Noferkauhór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Noferkauhór
Huihapi
előd
egyiptomi fáraó
utód
Noferkauré (?)
VIII. dinasztia (?)
II. Noferirkaré (?)

Noferkauhór kártusa az abüdoszi királylistán
Noferkauhór kártusa az abüdoszi királylistán

Uralkodása 2 év 1 hónap 1 nap
Prenomen
<
G5nfrD28
Z2
>

nfr-k3.w-ḥr
Noferkauhór
Hórusz lelkei tökéletesek”
Változat:[1]
<
G5nfrD28
D28 D28
>
Nomen
<
E1
R12
Aa1
G43
Z1
G43
>

ḫw-w-ḥpw
Huihapi
Hápi védelmez engem”
Változat:[1]
<
E1
R12
p
G43
HASH
>

pw[…]ḥpw
Pu(?)…hapi
Gyermekei Nebet ♀
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Noferkauhór témájú médiaállományokat.

Noferkauhór Huihapi az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója volt, az első átmeneti kor idején. Dinasztiájának tizenhatodik, utolsó előtti uralkodója volt,[2] Memphisz és környéke fölött uralkodott,[3][4] valamivel több, mint két évig.[5] A korszak uralkodóihoz képest viszonylag sok említése ismert: nyolc, töredékesen fennmaradt dekrétuma maradt fenn.[6]

Említései[szerkesztés]

Noferkauhór neve az 55. helyen szerepel a XIX. dinasztia idején, jó 900 évvel az első átmeneti kor után összeállított abüdoszi királylistán.[4] A torinói királylista sérült azon a helyen, ahol Noferkauhór neve következne (az 5. oszlop 12. soránál), de uralkodásának hosszát megőrizte: 2 év, 1 hónap, 1 nap.[5]

Noferkauhór dekrétumai[szerkesztés]

A Min koptoszi templomában talált, töredékesen fennmaradt dekrétumok közül összesen nyolc tulajdonítható Noferkauhórnak.[7] Ebből négy, mészkősztélére írt dekrétumot Edward Harkness 1914-ben a Metropolitan Művészeti Múzeumnak adományozott, ahol jelenleg a 103-as galériában állítják ki őket.[8] A nyolc dekrétumból hetet ugyanazon a napon adott ki a király,[4] uralkodása első évében, talán trónra lépése napján.[6] Érdekes módon ezt a napot „a Két Föld egyesítésének napjaként” nevezi meg.

Az első dekrétumban Noferkauhór címeket adományoz legidősebb lányának, Nebetnek, akinek férje Semai vezír volt. Nebet mellé egy Heredni nevű testőrt is kinevez, a katonák parancsnokát.[9] Emellett elrendeli egy szent bárka építését egy „Két Hatalom” néven említett istenség (talán Hórusz és Min összevont alakja) számára.[6][9]

A második, jobb állapotban fennmaradt dekrétum Semai fia, Idi kinevezéséről szól Felső-Egyiptom kormányzójává. Idi ettől fogva Egyiptom hét legdélebbi nomoszáért felelt, Elephantinétól Hutszehemig:[1][6]

Hórusz Netjerbau. Lepecsételtetett magának a királynak a jelenlétében peret évszak második havának 20. napján. Királyi dekrétum a nemesember, a [papok elöl]járója, Idi számára: kinevezlek nemesemberré, Felső-Egyiptom kormányzójává, a papok elöljárójává ugyanitt, Felső-Egyiptomban, amely a te fennhatóságod [alatt] van délen Núbiáig, északon a Szisztrum nomoszig; nemesemberként, a papok elöljárójaként, a fennhatóságod alá tartozó városok kormányzóinak feletteseként atyád, az isteni atya, az isten által kedvelt, az örökös herceg, a [piramisváros] polgármestere, a főbíró, a vezír, a király levéltárainak őre, [a nemesember, Felső-Egyiptom kormányzója, a papok elöljárója, Semai] helyébe. Senki [nem emelhet szót ez ellen] (…)
A koptoszi dekrétumok P és Q töredékei. A szöveg címzettje Idi és fivére. Metropolitan Művészeti Múzeum, New York (Acc. No. 14.7.12)

