Ifni háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ifni háború
Spanyol-Szahara és Francia-Marokkó az 1950-es évek elején.
Spanyol-Szahara és Francia-Marokkó az 1950-es évek elején.
Dátum 1957. október 23. - 1958. június 30.
Helyszín Szidi Ifni város és környéke, Spanyol-Szahara
Casus belli A frissen függetlendett Marokkó csapatai támadást indítottak a spanyol uralom alatt álló Szidi Ifni és környékének megszerzésére.
Eredmény Spanyol-francia győzelem
Harcoló felek
 Marokkó  Spanyolország
 Franciaország
Parancsnokok
Flag of Morocco.svg Ben Hammu Flag of Spain (1945–1977).svg Francisco Franco
Flag of Spain (1945–1977).svg López Valencia
Flag of Spain (1945–1977).svg Ramón Serrano Súñer
Flag of France.svg René Coty
Haderők
30 000 10 000
Veszteségek
8 000 halott 400 halott
500 sebesült
7 spanyol civil halott

Az ifni háború (más néven elfelejtett háború, spanyolul la Guerra Olvidada) egy 1957-1958-ban zajló fegyveres konfliktus volt a frissen függetlenedett Marokkó és Spanyolország valamint az őt támogató Franciaország között, a Marokkó területébe beékelődő, de spanyol uralom alatt álló Szidi Ifni város és környéke birtoklásáért. Habár a konfliktus spanyol-francia győzelemmel ért véget, az angra de cintrai békeszerződésben a spanyol kormány lemondott egy, a Spanyol-Szahara északi részén levő kis terület, az ún. Cabo Juby birtoklásáról Marokkó javára, Szidi Ifni azonban még huzamosabb ideig, 1969-ig spanyol uralom alatt maradt.

Előzmények[szerkesztés]

Szidi Ifni városa 1860-ban lett a Spanyol Gyarmatbirodalom része, amikor a francia-spanyol együttműködés keretében a két ország megkezdte Marokkó területeinek meghódítását és gyarmatosítását. A 20. század elejére a jelenlegi Marokkó területeinek nagy része francia uralom alá került, de a jelenlegi Nyugat-Szahara valamint Marokkó egyes déli és északi területei Spanyolországhoz kerültek. A két ország északnyugat-afrikai térhódítását a nemzetközi közösség 1884-ben, a berlini konferencián ismerte el.

A második világháborút követő időszakban megkezdődött a gyarmati rendszer felbomlása, ennek keretében 1956 márciusában Marokkó is kikiáltotta függetlenségét. Az új ország azonnal bejelentette igényét az összes északnyugat-afrikai spanyol gyarmatra is, kijelentve, hogy azok "történelmileg" Marokkó részét képezték.

A háború[szerkesztés]

1957. április 10-én Szidi Ifniben nagyszabású tömegdemonstrációk kezdődtek a spanyol uralom ellen, melynek keretében több helyi tisztviselőt is meggyilkoltak. Erre válaszul Francisco Franco spanyol diktátor a Spanyol Légió két hadosztályát Laâyoune városba telepítette, felkészítve őket egy esetleges bevetésre. A spanyol katonai mozgósításra válaszul, 1500 marokkói katona október 23-án megszállt Szidi Ifni mellett két falut, megkezdve a város bekerítését.

A város körbezárása november 21-re lett teljes, majd két nap múlva 2000 marokkói katona megkezdte a város ostromát, a várost védő spanyol csapatok azonban sikeresen visszaverték az ismétlődő rohamokat. A védők sikereiben nagy szerepet játszottak az őket támogató CASA 2.111 spanyol bombázók, melyek állandó jelleggel zavarták az ellenség vonalait és a CASA-352 szállítórepülőgépek, melyek légidesszantos alakulatokat szállítottak a városba.

December 3-án a Spanyol Légió 6. zászlóalja sikeresen áttörte az ostromgyűrűt és visszafoglalta az időközben marokkói kézre került repülőteret is, majd a spanyol civileket ezen keresztül evakuálták a városból. A Spanyol Légió érkezése ellenére a marokkói csapatok folytatták a város ostromát, arra számítva, hogy a város lakossága is felkel a spanyol csapatok ellen. A marokkóiak azonban alábecsülték a spanyol védők erejét, akiket a tenger irányából a spanyol hadiflotta is támogatott és utánpótlással látott el. Az ostrom egészen 1958 júniusáig tartott és marokkói vereséggel ért véget.

Szidi Ifni ostromával párhuzamosan a marokkóiak támadásba lendültek Spanyol-Szahara irányába is, az újonnan létrehozott "Szaharai Felszabadító Hadsereg" 1958. január 12-én megtámadta a Laâyoune-ben állomásozó spanyol csapatokat, de rövid csata után visszaverték őket. A marokkóiak még megkíséreltek egy előretörést Edhera irányába, de a Spanyol Légió katonái itt is megállították előnyomulásukat.

1958 februárjában egy 9000 fős spanyol és egy őket támogató, 5000 fős francia hadsereg, 150 katonai repülőgéppel megerősítve offenzívát indított Spanyol-Szahara "megtisztítására". Február 10-én a Spanyol Légió katonái Edherából kiindulva visszafoglalták Tafurdatot és Szmarát, majd az egyesült spanyol-francia csapatok súlyos vereséget mértek február 21-én a marokkóiakra Ausert mellett.

Következmények[szerkesztés]

A szembenálló felek között a békekötésre 1959. április 2-án került sor. Ennek értelmében Spanyolország lemondott Cabo Yubiról (arabul Rász Dzsubi) Marokkó javára, de Szidi Ifni és a Spanyol-Szahara továbbra is spanyol uralom alatt maradt.

Szidi Ifniről végül 1969-ben mondott le Spanyolország (az ENSZ nyomására), míg Spanyol-Szaharából 1975-ben vonta ki csapatait, a madridi egyezmény keretében felosztva a területet Marokkó és Mauritánia közt.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Santamaría, Ramiro: Ifni-Sahara, la guerra ignorada, Dyrsa, Madrid, 1984.
  • Casas de la Vega, Rafael: La última guerra de Africa, Servicio de Publicaciones del Estado Mayor del Ejército, Madrid, 1985.
  • Marinas Romero, Gerardo: “La Legión española en la guerra de Ifni-Sahara”, in: Defensa nº 117 (1988).