Izoszorbid-dinitrát
| |||
| Izoszorbid-dinitrát | |||
| IUPAC-név | |||
| 2,5-di-O-nitro-1,4:3,6-dianhidro-d-glucitol | |||
| Más nevek | (3R,3aS,6S,6aS)-hexahidrofuro[3,2-b]furán-3,6-diil-dinitrát
<--Hasonló vegyületek--> | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 87-33-2 | ||
| PubChem | 6883 | ||
| ChemSpider | 6619 | ||
| DrugBank | APRD00455 | ||
| KEGG | D00516 | ||
| ChEBI | 6061 | ||
| ATC kód | C01DA08, C05AE02 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | MOYKHGMNXAOIAT-JGWLITMVSA-N | ||
| UNII | IA7306519N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H8N2O8 | ||
| Moláris tömeg | 236,136 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biohasznosíthatóság | 10–90%, átlagosan 25% | ||
| Metabolizmus | máj | ||
| Biológiai felezési idő |
1 óra | ||
| Kiválasztás | vese | ||
| Terápiás előírások | |||
| Jogi státusz | receptköteles | ||
| Terhességi kategória | C (US) | ||
| Alkalmazás | orális | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Izoszorbid-mononitrát | ||
Az izoszorbid-dinitrát (ISDN, INN: isosorbide dinitrate) angina pectoris elleni gyógyszer. Akut angina ellen a glicerin-trinitráthoz hasonlóan nyelv alatt vagy spray formájában adják be. A glicerin-trinitrátnál lassabb a hatásbeállása, ezért akut anginás epizódok kezelésére inkább az előbbit alkalmazzák.
Lassan felszívódó formáját az angina megelőzésére használják.
Aktív metabolitja az izoszorbid-mononitrát, melyet ebben a formában is adnak angina ellen.
Alkalmazás[szerkesztés]
Előrehaladott stádiumú, más szerekre nem eredményesen kezelt betegekben hidralazinnal kombinációban alkalmazzák, ha valamilyen ok miatt (ellenjavallat vagy intolerancia) sem ACE gátlók, sem angiotenzin receptor blokkolók nem alkalmazhatók, ill. a beteg nem reagál ezekre megfelelően.[1][2]
A nitrátok általában nem alkalmasak hosszú idejű kezelésre (az angina megelőzésére) a részleges tolerancia miatt. Az izoszorbid-dinitrát elhúzódó hatású változata 12 óránál ritkább kezelés esetén bizonyítottan tolerancia kialakulásához vezet, az ennél sűrűbb alkalmazásra viszont még nem készültek klinikai vizsgálatok.
A nitráttolerancia elkerülésére az intermittáló kezelési forma ajánlott (napi 10–12 óra nitrátmentes periódus beiktatása, amely alatt egyéb antianginás gyógyszert kap a beteg, a tapasztalatok szerint ui. e nélkül ebben a periódusban gyakoribbak az ischaemiás epizódok).
A nitrátkezelés különösen előnyös anginához társuló balkamra-diszfunkció vagy szívelégtelenség esetén.
A nitrátok bizonyítottan csökkentik az anginás panaszokat, javítják a betegek terhelhetőségét, azonban az életkilátásokra gyakorolt kedvező hatásuk nem igazolt.
Ellenjavallatok, mellékhatások[szerkesztés]
A nitrátok relatíve kontraindikáltak bal kamrai kiáramlási obstrukcióval járó betegségekben, így hipertrófiás obstruktív cardiomyopathiában[3] vagy súlyos aortaszűkületben, a syncope[4] veszélye miatt. A nitrátok és a merevedési zavar kezelésére használatos PDE-5 gátlók(en)[5] (Viagra, tadalafil, vardenafil) közötti kölcsönhatás miatt e szerek együttes adása nem javasolt.
A nitrátok leggyakoribb mellékhatása a fejfájás, mely az adag helyes megválasztásával (fokozatos emelésével) csökkenthető, és a kezelés során általában meg is szűnik.
Hatásmód[szerkesztés]
Az angina a szív koszorúereinek oxigénhiánya által kiváltott mellkasi fájdalom. A nitrátkészítmények (glicerin-trinitrát, izoszorbid-dinitrát, és az akut roham kezelésére nem használt izoszorbid-mononitrát[6]) lebontásakor nitrogén-monoxid szabadul fel, mely ellazítja az erek simaizmait. Az erek kitágulása következtében a szív könnyebben tudja a vért pumpálni, ezért oxigénigénye csökken, ugyanakkor a koronáriaerek tágulása révén a szívizom vérellátása is javul.
A nitrátok elsősorban a vénás oldalon fejtik ki értágító hatásukat, ezáltal csökkentik a jobb szívfél vénás beáramlását, a tüdőverőér nyomását, a tüdő kapilláris éknyomást, valamint a bal pitvar nyomását, és a diasztolés beáramlás mérséklése révén csökkentik a bal kamra diasztolés volumenét és nyomását, a bal kamra előterhelését. Csak nagyobb dózisban és akkor is kisebb mértékben mérséklik az arteriolák[7] rezisztenciáját.
Készítmények[szerkesztés]
A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben nagyon sok izoszorbid-dinitrát-tartalmú készítményt kínál.[8]
Bár a szer kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek,[9] a Rigedal 1993-as kivonása óta Magyarországon nincs forgalomban.[10] A Rigedalt más országokban továbbra is forgalmazzák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyógyszeres kezelés szívelégtelenségben (Magyar Nemzeti Szívalapítvány)
- ↑ A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 15. pont)
- ↑ Cardiomyopathia: szívizombántalom
- ↑ Syncope: időleges eszméletvesztés az agyi vérellátás múló elégtelensége miatt.
- ↑ Az 5-ös típusú foszfordiészteráz enzim gátlói.
- ↑ A világ bizonyos részein használatos még a pentaeritritol-tetranitrát és az erythritol tetranitrate(en)
- ↑ Arteriola: kis artéria (verőér)
- ↑ Isosorbide Dinitrate (DrugBank)
- ↑ Schőn István: Visszaemlékezés Kisfaludy Lajos, az MTA levelező tagja halálának 10. évfordulóján
- ↑ Isosorbide dinitrate[halott link] (OGYI)
Források[szerkesztés]
- Dr. Szilvássy Zoltán: Nitrát kezelés: az endogén NO szupplementációja iszkémiás szívbetegségben (Előadás a Debreceni Kardiológiai Napokon, 2000. március 2-4.)
- Dékány Miklós: Direkt vasodilatatorok és digitálisz alkalmazása krónikus szívelégtelenségben[halott link] (Lam-Tudomány)
- Czuriga István és Jánosi András: A stabil angina pectoris (drDiag)
- Czuriga István, Dékány Miklós, Édes István, Lengyel Mária, Mohácsi Attila, Nyolczas Noémi: A krónikus szívelégtelenség diagnózisa és kezelése (drDiag)
További információk[szerkesztés]
- Dr. Nyolczas Noémi, Dr. Dékány Miklós, Dr. Szabó Barna: A direkt vazodilatátorok szerepe a krónikus szisztolés szívelégtelenség korszerű kezelésében (Orvostovábbképző Szemle különszám, 2009. április.)
- Genomra szabott gyógyszereké a jövő Archiválva 2020. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Betegszoba)