Joshua Blau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joshua Blau
Született 1919. szeptember 22.[1][2]
Kolozsvár[3]
Elhunyt 2020. október 20. (101 évesen)[4]
Jeruzsálem[5]
Állampolgársága izraeli
Foglalkozása
  • nyelvész
  • orientalista
  • egyetemi oktató
Tisztsége President of the Academy of the Hebrew Language (1981–1993)
Kitüntetései
  • Izrael-díj (1985)
  • Rothschild prize (1992)
  • díszpolgár (2002, Jeruzsálem)
A Wikimédia Commons tartalmaz Joshua Blau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Joshua Blau, másképp Yehoshua Blau (héberül: יהושע בלאו, Kolozsvár, 1919. szeptember 22.Jeruzsálem, 2020. október 20.) izraeli nyelvész, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora és az Izrael-díj nyertese. Kutatásainak középpontjában a judeo-arab és a keresztény-arab jellegzetességek, valamint a sémi nyelvészet állt.

Élete[szerkesztés]

Joshua Blau 1919-ben született Kolozsváron, magyarul beszélő zsidó családban, Blau Pál Pinkász kereskedő, újságíró és Grünfeld Sima fiaként.[6] Húga, Clara Heyn (1924–1998) botanikus.

Tanulmányait szülővárosának zsidó elemi iskolájában kezdte, majd egy budapesti zsidó gimnázium tanulója volt. Tizenkét éves korában családjával az ausztriai Badenbe költözött, ahol 1937-ben kiváló érettségi bizonyítványt szerzett. A Bécsi Egyetemen arabisztikát tanult, s ezzel párhuzamosan rabbinikus tanulmányokat folytatott a Rabbiképzőn.

Az 1938-as Anschlusst követően a család emigrációra kényszerült. 1938 júniusában az olaszországi Triesztbe mentek, majd néhány hét múlva onnan Palesztinába alijáztak, és Tel-Avivban telepedtek le. Tanulmányait a jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta. 1941 tavaszán mesterfokozatot szerzett arab nyelvből és irodalomból, valamint héber és bibliai tanulmányokból. 1942 és 1955 között középiskolai tanár volt Jeruzsálemben. 1945-ben feleségül vette Shulamit Haviv tanárnőt, akitől egy fia és egy lánya született.

1950-ben doktorált a Héber Egyetemen, a középkori judeo-arab nyelvjárásról szóló disszertációjával, David (Hartwig) Zvi Baneth felügyelete alatt. Egy rövid időszakot leszámítva – 1956 és 1957 között, amikor a Tel-Aviv-i Egyetem docense volt – végig a jeruzsálemi Egyetem oktatója maradt. 1966-ban az arab nyelvészet professzora lett. 1987-ben nyugdíjba vonult.

Több egyetemen is oktatott meghívott professzorként, mint például a Bar-Ilan Egyetem, a New York-i Yeshiva University, a University of California Berkeley-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Harvard, és az Universität Luzern-en működő Institut für Jüdisch-Christliche Forschung. 2020 októberében hunyt el 101 éves korában.

Kutatásai[szerkesztés]

Kézirat a kairói Genizából, részben judeo-arab nyelven. Ábrahám, Maimonidész fiának levele, a 13. század elejéről.

Kutatásai során két prioritást határozott meg: egyrészt a közép- arab, különösen a judeo-arab nyelvjárások kutatását, másrészt a bibliai héber eredetének és történelmi fejlődésének vizsgálatát.

Kutatásai, amelyeket a középkori iszlám által uralt zsidók között használt arab nyelv kapcsán végzett, világhírű szakértővé tették. Ez a nyelv, a közép-arab egy közbenső formája a Koránban használt arab, amely erősen szintetikus nyelvű és az arab nyelvjárások között, amelyeket mindig szóbeli használatra tartottak fenn és sokkal analitikusabb felépítésűek. Ez a megosztottság egészen a 7. és 8. századi iszlám terjeszkedésig vezethető vissza. A mai napig minden új arab nemzedék ebbe a diglossziába születik bele.[7]

A 70. születésnapján megjelent egy kiadvány, amely tartalmazza az addig kiadott 349 könyvét és cikkeit.

