Kékfarkú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kékfarkú
Tarsiger cyanurus (male capturing insect).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Tarsiger
Faj: T. cyanurus
Tudományos név
Tarsiger cyanurus
(Pallas, 1773)
Szinonimák

Luscinia cyanura

Elterjedés
A hegyi kékfarkú elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A hegyi kékfarkú elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékfarkú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfarkú témájú médiaállományokat és Kékfarkú témájú kategóriát.

A kékfarkú (Tarsiger cyanurus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1773-ban, a Motacilla nembe Motacilla Cyanurus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa északi részén Észtországban és Finnországban, valamint Ázsiában Bhután, Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kazahsztán, Mongólia, Nepál, Pakisztán és Thaiföld területén honos. Ritka fészkelő Kelet-Finnországban (május végén érkezik meg).

Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországi előfordulását első ízben 2010 októberében sikerült bizonyítani, a Tömördi Madárvártán fogtak be és gyűrűztek egy fiatal példányt (még abban a hónapban észlelték a faj egy példányának előfordulását Salgótarján és Szalonna területén is).[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 13–14 centiméter testtömege 10–18 gramm.[3] A felsőtest szürkéskék (csak a farkcsík,a farok töve,a szárnyhajlat és a sapka élénkebb kék) a testoldal narancsvörös, az alsótest fehér. A szárny kék vagy olív szürkésbarna.A tojó, a fiatal hím kevésbé feltűnő, olív szürke és piszkosfehér színezetű. A farok csupán felül kék, de terepen gyakran csak sötétnek látszik. A testoldal narancsos foltja, a piszkosszürke mell és a fehéres szemgyűrű azonban jó bélyeg. Szárnyát és farkát gyakran megbillenti.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Gerinctelenekkel, főleg rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. [1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]