Jausz Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jausz Vilmos
Született 1866. július 24.
Újvidék
Elhunyt 1913. november 14. (47 évesen)
Sopron
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Wulsten Emmy
Foglalkozása evangélikus lelkész,
teológus

Jausz Vilmos (Újvidék, 1866. július 24.Sopron, 1913. november 14.)[1] evangélikus lelkész és teológus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Családja a Württembergi Királyságból települt a Bácskába.[2] Az iskolai tanulását a szülővárosában kezdte. Az elemi iskola után a Magyar Állami Királyi Római Katolikus gimnázium tanulója volt ugyancsak Újvidéken. A teológiát Sopronban végezte. Tanulmányait a bázeli és a tübingeni egyetemen folytatta (18871888). Hazajöttét követően rövid ideig Budapesten lett hitoktató (1889), de már 1890 elején teológiai tanárnak választották meg Sopronban az Evangélikus Teológiai Főiskola egyháztörténeti tanszékére. A teológiai magántanári képesítést 1894 novemberében szerezte meg. 1899-ben átkerült oktatónak az ószövetségi tanszékre. Az Evangélikus Teológiai Főiskola kiváló tanárainak egyike volt. Jóval a halála után egy tanártársa így emlékezett a 20. századelejének főiskolai tanári testületére:

„Nekem, mint e tanári közösség legfiatalabb tagjának, volt alkalmam megfigyelhetni és megszeretni ezt a közösséget, amelyben az egyéni eltérések mellett is mindig megvolt a lelki egység. Ott volt Jausz Vilmos, az éles eszű, jeles tudású, kiváló gyakorlati érzékű professzor, aki a kevésbbé vonzó héber nyelvű stúdiumokat is meg tudta kedveltetni hallgatóival és kollokviumok alkalmával néhány perc alatt tisztában volt a vizsgázó képességeivel és ezek hiánya esetén nem restelte az időt megfelelő lelkipásztori intelmektől.” [3]

A dunántúli egyházkerületben, a kerület főszámvevőjeként, jelentős szerepet vitt. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Igaz, a csak két évig megjelenő Evangelische Blätter aus Ungarn című havi lapot dr. Szabó Aladár budapesti teológiai tanár közreműködésével ő alapította, majd egyedül szerkesztette. (1897–1899.). Ugyancsak egyik szerkesztője a „Bibliai olvasókönyv”-nek (1904).[4] [5] Héber−magyar szójegyzéket és héber gyakorlatokat állított össze, adott ki (1914).[6] Magyarra fordította Karl von Hase 2 kötetes egyháztörténetét (1893).[7]

Felesége Wulsten Emmy (18711938) volt.[8] Négy gyerekük született: Béla (18951974), Dezső (18971916),[9] Emmy (dr. Kiss Jenőné 18981971) és Imre (19021960).[10]

Tanulmányaiból[szerkesztés]

