Holguín
Holguín | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Alapítás éve | 1545 |
Irányítószám | 80100 |
Körzethívószám | 24 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 350 191 fő (2014)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság |
|
Terület | 655,9 km² |
Időzóna | Eastern Time Zone |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 20° 53′ 14″, ny. h. 76° 15′ 47″Koordináták: é. sz. 20° 53′ 14″, ny. h. 76° 15′ 47″ | |
![]() | |
Holguín weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Holguín témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Holguín város Kubában, Havannától kb. 770 km-re keletre; az azonos nevű tartomány székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa; lakossága kb. 345 ezer fő.
Gazdasága[szerkesztés]
A tartomány az egyik legsikeresebb a gazdaságát illetően. Erős ipara mellett gazdag nikkelben, kobaltban és cukorban. Jelentős a turizmus is. A város iparában a bútor- és tetőcserépgyártás emelhető ki; a tőle 30 km-re északra fekvő Gibara kikötőjén át dohányt, kávét, gabonafélét, marhahúst és nyersbőrt exportál.
Nevezetességei[szerkesztés]
Katedrálisa, a Szent Isidore Székesegyház 1720-ban épült. A városképet több park uralja, a központban a Galixto García Park található.
A hagyomány szerint e város tartományában, a Bariay-öbölben szállt partra egykor Kolumbusz Kristóf 1492-ben.
Nevezetes emberek[szerkesztés]
- Calixto García (1839–1898), a függetlenségi háború generálisa
- Faustino Oramas (1911–2007), El Guayabero-ként ismert, zenész
- Luis Pavón (1930–2013), politikus, újságíró
- Reinaldo Arenas (1943–1990), író
- Ramón Valle (* 1964), zenész
- Lázaro Bruzón (* 1982), sakk-mester
- Lisandra Llaudy Pupo (* 1988), sakk-mester
- Mario Kindelán, ökölvívó
- Arnaldo Mesa, ökölvívó
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Holguín című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998
|