Holguín
Megjelenés
| Holguín | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Alapítás éve | 1545 | ||
| Irányítószám | 80100 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 350 191 fő (2014)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 655,9 km² | ||
| Időzóna | Eastern Time Zone | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Holguín weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Holguín témájú médiaállományokat. | |||
Holguín város Kubában, Havannától kb. 770 km-re keletre; az azonos nevű tartomány székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa; lakossága kb. 345 ezer fő.
Gazdasága
[szerkesztés]A tartomány az egyik legsikeresebb a gazdaságát illetően. Erős ipara mellett gazdag nikkelben, kobaltban és cukorban. Jelentős a turizmus is. A város iparában a bútor- és tetőcserépgyártás emelhető ki; a tőle 30 km-re északra fekvő Gibara kikötőjén át dohányt, kávét, gabonafélét, marhahúst és nyersbőrt exportál.
Nevezetességei
[szerkesztés]Katedrálisa, a Szent Isidore Székesegyház 1720-ban épült. A városképet több park uralja, a központban a Galixto García Park található.
A hagyomány szerint e város tartományában, a Bariay-öbölben szállt partra egykor Kolumbusz Kristóf 1492-ben.
Nevezetes emberek
[szerkesztés]- Calixto García (1839–1898), a függetlenségi háború generálisa
- Faustino Oramas (1911–2007), El Guayabero-ként ismert, zenész
- Luis Pavón (1930–2013), politikus, újságíró
- Reinaldo Arenas (1943–1990), író
- Ramón Valle (* 1964), zenész
- Lázaro Bruzón (* 1982), sakk-mester
- Lisandra Llaudy Pupo (* 1988), sakk-mester
- Mario Kindelán, ökölvívó
- Arnaldo Mesa, ökölvívó

Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Holguín című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998

