Koszorúér-betegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszorúér-betegség
A szív koszorúerein található érelmeszesedés sémás ábrája
A szív koszorúerein található érelmeszesedés sémás ábrája

Szinonimák Iszkémiás szívbetegség
Angolul Coronary artery disease, ischemic heart disease
Osztályozás
BNO-10 I20.-I25.
BNO-9 410-414, 429.2
Adatbázisok
MedlinePlus 007115
eMedicine radio/192 
MeSH D003324

A koszorúér-betegség vagy iszkémiás szívebetegség (ISZB, angolul: coronary artery disease, CAD) a szív koszorúereinek keringési zavara, azaz a keringési rendszer helyi elégtelensége, amely az erek szűkületéből-elzáródásából avagy simaizom-görcséből (spasmus) adódhat. Betegségek egy egész csoportját jelöli, beletartozik a stabil angina pectoris, az instabil angina, az akut miokardiális infarktus (AMI) és a hirtelen szívhalál egyes formái is. 2013-ban a koszorúér-betegségek világviszonylatban a vezető haláloknak számítottak és 8,14 millió ember haláláért voltak felelősek (összes haláleset 16,8 százaléka), szemben az 1990-ben észlelt 5,74 millióval (12%).[1]

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leggyakoribb és markánsabb tünete a nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom ("mintha valaki ráült volna a beteg mellkasára"), mely kisugározhat a bal vállba és karba, a lapockákba vagy a nyakba. A fizikai vagy érzelmi stresszre kiszámítható jelleggel jelentkező mellkasi fájdalom a stabil angina pectoris, melynek hátterében a szív koszorúereinek érelmeszesedés következtében kialakult szűkülete áll. A fájdalom a szűkület súlyosságától függően jellemzően mindig ugyanakkora terhelésre jelentkezik és pihentetésre vagy nitroglicerin adására pár perc alatt megszűnik.[2] A változó gyakorisággal és intenzitással jelentkező anginát instabilnak nevezik, ennek hátterében ún. instabil koronária szűkület áll, melyből akut miokardiális infarktus alakulhat ki.[3] A mellkasi fájdalom mellett az iszkémiás szívbetegség csökkent fizikai terhelhetőséggel és gyengeséggel, terhelésre jelentkező nehézlégzéssel járhat. Bekövetkezett szívinfarktus esetén a mellkasi fájdalom kísérőtüneteitől függően a várható kimenetel szempontjából a Killip-osztályozás ad útmutatást.

Rizikófaktorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koszorúér-betegség számos hajlamosító tényezővel, rizikófaktorral rendelkezek, ezek egy része meghatározott (pl. életkor, nem, genetika), más részük azonban befolyásolható (pl. dohányzás, elhízás, magas szérum koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, csökkent fizikai aktivitás, erős pszichés stressz). Ezek alapján megbecsülhető a betegek kardiovaszkuláris kockázata, vagyis annak valószínűsége, hogy az elkövetkező 10 éven belül valamilyen kardiovaszkuláris esemény (pl. szívinfarktus vagy stroke) történjen a betegnél.[4]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. (2015. January). „Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.” (angol nyelven). Lancet. 385 (9963), 117-71. o. DOI:10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442.  
  2. Kones R, Rumana U. (2014. August). „Stable ischemic heart disease.” (angol nyelven). Cardiol Clin. 32 (3), 333-51. o. DOI:10.1016/j.ccl.2014.04.004. PMID 25091962.  
  3. Basra SS, Virani SS, Paniagua D, Kar B, Jneid H. (2014. August). „Acute coronary syndromes: unstable angina and non-ST elevation myocardial infarction.” (angol nyelven). Cardiol Clin. 32 (3), 353-70. o. DOI:10.1016/j.ccl.2014.04.010. PMID 25091963.  
  4. Goff DC Jr, Lloyd-Jones DM, Bennett G, et al. (2014. June). „2013 ACC/AHA guideline on the assessment of cardiovascular risk: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines.” (angol nyelven). Circulation. 129 (25 Suppl 2), S49-73. o. DOI:10.1161/01.cir.0000437741.48606.98. PMID 24222018.