Publikációi (válogatás)[szerkesztés]

  • Syntax des palästinensischen Bauerndialektes von Bir-Zet: auf Grund der Volkserzählungen aus Palästina von Hans Schmidt und Paul Kahle. Walldorf-Hessen, 1960
  • The Emergence and Linguistic Background of Judaeo-Arabic: A Study of the Origins of Neo-Arabic and Middle Arabic. Oxford University Press 1965. 2. Auflage, 1981
  • The Responsa of Maimonides, 3 kötet. Jeruzsálem, 5718–5721, a zsidó naptár szerint
  • A Grammar of Christian Arabic: based mainly on South-Palestinian Texts from the First Millennium. Löwen, 1966–1967. Corpus Scriptorum Christianorum Orientalium, Bd. 267, 276, 279.
  • On Pseudo-Corrections in Some Semitic Languages. Jerusalem, Israelische Akademie der Wissenschaften, 1970
  • A Grammar of Biblical Hebrew. Wiesbaden, Harrassowitz, Erstauflage 1976, 2. Auflage, 1993, Porta linguarum Orientalium, Bd. 12.
  • An Adverbial Construction in Hebrew and Arabic. Jerusalem, 1977
  • The Beginnings of the Arabic Diglossia : a Study of the Origins of Neoarabic Malibu, Undena Publications, 1977
  • The Renaissance of Modern Hebrew and Modern Standard Arabic : Parallels and Differences in the Revival of Two Semitic Languages Berkeley, University of California Press, 1981
  • On Polyphony in Biblical Hebrew. Jerusalem, 1982
  • A vocalized Judaeo-Arabic letter from the Cairo-Geniza. In: Jerusalem Studes in Arabic and Islam, 6(1985), 417–476. o. (S. Hopkins-szal).
  • Studies in Middle Arabic and Its Judaeo-Arabic Variety. Jerusalem. Magnes Press, Hebrew University, 1988
  • A Melkite Arabic Literary Lingua Franca from the Second Half of the First Millennium Bulletin of the School' of Oriental and African Studies 57, 1994
  • On the Inaccurate Use of Participals in Medieval Judaeo-Arabic. In: Jerusalem Studies in Arabic and Islam 19 (1995), 233–239. o.
  • Topics in Hebrew and Semitic Linguistics Jerusalem, 1998
  • A Handbook of Early Middle Arabic. Jerusalem, Max Schloessinger Memorial Foundation, Hebrew University of Jerusalem, 2002
  • Hebrew versus other languages of the traditional medieval jewish society. In: Jerusalem Studies in Arabic and Islam, 27 (2002), 348–355. o.
  • A Dictionary of Medieval Judeo-Arabic texts. Academy of the Hebrew Language, Jerusalem, 2006
  • New prepositions in mediaeval Judaeo-Arabic. In: Jerusalem Studies in Arabic and Islam, 37 (2010), S. 201–206 (Studies in Honour of Aryeh Levin).
  • Önéletrajz: Erdélytől Jeruzsálemig (מטרנסילוואניה לירושלים, héberül). Jeruzsálem, 2000

Tagságai, tisztségei[szerkesztés]

  • 1968-tól az Izraeli Tudományos Akadémia tagja
  • 1981–1993: a Héber Nyelvi Akadémia elnöke
  • 1983-tól: a British Academy levelező tagja
  • 1989–1995: az Izraeli Tudományos Akadémia Humán Tudományok Osztályának vezetője
  • A Középkori Judeo-Arab Tanulmányok Társaságának alapító elnöke
  • A Royal Asiatic Society tiszteletbeli tagja
  • A Közép-Arab Nemzetközi Társaság tiszteletbeli elnöke
  • Az Összehasonlító Sémi Tanulmányok Nemzetközi Társaságának tiszteletbeli tagja

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1980: Ben Zwi-díj
  • 1985: Izrael-díj
  • 1992: Rothschild-díj
  • 1999: Bacher Vilmos Emlékérem
  • 2000: Mark Lidzbarski érem a Deutsche Morgenländische Gesellschaftól
  • 2001: a párizsi Institut national des langues et civilizations orientales díszdoktora
  • 2002: Jeruzsálem város díszpolgára
  • 2007: Franz Rosenthal-díj az American Oriental Society-től

Irodalom[szerkesztés]

  • Bengt Knutsson: Studies in the Text and Language of Three Syriac-Arabic Versions of the Book of Judicum, with Special Reference to the Middle Arabic Elements. Brill, 1974. Online (részlet)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. AlKindi
  3. Joshua (Yehoshua) Blau home page. [2018. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. חתן פרס ישראל פרופ' יהושע בלאו הלך לעולמו
  5. ישראל היום (héber nyelven). Asher Baharav. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  6. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1208/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  7. Bengt Knutsson: Studies in the Text and Language of Three Syriac-Arabic Versions of the Book of Judicum. Brill, 1974, S. XI.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joshua Blau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]