Jazd
| A településen világörökségi helyszín található |
| Jazd (Yazd) (يزد) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Körzethívószám | 0351 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 529 673 fő (2016)[1] |
| Tszf. magasság | 1216 m |
| Terület | 141,4 km² |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
| Jazd (Yazd) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jazd (Yazd) témájú médiaállományokat. | |
Jazd (Yazd, perzsa nyelven: یزد) település Iránban, Jazd tartományban. A város a zoroasztrizmus központja.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teherántól 688 km-re, Iszfahántól délkeletre, 1160 méter magasságban fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jazdot 1220-ban a mongolok dúlták fel, ezután hosszabb nyugodtabb időszak következett.
A 13. század végén Marco Polo már szép és nemes városként említette.
A 17. században a francia Jean-Baptiste Tavernier utazó és kereskedő azt jegyezte fel róla, hogy egész Perzsiában a jazdi asszonyok a legszebbek.
Jazd (Yazd) földrajzilag pontosan Irán középpontjában fekszik, de központja a textilművességnek: szőnyeg-, és selyemiparnak és a jutaszövasnek is.

Jazd a zoroasztrizmusnak is központja. Itt az első egyistenhívő világvallás követői túlélték az iszlám térhódítását. A tűzimádók tűztemplomaiban itt még ma is ég a megtisztító szent tűz. Külvárosában a Kermán felé vezető úton áll a leghíresebb tűztemplom.
Építészete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jazd építészetileg is egyedülálló város. A városban és környékén máig sok tűztemplomot találunk. A város fölé sok kupola és minaret is magasodik, itt találhatók a legmagasabb minaretek is. A város sziluettjét főleg az úgynevezett széltornyok határozzák meg, melyek a felső részükön áttört kéményekre emlékeztető építmények igazából szellőztető kürtők, a légkondicionálás ősei, melyekre nagy szüksége van a városka lakosainak, mivel az itteni 42 fokos hőségben felüdülést jelentett a legapróbb légáramlat is.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Jame mecset - a 12. században épült, és még mindig használatban van. Itt találhatók a legszebb perzsa mozaikok.
- Széltornyok
- Dalatabad-kert - Karim Zend kán kedvelt pihenőhelye
- Davazdeh imám temploma - az 5. századból származó szerény téglatemplomocska, melyet kufikus írás díszíti.
- Péntek mecset - a 14. században fejezték be. Bejáratának ornamentikája mesés szépségű. Minaretjei az országban a legmagasabbnak számítanak.
- Tizenkét imám mauzóleuma - egyben dzsámi is, melynek kék színben pompázó díszes kupolája magasodik a házak fölé.
- Babak-mecset - a 10. században épült.
- Mir-Csamak-mecset (Mir-Chamaq) - a 15. században épült. Pompás háromszintes főbejárata fölé két karcsú minaret magasodik.
- Bazár
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری" (perzsa nyelven). Hozzáférés: 2023. október 29.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2

