Howard Phillips Lovecraft
Howard Phillips Lovecraft | |
![]() | |
Az író portréja (1915) | |
Született |
1890. augusztus 20. Rhode Island, Providence (USA) |
Elhunyt |
1937. március 15. (46 évesen) Providence, Rhode Island |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Sonia Greene (1924. március 3. – 1926. március 25.) |
Szülei | Sarah Susan Phillips Winfield Scott Lovecraft |
Foglalkozása | |
Iskolái | Hope High School |
Halál oka | vékonybélrák |
Sírhely | Swan Point Temető[1] |
![]() | |
Howard Phillips Lovecraft aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Howard Phillips Lovecraft témájú médiaállományokat. |
Howard Phillips Lovecraft (Providence, Rhode Island, 1890. augusztus 20. – Providence, Rhode Island, 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista.
Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, ember előtti hatalmakkal való találkozás adja meg.
Élete[szerkesztés]
Miután az apja 1893-ban megőrült, a család a nagyapja házába költözött, ahol az író is született. Nagyapja 2000 kötetes könyvtára ismertette meg az olvasás szeretetével. Miután a nagyapja meghalt, a házat eladták és a család egy másikat bérelt. Lovecraft 1905-ben a Hope Street High Schoolba iratkozott, de gyenge egészségi állapota miatt képtelen volt elvégezni. Publikálni kezdett a Providence Journalben, a Scientific Americanben, az Evening Tribune-ben és Gleanerben. 1924-ben New Yorkba költözött és elvette feleségül Sonia Haft Greene-t. Házasságuk sikertelen[2] lett, így 1926 áprilisában visszatért Providence-be, ahol a nagynénjével élt. Az 1926 és 1933 közötti időszak az egyik legtermékenyebb volt Lovecraft számára. Ekkor írta legnépszerűbb műveit, mint például a Cthulhu hívása, Pickman modellje és a Rémület Dunwichben. Művei főként a Weird Tales magazinban jelentek meg. 1933-ban egy másik házba költözött egy másik nagynénjével. 1937. március 15-én halt meg rákban. Providence-ben, a Swan Point temetőben helyezték örök nyugalomra. Négy évtizeddel később emeltek sírkövet rajongói „Én vagyok a gondviselés” ("I AM PROVIDENCE") felirattal.
Műveinek nagy része csak halála után látott napvilágot, és amit még életében publikált, az sem aratott sikert. Legalább tizenhárom írói álnevéről tudunk. Fordulópontot az 1926-os év jelentett, amikor megismerkedik August Derlethel, akinek szerepe kimagasló Lovecraft műveinek népszerűsítésében.
Öreg istenek[szerkesztés]
Műveinek túlnyomó része arra épül, hogy a Földet ősi istenek, a Nagy Öregek uralták évmilliókkal az ember előtt. Ezek a szörnyistenségek kénytelenek voltak elhagyni a bolygót, csupán egy-két társukat hagyva hátra. Ilyen például Cthulhu, aki az óceánok mélyén alussza végtelen álmát. A mítosz szerint ezek az istenségek vissza akarnak térni és csak a megfelelő pillanatra várnak. Ehhez vagy a csillagok megfelelő együttállása vagy egy dimenziókapu szükséges. A novellák főhősei sokszor ezekkel a helyzetekkel szembesülnek. Vagy ők akadályozzák meg ennek bekövetkeztét vagy tudatlanul majdnem ők idéznek elő katasztrófát. A Nagy Öregek visszatérése a világ és az emberiség egyöntetű pusztulásához vezetne, csupán káoszt hagyva maga után. Köztük meg kell említeni néhány fontosabbat: Azathoth, Yog-Sothoth, Nyarlathotep (Aki a Más istenek hírnöke), Shoggoth és Shub-Niggurath. Az ősi istenek kultusza nyomokban megtalálható a világban. Utalhatnak rájuk tárgyak, helyek illetve tisztelhetik őket emberek, emberszerű lények. Ilyen Innsmouth népe az Árnyék Innsmouth fölött című novellában.
