Ugrás a tartalomhoz

John Archibald Wheeler

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Archibald Wheeler
John Archibald Wheeler (1963)
John Archibald Wheeler (1963)
Született1911. július 9.[1][2][3][4]
Jacksonville
Elhunyt2008. április 13. (96 évesen)[5][1][2][3][4]
Hightstown
Állampolgárságaamerikai[6]
SzüleiJoseph L. Wheeler
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1947–, Princetoni Egyetem)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Guggenheim-ösztöndíj (fizika, 1946)[7]
  • Guggenheim-ösztöndíj (fizika, 1949)[7]
  • Richtmyer Memorial Lecture Award (1954)[8]
  • Albert Einstein-díj (1965)
  • Golden Plate Award (1966)[9]
  • Enrico Fermi-díj (1968)
  • Franklin-érem (1969)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1970)
  • Niels Bohr International Gold Medal (1982)
  • Oersted Medal (1983)[10]
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1984)
  • Albert Einstein-érem (1988)
  • Marcel Grossmann Award (1989)
  • Oskar Klein Medal (1992)[11]
  • Matteucci-érem (1993)
  • Foreign Member of the Royal Society (1995. március 9.)[12]
  • fizikai Wolf-díj (1996)[13]
  • Science Writing Award (Geons, Black Holes and Quantum Foam: A Life in Physics, 1999)[14]
  • Einstein-díj (2003, Peter Bergmann)[15]
Halál okatüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz John Archibald Wheeler témájú médiaállományokat.

John Archibald Wheeler (Jacksonville, Florida, 1911. július 9. – Hightstown, New Jersey, 2008. április 13.) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus. Egyike Einstein későbbi munkatársainak; megpróbálta megvalósítani Einstein egyesített térelméletét. A fekete lyuk kifejezés is tőle származik. Nevéhez fűződik az egyedfejlődést bizonyos szempontból modellező Wheeler-barkochba játék is.

Élete és munkássága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jacksonville-ben, Floridában született. Doktorátusát a Johns Hopkins Egyetemen szerezte 1933-ban. Disszertációját Karl Herzfeld irányítása alatt írta a hélium szóródásáról és elnyelődéséről.

Ugyancsak 1933-ban Niels Bohrral megalkotta a maghasadás úgynevezett folyadékcsepp-modelljét.[16]

A Princetoni Egyetemen 1938-tól 1976-ig fizikaprofesszor, majd az austini Texas-i Egyetemen szintén fizikaprofesszori státuszt töltött be.

Híresebb tanítványa Richard Feynman, Kip Thorne és Hugh Everett. Néhány tudóssal ellentétben ő tehetséges tanár is. Lelkesedéssel, inspirációval szolgált, képzelet útján tanított. Miután nagy hírnévre tett szert, nem hagyta abba a tanítást, mondván, hogy a fiatal elmék a legfontosabbak. Wheeler nagy szolgálatot tett az elméleti fizikának. 1937-ben bemutatta az S-mátrixot, mely nélkülözhetetlen része lett az elméleti fizikának.

Az atommaghasadás úttörője volt olyan tudósok társaságában, mint Niels Bohr és Enrico Fermi. Több vezető tudóssal egyetemben a második világháború alatt félbeszakította akadémiai karrierjét, hogy részt vegyen az amerikai atombomba előállításában, a Manhattan tervben, a Washington állambeli Harfordban, ahol reaktorokat építtettek, hogy plutóniumot termeljenek a bombához, amelyet később Nagaszakira dobtak le. Majd folytatta munkáját az amerikai hidrogénbomba előállításában a Matterhorn B-terv keretei között.

Ezután visszatért Princetonba, hogy folytathassa karrierjét. 1957-ben, mialatt az általános relativitáselmélet kibővítésén munkálkodott, bevezette a köztudatba a féregjárat fogalmát, ezzel megnevezve a téridőben fellelhető alagutakat.

