II. Noferirkaré
| II. Noferirkaré | |||||||||||
 | |||||||||||
| Noferirkaré kártusa az abüdoszi királylistán | |||||||||||
| Uralkodása | 1 év 6 hónap, i. e. 2160 körül | ||||||||||
| Prenomen |
nfr-ỉrỉ-k3-rˁ Noferirkaré | ||||||||||
| Nomen |
ppỉ Pepi | ||||||||||
II. Noferirkaré az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója volt, az első átmeneti kor idején. Kim Ryholt, Jürgen von Beckerath és Darrell Baker szerint a VIII. dinasztia tizenhetedik, utolsó uralkodója.[1][2][3] Egyes tudósok szerint az Óbirodalom utolsó királya volt, amely szerintük a VIII. dinasztiával ért véget,[4] de az Óbirodalom utolsó dinasztiája a legáltalánosabb nézet szerint a VI. dinasztia volt.
Említései[szerkesztés]
Noferirkaré neve az 56. helyen olvasható az abüdoszi királylistán, amelyet jó 900 évvel az első átmeneti kor után, I. Széthi uralkodása alatt állítottak össze.[2] A szintén XIX. dinasztia kori torinói királylista legújabb rekonstrukciója szerint ezen is szerepelt Noferirkaré neve, az 5. oszlop 13. sorában.[1][2]
Személyazonossága[szerkesztés]
Farouk Gomaà, William C. Hayes és Darrell Baker Noferirkarét azonosítják a Demedzsibtaui Hórusz-néven említett uralkodóval, aki egyetlen helyen szerepel, a koptoszi dekrétumok közt az R jelűn, amely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JE 41894). A dekrétum Min koptoszi templomáról szól, melyet felment az adófizetés és egyes kötelességek alól.[5][6][7][8][9] Jürgen von Beckerath nem ért ezzel egyet.[10]
Egy másik elmélet egy bizonyos Uadzskaréval kapcsolatos, akit szintén ez a koptoszi dekrétum említ.[11] Kurt Heinrich Sethe, Gomaà, Hayes és Baker szerint ő más személy, mint Demedzsibtaui, von Beckerath azonban úgy véli, hogy az Uadzskaré II. Noferkaré uralkodói neve lehetett, aki szerinte azonos Demedzsibtauival.[3] Gomaà és Hayes szerint Uadzskaré egy kevéssé ismert Hór-Habau nevű uralkodóval azonos.[5] Hans Goedicke felvetette, hogy Uadzskaré talán Demedzsibtaui elődje, és mindketten a IX. dinasztiához tartoztak.[12] Thomas Schneider nyitva hagyja a kérdést, és nem próbálja eldönteni, hogy Uadzskaré II. Noferkaréval vagy II. Noferirkaréval azonos, Demedzsibtauival pedig nem foglalkozik.[13] Sem Uadzskaré, sem Demedzsibtaui nem ismert a dekrétumon kívül más korabeli forrásból, és amennyiben nem azonos(ak) II. Noferirkaréval vagy II. Noferkaréval, úgy az abüdoszi, illetve a torinói királylistán sem szerepel(nek).
2014-ben Maha Farid Mostafa publikált egy Semai vezír sírjában talált feliratot. Ezt feltehetőleg Semai fia, Idi vezír készíttette, bár az ő neve nem maradt fenn rajta. A szöveg egy Pepi nevű király uralkodása alatt készült, akinek trónneve Nofer-ka-[…]-ré volt. Maha Farid Mostafa ezt Noferirkaréként rekonstruálta. A felirat teljesen biztos, hogy a VIII. dinasztia idején készült, és amennyiben a név rekonstrukciója helyes, Noferirkaré nagy valószínűséggel azonos Demedzsibtauival, akivel Idit együtt említi az egyik koptoszi dekrétum.[14]
Uralkodása[szerkesztés]
A torinói királylista másfél év uralkodási időt tulajdonít Noferirkarénak.[1][10] Mind a torinói, mind az abüdoszi királylista a VII./VIII. dinasztia utolsó uralkodójának tartja.[10] Lehetséges, hogy az őket követő, hérakleopoliszi eredetű IX. dinasztia első uralkodója, Meriibré Heti erőszakkal mozdította el Noferirkarét, de az is lehet, hogy az első átmeneti kor kezdetére jellemző alacsony áradások, hatalmas éhínség és kaotikus állapotok miatt az egyiptomi állam teljesen összeomlott.
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
dmḏ-ỉb-t3.wỉ Demedzsibtaui „Aki egyesíti a Két Föld szívét” |
|||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
nfr-ỉrỉ-k3-rˁ Noferirkaré „Amit Ré kája tesz, az tökéletes” |
|||||||||||||||||
| Ré fia |
|
ppỉ Pepi |
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Neferirkare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c Kim Ryholt: "The Late Old Kingdom in the Turin King-list and the Identity of Nitocris", Zeitschrift für ägyptische, 127, 2000, p. 99
- ↑ a b c Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 260
- ↑ a b Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, online Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben p. 68
- ↑ Renate Mueller-Wollermann: End of the Old Kingdom, UCLA Encyclopedia of Egyptology (2014), online.
- ↑ a b Farouk Gomaà: Ägypten während der Ersten Zwischenzeit, Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. Reihe B: Geisteswissenschaften., vol. 27. Reichert, Wiesbaden 1980, ISBN 3-88226-041-6, p. 59.
- ↑ William C. Hayes: Royal Decrees from the Temple of Min at Coptus, JEA, vol. 32, 1946.
- ↑ Coptos decree R, translation available online Archiválva 2018. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, after M. A. Moret: "Chartes d'immunité dans l'Ancien Empire égyptien", in Journal Asiatique, 1917 (Sér. 11/T.10), Paris
- ↑ Nigel Strudwick: Texts from the Pyramid Age, Brill 2005, ISBN 9004130489
- ↑ William C. Hayes: The Scepter of Egypt: A Background for the Study of the Egyptian Antiquities in The Metropolitan Museum of Art. Vol. 1, From the Earliest Times to the End of the Middle Kingdom, p. 134, online
- ↑ a b c Jürgen von Beckerath: The Date of the End of the Old Kingdom of Egypt, JNES 21 (1962), p. 143
- ↑ Margaret Bunson: Encyclopedia of Ancient Egypt. Infobase Publishing, 2009, ISBN 1438109970, p. 429, online Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Hans Goedicke: Königliche Dokumente aus dem Alten Reich (= Ägyptologische Abhandlungen, Bd. 14). Harrassowitz, Wiesbaden 1967, p. 215.
- ↑ Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Albatros, Düsseldorf 2002, ISBN 3-491-96053-3.
- ↑ Maha Farid Mostafa: The Mastaba of SmAj at Naga' Kom el-Koffar, Qift, Vol. I, Cairo 2014, ISBN 978-977642004-5, p. 157-161
