Jehlicska Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jehlicska Ferenc
Magyarország
20. század
Élete
Született 1879. január 20.
Jókút
Elhunyt 1939. január 3. (59 évesen)
Bécs
Iskolái Pázmáneum
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei Az emberi élet a keresztény erkölcstanban

Jehlicska Ferenc (szlovákul: František Jehlička; Jókút, 1879. január 20.Bécs, 1939. január 3.) teológiai tanár és szakíró.

Élete[szerkesztés]

A középiskoláit Szakolcán, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pazmaneumban végezte, ahol 1902. július 14-én pappá szentelték. 1905-ben teológiából doktorált. Modorban lett káplán és az állami tanítóképző hitoktatója. 1904-től Pozsonyban volt káplán és a katolikus munkásegyesület elnöke.

1906-ban a bazini kerületben szlovák nemzetiségi programmal országgyűlési képviselővé választották, 1907-ben azonban mandátumáról lemondatták, és Budapesten kinevezték tabáni káplánnak. 1909-től a Szent Szív zárda házi lelkésze és hitoktatója. 1910-ben a budapesti egyetem hittudományi karán a társadalmi erkölcstan magántanárává képesítették, melynek 1915-től nyilvános rendkívüli tanára.

Klerikális oldalról durván támadta Pikler Gyula egyetemi tanár belátásos elméletét.

1918. novemberében miután egy cikkében az alakuló Csehszlovákia hívének vallotta magát, állásától megvált és visszaköltözött szülőföldjére. A csehszlovák Forradalmi Nemzetgyűlés képviselője lett, de hamarosan megfosztották mandátumától. 1919-ben a csehszlovák kormányzat a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem megszállása után annak kormánybiztosává nevezte ki. 1921. márciusában az önálló szlovák állam melletti izgatásáért köröző levelet adtak ki ellene, a letartóztatás elől Lengyelországba menekült. 1923-tól Varsóból a szlovák önrendelkezés eszméjének terjesztésére az Egyesült Államokba költözött, és Washingtonban egyetemi tanár lett. 1926-tól Bécsben telepedett le, és 1927-1938 között szerkesztette az Egyesült Államokban megjelenő szlovák Samostatnosť lapot. 1932-ben a Genfben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lett.

Pozsonyban szerkesztője volt a Katholické Noviny hetilapnak. 1911-1912-ben Nagyszombatban a Spisy poučné a obranné, 1915-1917 között szerkesztője a Rózsahegyen kiadott Knižnica Svätej Rodiny sorozatnak.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1907 Steni Volcia. Nagytapolcsány.
  • 1908 Pikler belátásos elmélete, Pikler jogbölcseletének és világnézetének kritikai vizsgálata. Budapest.
  • 1908 Társadalmi kérdés és etika. Budapest. [Szent-István-Társulat]
  • 1908 A marxista vallásbölcselet forrása és lényege. Hittudományi Folyóirat
  • 1909 Az emberi élet a keresztény erkölcstanban. Monográfia a morálteológia és a társadalmi erkölcstan köréből.
  • 1911 O tlači. Nagyszombat.
  • 1911 Tolstoj Leó: "Fiat iustitia - pereat cultura!". Katholikus Szemle 1911, 3-9.
  • 1912 Erkölcs és vallás. Budapest.
  • 1912 Szociáldemokrácia a náboženstvo. Nagyszombat.
  • 1913 A modern polgári jog és a katholikus keresztény erkölcstudomány. Budapest.
  • 1915 A jó testvérek, vagyis a testvéri egyetértésről. Népiratkák 301. Budapest.
  • 1915 Uralkodjunk fájdalmunkon. Vigasztalás az elesettek hozzátartozóinak. Népiratkák 303. Budapest.
  • 1915 A pénz és a boldogság, vagyis a meggazdagodásnak túlságos vágyáról. Népiratkák 304. Budapest.
  • 1916 Erkölcsi és társadalmi jólét, társadalmi etika. Budapest.
  • 1916 A lelki béke. Budapest.
  • 1916 Utánzás és majmolás. Budapest.
  • 1916 Veliké prikazánie čili O láske k blížnému. Rózsahegy.
  • 1916 O bratskej svornosti. Rózsahegy.
  • 1916 Öngyilkos felebarátaink. Budapest.
  • 1916 Közvélemény. Budapest.
  • 1916 Slabé duše čili a falošnej stydlivosti. Rózsahegy.
  • 1916 Az Úristen malmai. Budapest.
  • 1916 Társadalmi jólét. Budapest.
  • 1920 Kto je a čo chce. Cleveland.
  • 1932 Reply to Mr. R. W. Seton Watson book „Slovakia then and now”. Vienna.
  • 1933 La revision et les Slovaques. A revízió és a szlovákok. Budapest.
  • 1934 A new forged document made use by the Czechs in Geneva and London. Wien.
  • 1935 Le problème Slovaque. Budapest-Genf.
  • 1935 Quo vadis slowaczyzno? Warszawa.
  • 1935 Aide-memoire du Conseil Slovaque présenté a la Société des Nations au sujet du bolchevisme et du problème slovaque. Genève. (tsz. Dvortsák Győző - Unger Ferenc)
  • A 10 cseh csapás Szlovenszkóban. Szomorú jubileum. Verjük ki a cseheket.

Irodalom[szerkesztés]

  • Művei
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • MÉL I, 810.
  • Gulyás XV, 711.
  • Révai X, 835; XX, 428.
  • Ablonczy Balázs 2011: Nyombiztosítás - letűnt magyarok. Pozsony, 71-78.
  • Iváncsó Ádám 2013: František Jehlička politikai pályafutása.
  • Iváncsó Ádám 2012: Jehlicska Ferenc politikai tevékenysége a két világháború között.
  • Janek István 2011: František Jehlička tevékenysége Szlovákia Magyarországhoz csatlakozása érdekében 1919–1925 között. In: Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Bánkuti Gábor - Rainer M. János. Budapest, 277–289.
  • Bellér Béla 1975: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása.
  • Boros Ferenc 1970: Magyar-csehszlovák kapcsolatok 1918-1921-ben. Budapest, 237.
  • Szabó Imre 1955: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Budapest.
  • Schematismus Strigoniensis 1918, 76; 1940, 331.
  • Nemzeti Újság 1939. I. 4.
  • Egyházi Közlemények 1913, 32.
  • Kiss János 1909: Bírálati vélemény dr. Jehlicska Ferenc irodalmi munkálkodásáról. A hittud. karhoz... Budapest.
  • Országgyűlési almanach 1906, 130.
  • MNL, K 64a. 1928 7/a/I.