Illatos-árok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illatos-árok
Illatos-árok
Illatos-árok
OrszágokMagyarország
Földrajzi adatok
ForrásKőbánya
TorkolatDuna, Ráckevei-Duna Pesterzsébetnél
SablonWikidataSegítség

Az Illatos-árok a 18. században a Pest környéki talajvizek, majd az ipartelepek kiépülése után szennyvizek elvezetésére épült csatorna. A Duna balparti mellékvízének is tekinthető mesterséges vízfolyás, amely Ferencvárosnál ömlik a Ráckevei-Duna felső szakaszába. Napjainkra már több szakaszon befedték.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének eredete ismeretlen, a régi Wekerle-telepiek Büdös-árok névvel illetik.

Környezete[szerkesztés]

Végig az árok hosszán nyitott és fedett szakaszok váltják egymást. A fedett, beépített részek többnyire a lakott, ill. ipari területek közelében vannak. Nyitott szakasza mentén ugyanakkor több kisebb-nagyobb zöldterület is található. Ezek élővilágára, mikroklímájára hatással van e kis vízfolyás. A legismertebb ilyen terület az ún. Kiserdő.

A Kiserdő[szerkesztés]

A terület Kispest és Ferencváros határán, a Határ út mentén fekszik. Az erdőt a negyvenes évek vége felé telepítették, zömmel idegenhonos fafajokból, leginkább fehér akácból. Ám elegyesen egyéb fafélék is fellelhetőek, pl. a lepényfa, az ezüst hárs, az ezüst juhar, és néhány gyümölcsfa (dió, cseresznye, alma). Az őshonos fafajok közül foltokban található a kocsányos tölgy, nagyobb számban pedig a vénic szil, ill. a magyar kőris; van még egy homogén korai juhar-folt is, de kisebb egyedszámban a mezei-, és a hegyi juhar is előfordul. Az akácos cserjeszintjére leginkább a fekete bodza a jellemző. A borostyán több helyen "szőnyeget" alkot a talajon, és gyakran felfut a fákra, cserjékre is. Az erdő élővilága egyébként is viszonylag gazdag és változatos, hiszen többféle élőhelytípus is megtalálható itt: erdő, füves rétek, árokpart. A terület közepén lévő domboldalon megterem még a ritka lila ökörfarkkóró is. A tavaszi erdő aljnövényzetére leginkább a zamatos turbolya és a vérehulló fecskefű a jellemző, de az illatos ibolya és a fürtös gyöngyike is feltűnik. A lakosság szabadidejének eltöltését szolgálja a kis futballpálya, az erdei tornapálya, a játszótér és a séta-ösvények.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

József Attila-lakótelep (Budapest)

Külső hivatkozások[szerkesztés]