A harmadik és negyedik dekrétum részben maradt csak fenn, egyetlen töredéken. A szöveg arról tudósít, hogy Noferkauhór kinevezte Idi fivérét egy pozícióba Min templomában, és talán Idit is értesíti erről.[6] Erről derül ki, miért Min templomából kerültek elő a dekrétumok:[1][6]

[Felségem parancsa, hogy tedd közzé ennek a dekrétumnak] szavait Min templomának kapujánál [Koptoszban, örök] időkre. Ezzel kapcsolatban elküldtem a király egyetlen társát, Hemi fia Antefet. Lepecsételtetett magának a királynak a jelenlétében a Két Föld egyeítésének évében, peret évszak második havának 20. napján.

A többi dekrétum témája papok kinevezése Nebet és Semai halotti kápolnáiba, valamint leltár készítésének elrendelése Min templomának tulajdontárgyairól.[4]

Egyéb említései[szerkesztés]

A dekrétumokon kívül Noferkauhórt említi Semai vezír sírjának két felirata is. Ezek az első uralkodási évben, semu évszak negyedik havának második napján készültek.[10] A feliratok beszámolnak arról, hogy követ hoztak a Vádi Hammamátból (Koptosz az ide induló expedíciók kiindulópontja volt). A szöveg részben elpusztult, de úgy tűnik, arról számolt be, hogy 19 napba telt. Magából a vádiból három sziklafelirat ismert, melyek arról számolnak be, hogy követ vittek innen; az egyik egy meg nem nevezett uralkodó első évére van datálva, két felirat pedig egy bizonyos Idi nevét említi. Amennyiben ugyanarról az Idiről van szó, akit a dekrétumok említenek, ezek a feliratok is Noferkauhór expedícióira utalnak.[11]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
R8G30
Srxtail2.svg
nṯr-b3.w
i isteniek”
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
G5nfrD28
Z2
Hiero Ca2.png
nfr-k3.w-ḥr
Noferkauhór
Hórusz i tökéletesek”
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
E1
R12
Aa1
G43
Z1
G43
Hiero Ca2.png
ḫw-w-ḥpw
Huihapi
Hápi védelmez engem”[12]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neferkauhor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c d Kurt Sethe: Urkunden des Alten Reichs (= Urkunden des ägyptischen Altertums. Abteilung 1). 1. Band, 4. Heft. 2., augmented edition, Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig 1933, p. 297-299, online.
  2. Jürgen von Beckerath: The Date of the End of the Old Kingdom, JNES 21 (1962), p.143
  3. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, online p. 68
  4. a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 271-272
  5. a b Kim Ryholt: "The Late Old Kingdom in the Turin King-list and the Identity of Nitocris", Zeitschrift für ägyptische, 127, 2000, p. 99
  6. a b c d e f William C. Hayes: The Scepter of Egypt: A Background for the Study of the Egyptian Antiquities in The Metropolitan Museum of Art. Vol. 1, From the Earliest Times to the End of the Middle Kingdom, MetPublications, 1978, pp.136-138, online
  7. William C. Hayes: Royal Decrees from the Temple of Min at Coptos, JEA 32 (1946), pp. 3–23.
  8. A dekrétumok töredékei a MET katalógusában: 1, 2 és 3.
  9. a b Margaret Bunson: Encyclopedia of Ancient Egypt, Infobase Publishing, 2009, ISBN 978-1438109978, online, p. 268 and p. 284 for Kha’redni.
  10. Nigel C. Strudwick: Texts from the Pyramd Age, Writings from the Ancient World, Ronald J. Leprohon (ed.), Society of Biblical Literature 2005, ISBN 978-1589831384, online pp.345-347
  11. Maha Farid Mostafa: The Mastaba of SmAj at Naga' Kom el-Koffar, Qift, Vol. I, Cairo 2014, ISBN 978-977642004-5, p. 88-111
  12. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Albatros, Düsseldorf 2002, ISBN 3-491-96053-3, p. 175.