Jehlicska Ferenc
| Jehlicska Ferenc | |
| Magyarország – 20. század – | |
| Élete | |
| Született | 1879. január 20. Jókút |
| Elhunyt | 1939. január 3. (59 évesen) Bécs |
| Iskolái | Pázmáneum |
| Pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | katolikus teológia |
| Fontosabb művei | Az emberi élet a keresztény erkölcstanban |
Jehlicska Ferenc (szlovákul: František Jehlička; Jókút, 1879. január 20. – Bécs, 1939. január 3.) teológiai tanár és szakíró.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középiskoláit Szakolcán, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol 1902. július 14-én pappá szentelték. 1905-ben teológiából doktorált. Modorban lett káplán és az állami tanítóképző hitoktatója. 1904-től Pozsonyban volt káplán és a katolikus munkásegyesület elnöke.
1906-ban a bazini kerületben szlovák nemzetiségi programmal országgyűlési képviselővé választották, 1907-ben azonban mandátumáról lemondatták, és Budapesten kinevezték tabáni káplánnak. 1909-től a Szent Szív zárda házi lelkésze és hitoktatója. 1910-ben a budapesti egyetem hittudományi karán a társadalmi erkölcstan magántanárává képesítették, melynek 1915-től nyilvános rendkívüli tanára.
Klerikális oldalról durván támadta Pikler Gyula egyetemi tanár belátásos elméletét.
1918 novemberében miután egy cikkében az alakuló Csehszlovákia hívének vallotta magát, állásától megvált és visszaköltözött szülőföldjére. A csehszlovák Forradalmi Nemzetgyűlés képviselője lett, de hamarosan megfosztották mandátumától. 1919-ben a csehszlovák kormányzat a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem megszállása után annak kormánybiztosává nevezte ki. Állítólag Párizsban tiltakozott a csehek szlovák- és katolikusok elleni politikája ellen.[1] 1921 márciusában az önálló szlovák állam melletti izgatásáért köröző levelet adtak ki ellene, a letartóztatás elől Lengyelországba menekült. 1923-tól Varsóból a szlovák önrendelkezés eszméjének terjesztésére az Egyesült Államokba költözött, és Washingtonban egyetemi tanár lett. 1926-tól Bécsben telepedett le, és 1927–1938 között szerkesztette az Egyesült Államokban megjelenő szlovák Samostatnosť lapot. 1932-ben a Genfben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lett.
Pozsonyban szerkesztője volt a Katholické Noviny hetilapnak. 1911–1912-ben Nagyszombatban a Spisy poučné a obranné, 1915–1917 között szerkesztője a Rózsahegyen kiadott Knižnica Svätej Rodiny sorozatnak.
Elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1916-tól a Szent István Akadémia I. osztályának tagja, melyről később lemondott.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1907 Steni Volcia. Nagytapolcsány.
- 1908 Pikler belátásos elmélete, Pikler jogbölcseletének és világnézetének kritikai vizsgálata. Budapest.
- 1908 Társadalmi kérdés és etika. Budapest. [Szent-István-Társulat]
- 1908 A marxista vallásbölcselet forrása és lényege. Hittudományi Folyóirat
- 1909 Az emberi élet a keresztény erkölcstanban. Monográfia a morálteológia és a társadalmi erkölcstan köréből.
- 1911 O tlači. Nagyszombat.
- 1911 Tolstoj Leó: "Fiat iustitia - pereat cultura!". Katholikus Szemle 1911, 3-9.
- 1912 Erkölcs és vallás. Budapest.
- 1912 Szociáldemokrácia a náboženstvo. Nagyszombat.
- 1913 A modern polgári jog és a katholikus keresztény erkölcstudomány. Budapest.
- 1915 A jó testvérek, vagyis a testvéri egyetértésről. Népiratkák 301. Budapest.
- 1915 Uralkodjunk fájdalmunkon. Vigasztalás az elesettek hozzátartozóinak. Népiratkák 303. Budapest.
- 1915 A pénz és a boldogság, vagyis a meggazdagodásnak túlságos vágyáról. Népiratkák 304. Budapest.
- 1916 Erkölcsi és társadalmi jólét, társadalmi etika. Budapest.
- 1916 A lelki béke. Budapest.
- 1916 Utánzás és majmolás. Budapest.
- 1916 Veliké prikazánie čili O láske k blížnému. Rózsahegy.
- 1916 O bratskej svornosti. Rózsahegy.
- 1916 Öngyilkos felebarátaink. Budapest.
- 1916 Közvélemény. Budapest.
- 1916 Slabé duše čili a falošnej stydlivosti. Rózsahegy.
- 1916 Az Úristen malmai. Budapest.
- 1916 Társadalmi jólét. Budapest.
- 1920 Kto je a čo chce. Cleveland.
- 1932 Reply to Mr. R. W. Seton Watson book „Slovakia then and now”. Vienna.
- 1933 La revision et les Slovaques. A revízió és a szlovákok. Budapest.
- 1934 A new forged document made use by the Czechs in Geneva and London. Wien.
- 1935 Le problème Slovaque. Budapest-Genf.
- 1935 Quo vadis slowaczyzno? Warszawa.
- 1935 Aide-memoire du Conseil Slovaque présenté a la Société des Nations au sujet du bolchevisme et du problème slovaque. Genève. (tsz. Dvortsák Győző - Unger Ferenc)
- A 10 cseh csapás Szlovenszkóban. Szomorú jubileum. Verjük ki a cseheket.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Meghalt Jehlicska Ferenc, a magyar-szlovák testvériség apostola. Felvidéki Magyar Hírlap 2/3, 9 (1939. január 4.)
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Művei
- Magyar Katolikus Lexikon
- MÉL I, 810.
- knihydominikani.sk
- Gulyás XV, 711.
- Révai X, 835; XX, 428.
- Juraj Hrica 2023: Listy Františka Jehličku v Archíve Spolku sv. Vojtecha v Trnave. Zbor. SNM-História 57
- Janek István 2016: František Jehlička and his activity in support of the Hungarian revision in Czechoslovakia in 1919–1938. Dvacáté století.
- Ablonczy Balázs 2011: Nyombiztosítás - letűnt magyarok. Pozsony, 71-78.
- Iváncsó Ádám 2013: František Jehlička politikai pályafutása.
- Iváncsó Ádám 2012: Jehlicska Ferenc politikai tevékenysége a két világháború között.
- Janek István 2011: František Jehlička tevékenysége Szlovákia Magyarországhoz csatlakozása érdekében 1919–1925 között. In: Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Bánkuti Gábor - Rainer M. János. Budapest, 277–289.
- Fraňo Ruttkay 1998: Slovenskí kolaboranti v službách maďarskej iredenty (1920-1938). Bratislava
- Bellér Béla 1975: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása.
- Boros Ferenc 1970: Magyar-csehszlovák kapcsolatok 1918-1921-ben. Budapest, 237.
- Szabó Imre 1955: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Budapest.
- Lutter János 1939: + Jehlicska Ferenc. Katolikus S 1939, 96-100.
- Schematismus Strigoniensis 1918, 76; 1940, 331.
- Nemzeti Újság 1939. I. 4.
- 1937 Moravskoslovenské pomedzie - Prečo sme proti revízii - Jehlicska vo svetle pravdy.
- Egyházi Közlemények 1913, 32.
- Kiss János 1909: Bírálati vélemény dr. Jehlicska Ferenc irodalmi munkálkodásáról. A hittud. karhoz... Budapest.
- Országgyűlési almanach 1906, 130.
- MNL, K 64a. 1928 7/a/I.
- ujszo.com