Az 1950-es években megalkotta a geometrodinamika elnevezésű elméletét a fizikai jelenségek fizikai és ontológiai redukciója céljából, melyben olyan magyarázatok keresését tűzi ki céljául, mint például a gravitáció és elektromágnesesség visszavezetése egy görbült téridő geometriai tulajdonságáig. Mivel elmélete a teret az anyaggal azonosítja, gyakran kritizálták úgy, mint Descartes és Spinoza filozófiájának továbbfejlesztett változatát. Wheeler geometrodinamikája nem tudott néhány fontos fizikai jelenséget megmagyarázni, például a fermionok létezését vagy a gravitációs szingularitásokat. Ezért Wheeler elvetette ezen elméletét a '70-es évek elején.

Általános relativitáselméletbeli munkájában, mely tartalmazza a gravitációs összeomlás elméletét; bevezette a fekete lyuk fogalmat 1967-ben. Úttörője volt továbbá a kvantumgravitáció területén is (Bryce DeWittel) a Wheeler-DeWitt egyenlet (vagy ahogyan ő hívja, "az Univerzum hullámfüggvénye") megalkotásával.

1979-ben Wheeler beszédet tartott az American Association for the Advancement of Science (AAAS)-ben, melyben arra kérte őket, hogy utasítsák ki a parapszichológiát körükből (melyet egyébként ő 10 évvel korábban Margaret Mead kutató kérésére elismert. A parapszichológiát áltudománynak nevezte. (Gardner 1981) Ezt a javaslatát elutasították, és a Parapszichológiai Társaság máig tagja az (AAAS)-nek.

Egy irodát vezetett a Princeton-i Jadwin Hallban 2006-ig. Filozófiailag is aktív volt, fizikai témában igen sok könyvet írt.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Edwin F. Taylor–John Archibald Wheeler: Téridő-fizika; ford. Abonyi Iván; Gondolat, Bp., 1974
  • Edwin F. Taylor–John Archibald Wheeler: Téridőfizika; ford. Abonyi Iván; Typotex, Bp., 2006
  • John Archibald Wheeler: Törvény nélküli törvény; ford. Fórizs László In: Költészet vallás, filozófia és tudomány határán, TKBF – Kelet-Nyugat Kutatóintézet, Bp., 2020, 417–451

Díjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Enrico Fermi-díj (1968)
  • Oersted Medál (1983)
  • Albert Einstein Medál (1988)
  • Matteucci Medál (1993)
  • Wolf-díj (1997)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Solomon R. Guggenheim Múzeum". Solomon R. Guggenheim Múzeum. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "John A. Wheeler, Physicist Who Coined the Term 'Black Hole,' Is Dead at 96" (angol nyelven). 2008. április 14. Hozzáférés: 2021. március 13.
  6. ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2018. március 26. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  7. 1 2 "Guggenheim Fellows database" (angol nyelven).
  8. ↑ "aapt.org/Programs/awards/richtmyer.cfm".
  9. ↑ "achievement.org/our-history/golden-plate-awards/all-honorees/".
  10. ↑ "www.aapt.org/programs/awards/oersted.cfm".
  11. ↑ "Previous Oskar Klein Memorial Lectures". Stockholmi Egyetem.
  12. ↑ "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 377. o.
  13. ↑ "wolffund.org.il/john-a-wheeler/".
  14. ↑ Toni Feder (1999. november). "Journal Comparison Shopping Revisited". Physics Today (angol nyelven). 52 (12). Melville: AIP Publishing: 55–56. doi:10.1063/1.882908. ISSN 0031-9228.
  15. ↑ "www.aps.org/programs/honors/prizes/prizerecipient.cfm?last_nm=Wheeler&first_nm=John&year=2003".
  16. ↑ Fehér György: Bohr, Niels Henrik David. In: Vészits Ferencné (szerk.): A Nobel-díjasok kislexikona. Gondolat, Budapest, 1974. p. 75.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Archibald_Wheeler&oldid=28848017”