Kálvin téri református templom (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálvin téri református templom
Református templom (1041. számú műemlék).jpg
Vallás kereszténység
Felekezet református egyház
Püspök(ök) Bogárdi Szabó István
Lelkész Páll László, Páll Lászlóné, Kun András Nándor, Benedeczki Attila
Építési adatok
Tervezője Hild Vince
Elérhetőség
Település Budapest IX. kerülete
Cím Budapest IX. kerület, Kálvin tér 7.
Elhelyezkedése
Kálvin téri református templom (Budapest)
Kálvin téri református templom
Kálvin téri református templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 41″
A Kálvin téri református templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvin téri református templom témájú médiaállományokat.

A budapesti Kálvin téri református templom a református egyház legismertebb fővárosi temploma. Budapest legnagyobb református temploma. A Deák téri evangélikus templom után pedig a második legnagyobb protestáns templom a fővárosban. A IX. kerületben pedig a Bakáts téri templom után a második legnagyobb templom. A Kálvin tér és a környező utcák nevei a református egyház közel két évszázados jelenlétét tanúsítják. A templom épülete ma műemlék.

A templom leírása[szerkesztés]

A templom klasszicista stílusban, 1816-tól 1830-ig épült Hild Vince tervei alapján. Építészeti érdekessége, hogy eredetileg két toronnyal tervezték. A soha meg nem épült két torony két külön alapja ténylegesen el is készült, s a középen álló torony ennek a két külön alapnak a belső széleire támaszkodik.[1]

Az egy évvel később elkészült orgona a bécsi Deutschmann cég munkája, 1891-ben újította fel és nagyobbította meg a pécsi Angster cég. Az oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokot az 1838-as árvíz utáni helyreállításokat követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei szerint építették fel az angol születésű Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő adományából. Ő ugyanis úgy végrendelkezett, hogy vagyona egy részét a karzatok felépítésére fordítsák. A templom a mai képét a toronysisak megépítésével nyerte 1859-ben. A déli oldalon levő Kálvin terem ablakain Róth Miksa üvegfestmény-sorozata keresztény szimbólumokat és neves, református egyháztörténeti személyeket – Kálvin Jánost, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort – ábrázol. A templom főhomlokzatából magasra emelkedik a buzogánydíszes sisakban végződő, vaskos torony. Az előcsarnokból két lépcsőház vezet fel a karzatokhoz. A monumentális hatású belső tér dongaboltozata közepében elliptikus kupola emelkedik. A földszinten korlát választja el a presbiterek helyét, melynek közepén az Úrasztal áll. A szószék fölötti hangvető Hild József műve. A templombelső fehér felületeit aranyozott stukkók díszítik.

Nagyharang[szerkesztés]

A templom eredeti nagyharangját Eberhardt Henrik öntötte 1833-ban. 1933 és 2006 között ez a harang szólt minden délben a Petőfi Rádióban. Sajnos ez 1980-ban megrepedt. A mai nagyharang még ugyanabban az évben,Gombos Miklós műhelyében készült el. Elődjéhez hasonlóan disz1 hangú, tömege 1078 kg. [2]. A templomnak jelenleg ez az egyetlen harangja.

A síremlék[szerkesztés]

Az egyháztanács jóváhagyásával a Strachan Sarolta grófnő emlékére síremléket építettek, hamvait pedig a templom alatti kriptában helyezték el. Tekintettel az anglikán egyház – melyhez a grófnő is tartozott – temetkezési szokásaira, az egyháztanács megadta az építési engedélyt azzal a kikötéssel, hogy az elhunyt grófnőt ábrázoló, művészi kivitelezésű szobrot nem a templomtérben, hanem egy külön erre a célra épített fülkében helyezzék el. A sírhely gótizáló architektonikus kiképzését a Vigadó építésze, Feszl Frigyes (a portikusz oszlopait készítő Feszl József kőfaragó fia) tervezte. A szarkofágot – az elhunyt grófnő fekvő alakjával – Raymond Gayrard francia szobrászművész készítette el.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]