Necronomicon[szerkesztés]
Lovecraft misztikus világának fontos építőelemei bizonyos, az író által elképzelt kultikus tárgyak is. Ezek leghíresebbike a Necronomicon, a Halott Nevek Könyve, egy grimoár, amelyet Lovecraft szerint Abdul Alhazred, az őrült arab írt Damaszkuszban, 738-ban, s eredeti címe Al-Azif, ahol az arab kifejezés bizonyos éjszakai hangokra utal, amelyeket rovarok hallatnak. Régen ezt a démonok üvöltésének tartották. A könyv címének több jelentése lehetséges, Lovecraft kutatói vitatják, melyik a helytálló. Legelfogadottabb a Halott Nevek Könyve (Book of the Names of the Dead), de fordítható a Holtak Országának Kalauzaként is (Guide Book to the Regions of the Dead). A Necronomicon görögből, valószínűleg tévesen alkotott szó, mert szó szerinti fordítása: Halott törvények könyve. A mű természetesen kizárólag Lovecraft fantáziájának terméke, ahogy egy levelében írja: Alhazred alakját ötéves korában találta ki, az Ezeregyéjszaka meséinek hatására, s a később önálló kötet formájában 1973-ban megjelent Necronomicon is Lovecraft műve. A kötetben megtalálható minden, ami az író munkáiban gyakran előforduló „Nagy Öregek" kultuszával kapcsolatos. A könyvre Lovecraft novellái sokszor utalnak, de ritkábban tűnik fel. Először a Randolph Carter vallomása c. novellában olvashatunk róla, de még megnevezés nélkül. A Necronomicon legalább tizennyolc történetben szerepel. Részletes tartalma mindig homályban marad, csak idézeteket ismerhet meg az olvasó. A Necronomicon mellett Lovecraft számos hasonló könyvet bemutat novelláiban, ilyen például a Pnakotikus kéziratok, Dzyan könyve vagy a R'lyeh-i szöveg, amelyek szintén az író fantáziájának termékei.[3]
Művei[szerkesztés]
Novelláinak csoportosítása[szerkesztés]
A saját novellái alapvetően három nagy csoportba sorolhatóak.
- Rémtörténetek: Lovecraft ezen művei a horror műfaj pszichológiai vonatkozását ragadják meg – az író finoman játszik az idegeinkkel egészen addig míg azok majdnem elpattannak. Ezt a műfajt olyan nevek fémjelzik, mint Mary Shelley, Oscar Wilde, Ambrose Bierce vagy Edgar Allan Poe. Ismertebb művek: Árnyék az időn túlról; Az őrület hegyei stb.
- A melankolikus hangulatú, szépséggel és elvágyódással kapcsolatos novellák. Ismeretlen tájakon, álmok játszódnak, ahol a fantázia keveredik a valósággal. Jellemző rájuk a küldetéstudat és az elérhetetlen keresése. Ismertebb művek: A fehér hajó, a Celephais vagy a Zarándokút Kadathba stb.
- A sci-fi jellegű novellák: Eryx falai közt vagy a Szín az űrből stb.
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
A 90-es években és utána a fantasy kiadóknál népszerű lett a Lovecraft fordítások kiadása. Ez egyrészt azon oknál fogva történt, hogy ezen kiadók profiljába tartoztak az író művei, másrészt a rendszerváltás utáni új kiadóknál érzékeny pont volt a rendelkezésre álló költségkeret, és mivel Lovecraft műveinek jogdíj kötelezettsége 1986-ban lejárt, így szabadon fordíthatóak voltak.
- Cthulhu hívása (Móra Könyvkiadó, 1992, ISBN 963-11-7031-4)
- Cthulhu hívása (Valhalla Páholy, 1993, ISBN 963-7632-17-4)
- Eryx falai között (Dávid Könyvkiadó, 1995, ISBN 963-85414-0-7)
- Zarándokút Kadathba (Móra Könyvkiadó, 1995, ISBN 963 117320 8)
- Árnyék az időn túlról (Lazi Könyvkiadó, 1998, ISBN 963-85851-5-3)
- Az árnyak borzalma (Lazi Könyvkiadó, 1998, ISBN 963-85929-1-5)
- Az őrület hegyei (Lazi Könyvkiadó, 1998, ISBN 963-85851-2-9)
- Sötét testvériség (Lazi Könyvkiadó, 1999, ISBN 963-85929-7-4)
- Holdárnyékban (Valhalla Páholy, 1999, ISBN 963-9039-36-5)
- Az álom fala mögött (Lazi Könyvkiadó, 2000, ISBN 963-9227-23-4)
- Árnyak a kapu előtt (Lazi Könyvkiadó, 2001, ISBN 963-9227-59-5)
- A suttogó Cthulhu (Valhalla Páholy, 2001, ISBN 963-9238-41-4)
- Howard Phillips Lovecraft: Összes művei I. kötet (Szukits Könyvkiadó, 2001, ISBN 963 93934 28)
- Howard Phillips Lovecraft: Összes művei II. kötet (Szukits Könyvkiadó, 2003, ISBN 963-497-010-9)
- Howard Phillips Lovecraft: Összes művei III. kötet (Szukits Könyvkiadó, 2005, ISBN 963-497-061-3)
- Howard Phillips Lovecraft legjobb művei (Szukits Könyvkiadó, 2011, ISBN 978-963-497-215-0)
A szerepjáték[szerkesztés]
Lovecraft műveinek világából Cthulhu hívása (Call of Cthulhu) címmel szerepjáték is készült a Chaosium Inc. gondozásában, melynek szerzői Sandy Petersen és Lynn Willis. A játék során a játékosok átlagembereket (úgynevezett nyomozókat) testesítenek meg, akik kapcsolatba kerülnek a Cthulhu-mítosszal. Feladatuk a rejtélyek kivizsgálása és a világunkra leselkedő katasztrófák megakadályozása. A játék folyamán – Lovecraft műveihez hasonlóan – a nyomozók nem nyernek általános elismerést, azonban a Mítosz borzalmaival való szembesülés, a Földünk kiszolgáltatottságára való eszmélés elméjük épségét sodorhatja veszélybe. Mindezt a játék többszörösen díjnyertes rendszere igen valósághűen és szemléletesen modellezi.
