Sustar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sustar (Shûshtar)
Világörökség
A sustari ősi híd maradványai
A sustari ősi híd maradványai
Adatok
OrszágIrán
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2009
Elhelyezkedése
Sustar (Irán)
Sustar
Sustar
Pozíció Irán térképén
é. sz. 32° 03′, k. h. 48° 51′Koordináták: é. sz. 32° 03′, k. h. 48° 51′
A Wikimédia Commons tartalmaz Sustar témájú médiaállományokat.

Sustar (Shûshtar, perzsa nyelven: شوشتر) ókori erődváros Khuzestan tartományban, Délnyugat-Iránban. Becsült népessége a 2005. évi adatok szerint 89 255 volt.

Története[szerkesztés]

A város Perzsiának Szúza után a legősibb, az i. e. 2. évezred, az elámi idők óta lakott települése. Sustar I. Dareiosz, majd a Szasszanidák, I. Ardasír és I. Sápúr uralkodása alatt élte fénykorát. Később rablók, katonák fosztogatták, a 19. század elején pedig a járványok pusztították.

Sustar, a Karun folyó melletti dombra épült. A Szászánida-korszakban Sustar egy szigetváros volt, a Karun folyó és a mesterségesen épített csatornák a várost szigetként ölelték körül. A csatornákon át a városba vezető hidakat kapuk zárták el a keleti, nyugati és déli oldalon, és földalatti csatornarendszerek, katakombák (Ganthas) csatlakoztak a folyóhoz, melyek víztárolókul és öntözésre szolgáltak.

Ez a komplex rendszer közleledőedényszerűen működött. A várost gyakran nevezték Kelet Velencéjének. A város lakói az e vidéken nyáron és ősszel gyakran 50 fokot is elérő hőség elől sokszor az alagútrendszerrel összekötött föld alati katakombákba menekültek.

Egyedülálló (hidraulikus) csatornarendszere miatt Sustar ma a Világörökség része.

Régi lakóházai, ősi várának maradványai, és a Szászánida-korból megmaradt hídja és gátrendszere ma is idegenforgalmi látványosság.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Gátrendszer
  • Ősi hídjának és várának maradványai

Források[szerkesztés]