René Coty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
René Coty
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1954. január 16. 1959. január 8.
Előd Vincent Auriol
Utód Charles de Gaulle
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Született 1882. március 20.
Le Havre
Elhunyt1962. november 22. (80 évesen)
Le Havre
Sírhely Cimetière Sainte-Marie
Párt Alliance démocratique

Házastársa Germaine Coty (1907. május 21. – 1955. november 12.)
Foglalkozás
Iskolái Caen Normandie Egyetem
Halál oka szívinfarktus
Vallás római katolikus egyház

Díjak
  • a francia Becsületrend nagykeresztje (1954. január 16.)
  • Knight of the Order of the Elephant (1955)
  • Supreme Order of Christ
  • Order of the Star of Anjouan
  • Ordre du Nichan El-Anouar
  • Military Order of Christ (állítólag)
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Grand Cross of the Sash of the Two Orders (1954. november 19.)
A Wikimédia Commons tartalmaz René Coty témájú médiaállományokat.

René Coty (Le Havre, 1882. március 20. – Le Havre, 1962. november 22.) francia ügyvéd, politikus, a Negyedik Francia Köztársaság 2. elnöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Bölcsészettudományokat és jogot tanult a Caen Normandie Egyetemen. Szülővárosában kezdte ügyvédi pályáját, ahol 1908-ban a városi tanács tagjává választották. 1914. november 12-én önkéntesként indult az első világháborúba a 129. gyalogos ezreddel, és a verduni csatábanis harcolt.

1923-ban Seine-Inférieure megye parlamenti képviselőjévé választották. A nemzetgyűlésben a baloldali republikánusok csoportjához csatlakozott, és részt vett a kereskedelmi hajózással, Korzika fejlesztésével, a polgári és büntető törvénykezéssel foglalkozó bizottságok munkájában.

1930. december 13-án Théodore Steeg kabinetjében belügyi államtitkár helyettessé nevezték ki, de a belügyminiszter ellenséges magatartása miatt december 23-án beadta lemondását. 1935. október 20-án Seine-Inférieure szenátusi képviselője lett. 1947. november 24-én Robert Schumann kormányában az újjáépítés és városfejlesztés minisztériumának élére került. Később André Marie kormányában, és Schumann második kormányában is megtartotta posztját.

1953. december 23-án a Negyedik Francia Köztársaság elnökévé választották. Elnökségét gyakori kormányválságok jellemezték. Az algériai háború, és az 1958 májusi politikai válság arra késztette Cotyt, aki katonai puccstól tartott, hogy visszahívja de Gaulle-t a politikai életbe.

Források[szerkesztés]

  • René Coty (francia nyelven). senat.fr. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
  • René Coty (francia nyelven). elysee.fr. (Hozzáférés: 2018. július 6.)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]