Jehlicska Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jehlicska Ferenc
Magyarország
20. század
Élete
Született 1879. január 20.
Jókút
Elhunyt 1939. január 3. (59 évesen)
Bécs
Iskolái Pázmáneum
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei Az emberi élet a keresztény erkölcstanban

Jehlicska Ferenc (szlovákul: František Jehlička; Jókút, 1879. január 20.Bécs, 1939. január 3.) teológiai tanár és szakíró.

Élete[szerkesztés]

A középiskoláit Szakolcán, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pazmaneumban végezte, ahol 1902. július 14-én pappá szentelték. 1905-ben teológiából doktorált. Modorban lett káplán és az állami tanítóképző hitoktatója. 1904-től Pozsonyban volt káplán és a katolikus munkásegyesület elnöke.

1906-ban a bazini kerületben szlovák nemzetiségi programmal országgyűlési képviselővé választották, 1907-ben azonban mandátumáról lemondatták, és Budapesten kinevezték tabáni káplánnak. 1909-től a Szent Szív zárda házi lelkésze és hitoktatója. 1910-ben a budapesti egyetem hittudományi karán a társadalmi erkölcstan magántanárává képesítették, melynek 1915-től nyilvános rendkívüli tanára.

Klerikális oldalról durván támadta Pikler Gyula egyetemi tanár belátásos elméletét.

1918. novemberében miután egy cikkében az alakuló Csehszlovákia hívének vallotta magát, állásától megvált és visszaköltözött szülőföldjére. 1919-ben a csehszlovák kormányzat a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem megszállása után annak kormánybiztosává nevezte ki. 1921. márciusában az önálló szlovák állam melletti izgatásáért köröző levelet adtak ki ellene, a letartóztatás elől Lengyelországba menekült. 1923-tól Varsóból a szlovák önrendelkezés eszméjének terjesztésére az Egyesült Államokba költözött, és Washingtonban egyetemi tanár lett. 1926-tól Bécsben telepedett le, és 1927-1938 között szerkesztette az Egyesült Államokban megjelenő szlovák Samostatnosť lapot. 1932-ben a Genfben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lett.

Pozsonyban szerkesztője volt a Katholické Noviny hetilapnak. 1911-1912-ben Nagyszombatban a Spisy poučné a obranné, 1915-1917 között szerkesztője a Rózsahegyen kiadott Knižnica Svätej Rodiny sorozatnak.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1907 Steni Volcia. Nagytapolcsány.
  • 1908 Pikler belátásos elmélete, Pikler jogbölcseletének és világnézetének kritikai vizsgálata. Budapest.
  • 1908 Társadalmi kérdés és etika. Budapest. [Szent-István-Társulat]
  • 1908 A marxista vallásbölcselet forrása és lényege. Hittudományi Folyóirat
  • 1909 Az emberi élet a keresztény erkölcstanban. Monográfia a morálteológia és a társadalmi erkölcstan köréből.
  • 1911 O tlači. Nagyszombat.
  • 1911 Tolstoj Leó: "Fiat iustitia - pereat cultura!". Katholikus Szemle 1911, 3-9.
  • 1912 Erkölcs és vallás. Budapest.
  • 1912 Szociáldemokrácia a náboženstvo. Nagyszombat.
  • 1913 A modern polgári jog és a katholikus keresztény erkölcstudomány. Budapest.
  • 1915 A jó testvérek, vagyis a testvéri egyetértésről. Népiratkák 301. Budapest.
  • 1915 Uralkodjunk fájdalmunkon. Vigasztalás az elesettek hozzátartozóinak. Népiratkák 303. Budapest.
  • 1915 A pénz és a boldogság, vagyis a meggazdagodásnak túlságos vágyáról. Népiratkák 304. Budapest.
  • 1916 Erkölcsi és társadalmi jólét, társadalmi etika. Budapest.
  • 1916 A lelki béke. Budapest.
  • 1916 Utánzás és majmolás. Budapest.
  • 1916 Veliké prikazánie čili O láske k blížnému. Rózsahegy.
  • 1916 O bratskej svornosti. Rózsahegy.
  • 1916 Öngyilkos felebarátaink. Budapest.
  • 1916 Közvélemény. Budapest.
  • 1916 Slabé duše čili a falošnej stydlivosti. Rózsahegy.
  • 1916 Az Úristen malmai. Budapest.
  • 1916 Társadalmi jólét. Budapest.
  • 1920 Kto je a čo chce. Cleveland.
  • 1932 Reply to Mr. R. W. Seton Watson book „Slovakia then and now”. Vienna.
  • 1933 La revision et les Slovaques. A revízió és a szlovákok. Budapest.
  • 1934 A new forged document made use by the Czechs in Geneva and London. Wien.
  • 1935 Le problème Slovaque. Budapest-Genf.
  • 1935 Quo vadis slowaczyzno? Warszawa.
  • 1935 Aide-memoire du Conseil Slovaque présenté a la Société des Nations au sujet du bolchevisme et du problème slovaque. Genève. (tsz. Dvortsák Győző - Unger Ferenc)
  • A 10 cseh csapás Szlovenszkóban. Szomorú jubileum. Verjük ki a cseheket.

Irodalom[szerkesztés]

  • Művei
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • MÉL I, 810.
  • Gulyás XV, 711.
  • Révai X, 835; XX, 428.
  • Ablonczy Balázs 2011: Nyombiztosítás - letűnt magyarok. Pozsony, 71-78.
  • Iváncsó Ádám 2013: František Jehlička politikai pályafutása.
  • Iváncsó Ádám 2012: Jehlicska Ferenc politikai tevékenysége a két világháború között.
  • Janek István 2011: František Jehlička tevékenysége Szlovákia Magyarországhoz csatlakozása érdekében 1919–1925 között. In: Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Bánkuti Gábor - Rainer M. János. Budapest, 277–289.
  • Bellér Béla 1975: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása.
  • Boros Ferenc 1970: Magyar-csehszlovák kapcsolatok 1918-1921-ben. Budapest, 237.
  • Szabó Imre 1955: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Budapest.
  • Schematismus Strigoniensis 1918, 76; 1940, 331.
  • Nemzeti Újság 1939. I. 4.
  • Egyházi Közlemények 1913, 32.
  • Kiss János 1909: Bírálati vélemény dr. Jehlicska Ferenc irodalmi munkálkodásáról. A hittud. karhoz... Budapest.
  • Országgyűlési almanach 1906, 130.
  • MNL, K 64a. 1928 7/a/I.