Ugrás a tartalomhoz

Jakab Sámuel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakab Sámuel
Vajda György felvétele
Vajda György felvétele
Született1931. november 19.
Szásznádas
Elhunyt2023. október 31. (91 évesen)[1]
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageológus,
földrajzi szakíró

SablonWikidataSegítség

Jakab Sámuel (Jakab Samu; Szásznádas, 1931. november 19.2023. október 31.) erdélyi magyar geológus, földrajzi szakíró.

Életútja

[szerkesztés]

Szásznádason született.[2] Középiskoláit Erzsébetvárosban és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban (1951), egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem természeti földrajz szakán (1960) végezte. Geológus, talajkutató Kolozsváron (1961–62), majd a Talajtani és Agrokémiai Hivatal munkatársa Marosvásárhelyen. Később a marosvásárhelyi Gyümölcstermesztő Kutatóállomás munkatársa. Az országos Talajtani Társaság talajgenetikai és rendszertani bizottságának tagja; a bukaresti egyetemen védte meg doktori értekezését negyedkori lejtőfolyamatokról és képződményekről a Küküllő menti dombvidéken (1977).

Az 1989-es romániai forradalom után részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros megyei szervezetének megalapításában.[3] Számos előadást tartott, s tanácskozásokon vett részt, köztük 2001. május 8-án a Nyárád menti kisrégiós tanácskozáson.[4] 1993-tól a 2000-es évek elejéig a magyarországi Szent István Egyetem nyárádszeredai kihelyezett kertészeti tagozatának dékánja volt.[5] A 2004-ben alakult Magyar Kertésztársaság elnökévé választották a nyárádszeredai kertész tagozaton végzett öreg diákok, közben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Agrártudományi szakosztályának elnökségi teendőit is ellátta.[6]

Szakírói munkássága

[szerkesztés]

A földrajztudományok köréből elsősorban a talajgenetika, talajföldrajz és lejtőfejlődés folyamataival foglalkozik; figyelemreméltóak orvosföldrajzi megfigyelései is. Szakcikkei a talaj antropogén hatású változásairól hazai szakfolyóiratokban és kiadványokban, többek közt a bukaresti Buletinul Societăţii de Ştiinţe Geografice, Ştiinţa Solului, továbbá a kolozsvári Studii şi Cercetări de Agronomie hasábjain s a marosvásárhelyi Megyei Múzeum Studii şi Materiale c. évkönyvében jelentek meg. Írásait közölte a budapesti Geographica Medica és a pozsonyi Neoplasma is. Ismeretterjesztő írásaival A Hét, Falvak Dolgozó Népe, Előre, Vörös Zászló, Igazság, Tanügyi Újság, később a Népújság oldalain jelentkezett. A Bekecsalja című nyárádszeredai lapban a magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról cikkezett.[7]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Életünk és a termőtalaj; Dacia, Kolozsvár, 1985 (Antenna)
  • Talaj és környezet; Trisedes, Sepsiszentgyörgy, 1998[8]
  • Szabó Miklós–Jakab Sámuel: Mesél a múlt. Csíkjenőfalva 800 éves története; Mentor, Marosvásárhely, 2001 (Erdély emlékezete)
  • Jakab Sámuel–Füleky György: Környezetvédelem – talaj; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004 (Többnyelvű fogalomtár)
  • Termőföldünk az őstelevény. Talajismertető; Mentor, Marosvásárhely, 2004
  • Életünk forrása, a termőföld. Talajtan- és környezettudomány-népszerűsítő írások; Mentor, Marosvásárhely, 2009

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225718353169698&set=a.10202951410290355
  2. Romániai ki kicsoda. 1997 (RMDSZ–Scripta); Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996); Jakab Sámuel - Laudáció.pdf. A Romániai magyar irodalmi lexikon Görgénynádast ír, feltehetően hibásan.
  3. Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. Népújság, (Marosvásárhely), 2001. január 4.
  4. Népújság (Marosvásárhely május 12.
  5. Kertészet – határok nélkül. „Varázsoljuk virágos kertté Erdélyt!”. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. március 25.
  6. Bögözi Attila: Az EME és az agrárium. Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. november 21.
  7. (lokodi): Bekecsalja. Népújság (Marosvásárhely), 2001. december 15.
  8. Flóra Gábor: Gazdák könyve. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. december 9. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]