Joni Mitchell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Joni Mitchell
Joni Mitchell 1983.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Roberta Joan Anderson
Született 1943. november 7. (74 éves)[1][2][3][4]
Fort Macleod[5]
Házastársa Larry Klein (1982–1994)
Iskolái
  • Alberta College of Art and Design
  • Aden Bowman Collegiate
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Hang kontraalt
Díjak
  • Polar Music Prize
  • Rock and Roll Hall of Fame
  • Grammy Lifetime Achievement Award (2002)
  • Canada’s Walk of Fame
  • Canadian Songwriters Hall of Fame
  • Grammy Award for Best Ethnic or Traditional Folk Recording (Clouds, 1969)
  • Grammy Award for Best Arrangement, Instrumental and Vocals (Tom Scott, 1974)
  • Canadian Music Hall of Fame (1981)
  • Grammy-díj a legjobb popalbumért (Larry Klein, Turbulent Indigo, 1995)
  • Grammy Award for Best Recording Package (Turbulent Indigo, 1995)
  • Grammy Hall of Fame (Blue (Joni Mitchell-album), 1998)
  • Grammy Award for Best Traditional Pop Vocal Album (Larry Klein, Geoff Foster, Both Sides Now, 2000)
  • Juno Award for Vocal Jazz Album of the Year (Both Sides Now, 2001)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (Al Green, Count Basie, Perry Como, Rosemary Clooney, 2001)
  • Grammy Award for Best Pop Instrumental Performance (2007)
  • Grammy-díj az év albumáért (Tina Turner, River: The Joni Letters, 2007)
  • Jack Richardson Producer of the Year Award (2008)
  • Companion of the Order of Canada
Tevékenység
  • énekes
  • dalszerző
  • festő
  • énekes-dalszerző
  • művész
  • zenész
  • gitáros
  • zenei producer
Kiadók
  • Asylum Records
  • Geffen Records
  • Hear Music
  • Nonesuch Records
  • Reprise Records
  • Warner Music Group

Joni Mitchell weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joni Mitchell témájú médiaállományokat.

Joni Mitchell, született Roberta Joan Anderson (1943. november 7. –) kanadai énekes-dalszerző; festőművész.[6]

Zenei munkásságát nagyra értékelik a kritikusok, komoly hatással volt különböző műfajokban alkotó zenészkollégáira. A Rolling Stone magazin „minden idők egyik legnagyobb dalszerzőjének” nevezte őt,[7] míg az AllMusic biográfiája szerint „amikor majd leülepszik a por, Joni Mitchell a 20. század legfontosabb és legnagyobb hatású női előadójaként állhat majd ott”.[8]

Dalszövegei fejlett költőiségükről nevezetesek, a romantikus vágyódás, a zavarodottság, a kiábrándultság és az öröm személyes érzései mellett társadalmi és környezet ideálokról szólnak.

Joni Mitchell első nagylemeze 1968-ban jelent meg a Reprise kiadónál.[9] 1971-ben kiadott negyedik albuma, a Blue, szerepel a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 30. helyen.[10] Legnagyobb kereskedelmi sikerét az 1974-es Court and Spark lemez hozta meg olyan rádiós slágerekkel, mint a "Help Me" és a "Free Man in Paris".[11] Mitchell minden egyes lemezének borítóját maga készítette. Saját magát „a körülmények hatására kisiklott festőművészként” jellemezte.[12]

Pályafutása során eddig 8 Grammy-díjat nyert (15 jelölésből). Először 1969-ben, legutóbb 2008-ban. 2002-ben megkapta a Grammy Életmű Díjat.[13] 2002-ben Gordon Lightfoot és Leonard Cohen után a kanadai előadók közül harmadikként Joni Mitchell kapta meg a Kanada Rendet. 2007 júniusában a Kanadai Posta ikonikus kanadai zenészeket ábrázoló bélyegsorozatában is helyet kapott.[14]

Diszkográfia[szerkesztés]

Stúdióalbumok
Koncertalbumok
Válogatások

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. The Canadian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. http://www.theguardian.com/music/jonimitchell
  6. JoniMitchell.com – Biography: 1943–1963 Childhood Days. Jonimitchell.com. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  7. Wild, David. „Joni Mitchell” (reprint), Rolling Stone, 2002. október 31. (Hozzáférés ideje: 2007. március 9.) 
  8. Joni Mitchell Biography. allmusic. [2011. április 24-i dátummal az [Joni Mitchell az Allmusicon eredetiből] archiválva].
  9. The Independent”, The Independent, 2007. augusztus 10. (Hozzáférés ideje: 2011. február 21.) 
  10. The Rolling Stone 500 Greatest Albums of All Time (Blue is listed at No. 30). Rolling Stone. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  11. [Joni Mitchell az Allmusicon Ankeny, Jason. All Music Guide]
  12. JoniMitchell.com Library: I sing my sorrow and I paint my joy: Toronto Globe and Mail, June 8, 2000. jonimitchell.com . (Hozzáférés: 2015. július 19.)
  13. Sony/ATV Music Publishing: Joni Mitchell. Sonyatv.com. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  14. CBC Arts. „Stamps honour iconic Canadian music stars”, Canadian Broadcasting Corporation, 2007. június 12. (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 26.) 
  15. A Case of Joni: Mitchell Curates New Love-Themed, Career-Spanning Box Set. The Second Disc. (Hozzáférés: 2014. november 26.)

További információk[szerkesztés]

Minden idők 100 legjobb gitárosa (2011-es lista)Rolling Stone magazin
Előző gitáros:
Dick Dale
(74. helyezett)
Joni Mitchell
(75. helyezett)
Következő gitáros:
Robby Krieger
The Doors
(76. helyezett)