John Archibald Wheeler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(John Wheeler szócikkből átirányítva)
John Archibald Wheeler
John Archibald Wheeler (1963)
John Archibald Wheeler (1963)
Született1911. július 9.[1][2][3][4]
Jacksonville
Elhunyt2008. április 13. (96 évesen)[5][1][2][3][4]
Hightstown
Állampolgárságaamerikai[6]
SzüleiJoseph L. Wheeler
Foglalkozása
  • fizikus
  • magfizikus
  • egyetemi oktató
  • szakíró
  • egyetemi oktató
  • elméleti fizikus
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz John Archibald Wheeler témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

John Archibald Wheeler (Jacksonville, Florida, 1911. július 9.Hightstown, New Jersey, 2008. április 13.) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus. Egyike Einstein későbbi munkatársainak; megpróbálta megvalósítani Einstein egyesített térelméletét. A fekete lyuk kifejezés is tőle származik. Nevéhez fűződik az egyedfejlődést bizonyos szempontból modellező Wheeler-barkochba játék is.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Jacksonville-ben, Floridában született. Doktorátusát a Johns Hopkins Egyetemen szerezte 1933-ban. Disszertációját Karl Herzfeld irányítása alatt írta a hélium szóródásáról és elnyelődéséről.

Ugyancsak 1933-ban Niels Bohrral megalkotta a maghasadás úgynevezett folyadékcsepp-modelljét.[14]

A Princetoni Egyetemen 1938-tól 1976-ig fizikaprofesszor, majd az austini Texas-i Egyetemen szintén fizikaprofesszori státuszt töltött be.

Híresebb tanítványa Richard Feynman, Kip Thorne és Hugh Everett. Néhány tudóssal ellentétben ő tehetséges tanár is. Lelkesedéssel, inspirációval szolgált, képzelet útján tanított. Miután nagy hírnévre tett szert, nem hagyta abba a tanítást, mondván, hogy a fiatal elmék a legfontosabbak. Wheeler nagy szolgálatot tett az elméleti fizikának. 1937-ben bemutatta az S-mátrixot, mely nélkülözhetetlen része lett az elméleti fizikának.

Az atommaghasadás úttörője volt olyan tudósok társaságában, mint Niels Bohr és Enrico Fermi. Több vezető tudóssal egyetemben a második világháború alatt félbeszakította akadémiai karrierjét, hogy részt vegyen az amerikai atombomba előállításában, a Manhattan tervben, a Washington állambeli Harfordban, ahol reaktorokat építtettek, hogy plutóniumot termeljenek a bombához, amelyet később Nagaszakira dobtak le. Majd folytatta munkáját az amerikai hidrogénbomba előállításában a Matterhorn B-terv keretei között.

Ezután visszatért Princetonba, hogy folytathassa karrierjét. 1957-ben, mialatt az általános relativitáselmélet kibővítésén munkálkodott, bevezette a köztudatba a féregjárat fogalmát, ezzel megnevezve a téridőben fellelhető alagutakat.

Az 1950-es években megalkotta a geometrodinamika elnevezésű elméletét a fizikai jelenségek fizikai és ontológiai redukciója céljából, melyben olyan magyarázatok keresését tűzi ki céljául, mint például a gravitáció és elektromágnesesség visszavezetése egy görbült téridő geometriai tulajdonságáig. Mivel elmélete a teret az anyaggal azonosítja, gyakran kritizálták úgy, mint Descartes és Spinoza filozófiájának továbbfejlesztett változatát. Wheeler geometrodinamikája nem tudott néhány fontos fizikai jelenséget megmagyarázni, például a fermionok létezését vagy a gravitációs szingularitásokat. Ezért Wheeler elvetette ezen elméletét a '70-es évek elején.

Általános relativitáselméletbeli munkájában, mely tartalmazza a gravitációs összeomlás elméletét; bevezette a fekete lyuk fogalmat 1967-ben. Úttörője volt továbbá a kvantumgravitáció területén is (Bryce DeWittel) a Wheeler-DeWitt egyenlet (vagy ahogyan ő hívja, "az Univerzum hullámfüggvénye") megalkotásával.

1979-ben Wheeler beszédet tartott az American Association for the Advancement of Science (AAAS)-ben, melyben arra kérte őket, hogy utasítsák ki a parapszichológiát körükből (melyet egyébként ő 10 évvel korábban Margaret Mead kutató kérésére elismert. A parapszichológiát áltudománynak nevezte. (Gardner 1981) Ezt a javaslatát elutasították, és a Parapszichológiai Társaság máig tagja az (AAAS)-nek.

Egy irodát vezetett a Princeton-i Jadwin Hallban 2006-ig. Filozófiailag is aktív volt, fizikai témában igen sok könyvet írt.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Edwin F. Taylor–John Archibald Wheeler: Téridő-fizika; ford. Abonyi Iván; Gondolat, Bp., 1974
  • Edwin F. Taylor–John Archibald Wheeler: Téridőfizika; ford. Abonyi Iván; Typotex, Bp., 2006

Díjai[szerkesztés]

  • Enrico Fermi-díj (1968)
  • Oersted Medál (1983)
  • Albert Einstein Medál (1988)
  • Matteucci Medál (1993)
  • Wolf-díj (1997)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. John A. Wheeler, Physicist Who Coined the Term ‘Black Hole,’ Is Dead at 96 (angol nyelven), 2008. április 14. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
  6. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  7. a b Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  8. https://aapt.org/Programs/awards/richtmyer.cfm
  9. https://www.aapt.org/programs/awards/oersted.cfm
  10. Previous Oskar Klein Memorial Lectures. Stockholmi Egyetem
  11. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  12. Journal Comparison Shopping Revisited
  13. http://www.aps.org/programs/honors/prizes/prizerecipient.cfm?last_nm=Wheeler&first_nm=John&year=2003
  14. Fehér György: Bohr, Niels Henrik David. In: Vészits Ferencné (szerk.): A Nobel-díjasok kislexikona. Gondolat, Budapest, 1974. p. 75.

Források[szerkesztés]