980-ban egyéni retrospektív kiállítása volt a Műcsarnokban, ahol 70 képpel mutatta be a főiskola óta eltelt 20 év festői termését.

1980-ban Veszprémben a Megyei Művelődési Központban önálló kiállítása volt

1981 Hatvani Galéria önálló kiállítás.

1981-ben Dunaújváros Munkásművelődési Központban önálló kiállítás

1981-82 Befejezi Pilinszky János ihlette munkáit, akihez személyes barátság fűzte.

1983-ban Miskolci Galéria önálló kiállítás

1984-ben Szenyezsen tölt el 2 hónapot egy mozaik szimpóziumon, itt keletkezik a szenyezsi sorozat.

1984-ben Győri Képcsarnok önálló kiállítás

1985 „Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen” című képét a Műcsarnokban állítják ki és a kép a Béketanács díját kapja meg.

1986-ban Műcsarnok Dorottya utcai Kiállítóterem önálló kiállítás

1986-ban az Ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ Galériájában önálló kiállítás

1986-ban munkáit bemutatják a Bázeli Nemzetközi Művészeti Vásáron, s két festményét az uruguayi Ralli Alapítvány (Punte del Este) megvásárolta.

1988 Egyéni kiállítás a Luttár Galériában.

1989 Csoportos kiállítás a Cargilson Galériában, Brüsszelben.

1989 Kollektív kiállítás a Ludwig Gyűjteményben, Aachenben. Megvásárolják a „Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen” című képét.


A rendszerváltást követően nehezen találta meg helyét, hiszen akkorra már a társadalmi problémák, a háború és a béke, a kallódó ifjúság, az elmúlás problémakörei foglalkoztatták és gondolati festészetében jelenítette meg ezeket az érzéseket. Miután megszűnt az állami mecenatúra, s az újonnan induló galériák csak csendéleteket igényeltek, éveken keresztül nem, illetve alig festett.

1992-ben Csáji Attilával közösen újjászervezték a Szinyei képzőművészeti egyesületet. Az 1920-ban létesült és 1949-ben elsorvasztott azonos nevű művészeti szerveződés örökébe lépve, nemzedékekre és csoportosulásokra való tekintet nélkül kívánták szolgálni a magyar művészet ügyét. Célja a magyar művészeti múlt értékeinek oltalmazása, a jelentős hagyatékok szellemi gondozása, valamint a magyar művelődést érdemben képviselő és gazdagító eredeti alkotói és művészetelméleti törekvések támogatása. 1994-1996 között Orosz János festőművész volt az Alapítvány elnöke és Kóka Ferenc az ügyvezető igazgatója.

1993-ban a Szentendrei Képtárban a Szentendrei Műhely Galéria Egyesület tagjaival csoportos kiállításon vett részt

1994-ben az Ipszilon Galéria szervezésében A Budapest Kongresszusi központban csoportos kiállításon vett részt

1996-ban Pest Megyei Könyvtár Galériájában a Móricz Zsigmond Társaság tagjainak csoportos kiállításán vesz részt

1996. szeptember Testek térben önálló kiállítás a Vigadóban

1997-ben tagja lett az új Gresham körnek. Az elnevezést Gyémánt László adta. Ebben az évben meghívást kapott a Budapesti Art Expóra. Benedek Györgyöt, Eigel Istvánt, Galambos Tamást, Kóka Ferencet, Mácsai Istvánt, Nagy Gábort és Tóth Valériát hívta meg az új Gresham kör tagjai közé.

1997-ben autóbaleset vetett véget életének.

1997-ben az Árkád Galériában nyílt kiállítás műveiből.

1998-ban felesége és dr. Molnár Valéria, megalakították a Kóka Ferenc Művészeti Alapítványt.

2000-ben meghalt Luttár Magdolna, azóta Molnár Valéria vezeti az Alapítványt.

Az 1997. június 30-án bekövetkező halálát követően - a Kóka Alapítvány szervezésében - budapesti és vidéki városokban valamint a Kóka Alapítvány helyszínén voltak láthatók munkái.

Ezek közül kiemelendő:

2016-ban Leányfalu Aba-Novák Galéria "Mamától a múzsáig" önálló kiállítás

2017-ben "Kóka művek és vázlatok" Szolnok Aba Novák Agóra önálló kiállítás

2017-ben "Kereteken belül" csoportos kiállítás a MNG-ban

2017-ben a Józsefvárosi Galériában "Kóka és Kóka inspirációk"

2018-ban "Kóka művek és vázlatok" az angyalföldi József Attila Művelődési Központban önálló kiállítás

2018-ban "Kóka Ferenc festőművész emlékkiállítása" az Éedi Galériában

2019-ben "50 éves a Szentendrei Új Művésztelep" kiállításon


2001-től Kóka műveiből, illetve alapvetően pályázat útján nyertes alkotók és meghívott művészek munkáiból álló kiállításokkal tartják elevenen Kóka emlékét és adnak lehetőséget a kortárs művészeknek az Alapítvány helyszínén, Budapest, XIII. Visegrádi utca 6. földszint 1-ben, illetve más kiállító helyeken is.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]