Filmadaptációk[szerkesztés]
- The Haunted Palace (1963)
- Evil Dead – Gonosz halott (1981)
- Re-Animator (1985)
- From Beyond (1986)
- Evil Dead – Gonosz halott 2. (1987)
- Bride of Re-Animator (1990)
- Cast a Deadly Spell – Halálos igézet (1991)
- The Resurrected (1992)
- A sötétség serege (1992)
- A feltámasztott (1992)
- Necronomicon (1993)
- Az örület torkában (1995)
- Dagon (2001)
- The Thing on the Doorstep (2003)
- Beyond the wall of sleeep (2004)
- Beyond Re-Animator (2003)
- The Subject (2006)
- Dunwich (2006)
- Dark Paradox (2007)
- Colour from the dark (2008)
- Cthulhu (2007)
- House of Black Wings (2010)
- The Whisperer in Darkness (2011)
- Color Out of Space (2019)
- Anime:
A Haiyore! Nyaruko-san című anime-, manga-, light novel sorozatokban is szerepelnek Howard Phillips Lovecraft kitalált lényei, mítosza, melyek a főbb, és mellékkarakterek személyében jelennek meg átdolgozva, „japánosítva”.
Zenei feldolgozások[szerkesztés]
Lovecraft hatása főként a rockzenei közegben fellelhető. Egy zenekar egyenesen H.P.Lovecraft-nak nevezte el magát, bár a 70-es években rövidítették a nevüket először Lovecraft-ra, majd Love Craft-ra. Két albumuk jelent meg, 1967-ben a H.P.Lovecraft, 1968-ban a H.P.Lovecraft II., olyan dalokkal, mint a The White Ship vagy az At the Mountains of Madness. Egyik legismertebb talán a Metallica, akik az 1984-es Ride the Lightning c. albumukra tették a The Call of Ktulu c. instrumentális dalt, 1986-os Master of Puppets lemezükön pedig a The Thing That Should Not Be c. dal inspirációja ered az írótól.
Lovecraft a hazai zenekaroknál is népszerű, de talán a sludge metált játszó Grizzly zenekarnál köszön vissza a legtöbb dalban. Eddig mindhárom megjelent lemezükre több dal is került, aminek szövegét Lovecraft novellák ihlették, pl. a The Statement, amit a Randolph Carter vallomása inspirált, vagy a Silver Key és a Beyond The Gates Of The Silver Key c. dalaik is ilyenek.
További példák: Iron Maiden Live After Death lemezborítója, Marillion Grendel c. dala, Cradle of Filth Cthulhu Dawn c. dala.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. november 27.)
- ↑ Joshi, S. T.. A Dreamer and a Visionary: H.P. Lovecraft in His Time (angol nyelven). Liverpool, Anglia: Liverpool University Press, 203. o. (2001). ISBN 0853239460
- ↑ Howard Philps Lovecraft Összes Művei, II. ISBN 963-497-010-9 Szukits Kiadó 2003
Források[szerkesztés]
- Ehrlich, Eugene and Carruth, Gorton, 1982: The Oxford Illustrated Literary Guide to the United States; Oxford: Oxford University Press
- Lauterbach, Edward, 1980: 'Some Notes on Cthulhuian Pseudobiblia' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Lovecraft, H. P.: History of the Necronomicon
- Mosig, Dirk W., 1980: 'H. P. Lovecraft: Myth-Maker' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Shea, J. Vernon, 1980: 'On The Literary Influences Which Shaped Lovecraft's Works' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Wetzel, George T., 1980: 'The Cthulhu Mythos: A Study' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Kornya Zsolt interjú
További információk[szerkesztés]
|