1. szám, 5. p., 2. szám, 20−22. p., 3. szám, 36−38. p.
  • Jausz Vilmos: Augustinus tanrendszere. − Protestáns egyházi és iskolai lapok – 38. évfolyam – 1895.
5. szám, 71−73. p., 6. szám, 87−88. p., 7. szám, 103−104. p., 8. szám, 118−120. p., 9. szám, 135−136. p.
  • Jausz Vilmos: Augustinus befolyása a tanfejlődésre. − Protestáns egyházi és iskolai lapok – 38. évfolyam – 1895.
10. szám, 150−152. p., 11. szám, 167−168. p., 12. szám, 182−184. p., 13. szám, 199−200. p., 14. szám, 217−219. p.
Első közlemény − 99−107. p; Második közlemény − 187−199. p;
Harmadik közlemény − 252−263 p; Befejező közlemény − 328−338. p. – A hozzáférés ideje: 2019. január 4.
6. szám, 89−90. p.; 7. szám, 100−102. p.; 9. szám, 131−133. p.
  • Jausz Vilmos: Ami a keresztyénség lényegéhez tartozik – Protestáns Szemle, 1901. 757−762. p.
  • Jausz Vilmos: Adventi próféták – Protestáns Szemle, XVI. évfolyam, 1904. 551−566. p.
  • Jausz Vilmos: A szentírás és az újabb ásatások – Protestáns Szemle, 1904, melléklet 22−54. p.
  • Jausz Vilmos: Poszvék Sándor nyugalomba vonulása alkalmából − Romwalter Alfréd könyvnyomda, Sopron, 1909. 23 p. (Különnyomat a soproni ág. hitv. egyetemes teológiai akadémia 1908/9. értesítőjéből)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születésének pontos ideje Sopronban, a Balfi úti evangélikus temetőben található sírja sírkövén olvasható.
  2. Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája – Újvidék, 1902. 154. p – Jausz Vilmos apai-nagyapja Friedrich (Frigyes) Jausz (18091887) a Württembergi Királyság Wangen városában született, és 1825-ben a bácskai Szeghegyre települt fiatalember, aki előbb Járekon, majd Szeghegyen volt tanító. (Wangen 1850. és 1946. közt a Württembergi Királyság területén a Porosz tartománytól (Hohenzollern-föld − Hohenzollernsche Lande) körülvéve helyezkedett el. Valószínű ez az oka annak, hogy Ézsiás Erzsébet könyvében Jausz Vilmos dédunokája Vásáry István – családi hagyományra hivatkozással − porosz eredetű németnek véli a családot, holott Württemberg lakói svábok. Bácskában elsősorban sváb németek települtek (Dunai svábok − Donauschwaben).
  3. Kiss Jenő: Emlékbeszéd[halott link] Bancsó Antal, néhai soproni theologia akadémia igazgató, a soproni hittudományi kar tiszteletbeli doktora felett. − Elmondta a hittudományi kar megnyitó ünnepén, 1937. október 10-én Dr. Kiss Jenő egyetemi ny. r. professzor. − Theologiai Szemle, XIII. évfolyam 3-4. szám, Debrecen, 1937. 47. p.
  4. Adorján Ferenc, Hetvényi Lajos, Jausz Vilmos: Bibliai olvasókönyv. Szemelvények a Szentírásból. Károli Gáspár fordításának átdolgozott kiadása szerint. Iskolai használatra. Függelékkel, képekkel és térképekkel − A Luther Társaság kiadása, Budapest, 1904. 560 p.
  5. Az Evangélikus Egyház és Iskola című folyóirat 1902. és 1903. évi számaiban vita volt a Bibliai olvasókönyvről Berecky Sándor (evangélikus lelkész, vallástanár, középiskolai tankönyvek szerzője – 18961931. a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium vallástanára) és a könyv szerzői, elsődlegesen Jausz Vilmos közt.
    Evangélikus Egyház és Iskola – Huszadik évfolyam. – szerkeszti és kiadja: Veress József – Orosháza, 1902. 668 p− A hozzáférés ideje: 2018. 12. 10.
    Evangélikus Egyház és Iskola – Huszonegyedik évfolyam. – szerkeszti és kiadja: Veress József – Orosháza, 1903. 640 p. − A hozzáférés ideje: 2018. 12. 10.
    A vita az Evangélikus Egyház és Iskola 1902-es évfolyamában a Bibliai olvasókönyv vagy Iskolai Kis Biblia? című írással kezdődött 42. szám 621−624. oldalon. Folytatódott az 1903-as évfolyam 1:2−5. p; 5:49−55. p; 6:61−66. p; 9:97−101. és 152−153. p; 13:152−153. p; 16:181−182. p; 17;197. p. − 1903. november 10-én, az ágost. hitv. evang. vallásoktatóknak Budapesten tartott negyedik értekezletén Hetvényi Lajos (a könyv egyik szerzője) Egységes vallásoktatás a középiskolákban címen tanterv javaslatot mutatott be a középiskolai vallásoktatásra vonatkozólag. Sem abban, sem a vitában nem került szóba a fenti tankönyv (52:621–622. p.).
  6. Jausz Vilmos: Héber−magyar szójegyzék és héber gyakorlatok − Evagélikus Theologiai Önképzőkör, Sopron, 1914. 64 p.
  7. Hase, Karl August: Egyháztörténelem: tankönyv akadémiai előadások számára 1-2. kötet – fordította: Jausz Vilmos − Evangélikus Theologiai Önképzőkör Önsegélyző Alapja, Sopron, 1893. 299 és 228 p.
  8. Férje korai és hirtelen halála után a család anyagi helyzete rossz lett és nehezen tudta taníttatni a gyerekeit.
  9. Bátyjával, mindketten a soproni evangélikus líceumba jártak. A háború kitörésekor önként jelentkeztek katonának. Ő az I. világháború első évében Galiciában halt hősi halált.
  10. Az egyes személyek életidőadatai a soproni Balfi úti evangélikus temetőben található sírok sírkövén olvashatók.

Források[szerkesztés]

  • Jausz Vilmos – In: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon – szerkesztő: Ladányi Sándor – Magyar Református Egyház Zsinati Iroda, Budapest, 1977. 283−284. p. – Hozzáférés: 2019. január 5.
  • Stráner Vilmos: Jausz Vilmos 1866−1913. (Nekrológ+arckép) − In: A soproni ág. hitv. ev. egyetemes Theologiai Akadémia értesítője az 1913-1914. évről
  • Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon – MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, Budapest,1999. 247 p.