I. Skorpió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
I. Skorpió
Weha, Szerek
előd
egyiptomi fáraó
utód
Hórpenabu(?)
Bika(?)
0. dinasztia
Két Sólyom(?)

Uralkodása i. e. 4. évezred vége
Nomen Skorpionkönig.png
Sírja Umm el-Kaáb, U-j

I. Skorpió (vagy „Udzs”) az ókori Egyiptom egyik korai, valószínűleg csak Felső-Egyiptom felett hatalommal bíró uralkodója. I. e. 3200–3100 körül élt a predinasztikus korszakban. Általában a 0. dinasztiába sorolják. Neve Szelket istennőre utal. Lehetséges, hogy azonos II. Skorpióval.

Uralkodása[szerkesztés]

Skorpió sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb temető legrégebbi ismert királysírja. Feltárója, Günter Dreyer egy elefántcsontból készített heka-jogart talált benne. Ez a legelső ismert hatalmi jelkép. Sokan feltételezik, hogy Skorpió volt az első igazi uralkodó Egyiptomban, a neheni dinasztia alapítója. A sírban elefántcsont-lapokra karcolt képek városneveket tartalmaznak, köztük alsó-egyiptomiakat. Ebben Dzserre emlékeztet, akinek sírjában szintén feltűnnek Per Uadzset és Szau városokra utalások.

Ezek alapján feltételezik, hogy Skorpió hadjáratot vezetett Észak ellen. Egy szintén itt talált név (Bika) alapján felső-egyiptomi riválisok is feltehetők. Más elképzelés szerint a településnevek a kereskedelmi partnereket jelzik. Bármelyik is igaz, az látszik valószínűnek, hogy Skorpió hatalma Abdzsu, Nagada, Nehen és Abu körzetére kiterjedt, és kapcsolatban állt a Deltavidékkel is.

Sírja[szerkesztés]

Az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb temetője

A sírt 1988-ban Günter Dreyer és Werner Kaiser fedezték fel. Az Umm el-Kaáb temetőt röviden U-ként jelölik, ebben a j-jelet kapta, így U-j sírként ismert. Ezért Skorpiót néha Uj (azaz Udzs) néven is említik. Uralkodósírkénti azonosítását egy itt talált jogar erősítette meg.

A temető predinasztikus részében az U-j sír a legnagyobb méretű, leggondosabban épített és legtagoltabb szerkezetű. Tizenkét helyiségből álló ház alaprajza szerint építettek falakat az előre kiásott szögletes gödörbe. Eredetileg kilenc kisebb helyiséget alakítottak ki, majd a keleti végében hozzátoldották a sírkamrát és még két kis kamrát.

Ez a sírtípus a négyzetes veremsír, korábban ismeretlen nagyságrendű, 8×10 méteres. Az egyik helyiségben faácsolatú kápolnát állítottak fel, belső udvara van és a helyiségek között álajtók nyílnak, azaz „falnyílásokkal” kapcsolódnak össze a helyiségek. Maga a sírkamra 2,9×4,7 méteres. A palotát utánzó sírépítmény az előkelőség körében az Óbirodalom végéig élő divat maradt.

A sír átmenetet képez a veremsírok és a masztabák között. A földbe vájt alépítményt a föld felett fából ácsolt emelvény fedte, amelyet Dreyer kétlépcsős, masztabaszerű építményként rekonstruált. A végén valószínűleg földhalom is került rá, így végső kinézetében nem különbözött a korábbi tumulusoktól. A gödör körülbelül két méter mély, agyagtéglával bélelték a padlószinttől másfél méter magasságig.

Titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
Skorpionkönig.png
Srxtail2.svg
Wḥˁ (Srq)

Források[szerkesztés]

  • A 0. dinasztia
  • Dreyer, Günter. Az I. és II. dinasztia abüdoszi és szakkarai sírjai, in: Hawass, Zahi (szerk). A piramisok rejtett kincsei, Pécs: Alexandra, 60–65. o. (2003). ISBN 963-368-533-8 
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3 , pp. 75.
  • Deutsches Archäologisches Institut in Kairo: Grabungsberichte Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im Frühzeitlichen Königsfriedhof. 1979–1990.
  • Günter Dreyer: Umm el-Qaab: Das prädynastische Königsgrab U-j und seine Schriftzeugnisse Bd.1. von Zabern, Mainz 1998, ISBN 3805324863
  • G. Dreyer in: E.C.N. Van Den Brink (Ed.) The Nile Delta in Transition : 4th.-3rd. Millennium B.C.. 1992, S. 293-299
  • G. Dreyer: Mitteilung des Deutschen Archäologischen Instituts Kairo 49. 1993
  • Günter Dreyer u.a.: Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im Frühzeitlichen Königsfriedhof 7./8. Vorbericht. In Mitteilungen des DAI. Kairo 52, Mainz 1996, ISBN 3-8053-1861-8.
  • W. Kaiser: Mitteilung des Deutschen Archäologischen Instituts Kairo 46. 1990, S. 287-299
  • Gabriele Höber-Kamel: Abydos – Religiöses Zentrum der Auferstehung, In: Kemet, Heft 2, Berlin 2000, S. 4–9. ISSN 0943-5972
  • Flinders Petrie: The Royal Tombs of the First Dynasty. Part I. London 1900.
  • Thomas, Schneider: Lexikon der Pharaonen, 2002 ISBN 3491960533

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző uralkodó:
Bika
Egyiptom uralkodója
i. e. 3200 körül
0. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
Két Sólyom(?)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap