Hotin
| Hotin (Хотин) | |||
 | |||
| A hotini erőd a Dnyeszter partján 2011-ben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Csernyivci terület | ||
| Járás | Dnyeszteri járás (2020. július 18. – ) | ||
| Község | Khotynska miska hromada (2020. július 18. – ) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1002 | ||
| Polgármester | Mikola Olekszijovics Holovlov | ||
| Irányítószám | 60000–60005 | ||
| Körzethívószám | +380 3731 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8936 fő (2022. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 438,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5,0 m | ||
| Terület | 20,39 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″48.507778°N 26.485972°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″48.507778°N 26.485972°E | |||
| Hotin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hotin témájú médiaállományokat. | |||
Hotin (helyenként Chotyn, ukrán betűkkel: Хотин, lengyelül: Chocim, vagy Choczim) járási jogú város Ukrajna Csernyivci területén, a Hotini járás és Hotin városi község székhelye. Népessége a 2001-es népszámlálás idején 11 124 fő volt.
Fekvése
[szerkesztés]A város a Dnyeszter jobb partján, a Hotini-hátságon, egykor jelentős kereskedelmi tranzitutak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés].jpg)
Hotin városa erődje révén stratégiailag fontos település volt Besszarábia északi, Podóliával határos részén. A város és az erőd a történelem folyamán gyakran cserélt gazdát.
Az itt végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy a települést már a 8. században szlávok lakták. A 10. században Hotin a Kijevi Ruszhoz tartozott.
A 16. században a város rövid időre lengyel, majd ismét moldvai uralom alá került. 1621-ben itt volt a Chocimi csata, egyrészt az oszmánok és a lengyelek között, másfelől a zaporozsjei kozákok között. 1673-ban egy másik csata zajlott itt az oszmánok és a lengyelek között.
1711-ben Hotin területét közvetlenül az oszmán birodalom, Mustafa Bairaktar nagyvezír ellenőrzése alá helyezték. A török háborúk idején Hotin többször cserélt gazdát: 1769-ben az orosz hadsereg, 1788-ban a császári hadsereg és 1806-ban ismét az oroszok foglalták el.
Az 1812-es bukaresti béke idején Hotin az orosz birodalomhoz (Besszarábia) tartozott 1918-ig. Rövid osztrák megszállás után (1918. március 8. és november 10. között) a város Besszarábia részeként Romániához került.
A második világháború után a város az Ukrán SZSZK része lett (ma Ukrajna).
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1755-ben Alemdar Musztafa pasa oszmán nagyvezír.
- Itt hunyt el 1527-ben IV. István moldvai fejedelem.
- Itt hunyt el 1621-ben Jan Karol Chodkiewicz lengyel hadvezér, litván nagyhetman.
- Itt hunyt el 1739-ben Máriássy Ádám kuruc hadvezér.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Hotini erőd
- Alexandru Hâjdeu Színház – A két világháború közötti romániai építészeti stílusában 1934-ben épített színház, amely Alexandru Hâjdeu besszarábiai román író nevét viselte. 1949-1950-ben átépítették kultúrházzá. Napjainkban gyermek- és ifjúsági házként működik. [1]
- Cernescu-villa – 1930-ban Ion Cernescu ügyvéd számára épült lakóház. 1975-1976-ban felújították, utána zeneiskolaként működött. 2010-től a Hotini Természetvédelmi Terület adminisztrációs épülete.[2]
Galéria
[szerkesztés]
A Cernescu-villa, napjainkban a Hotini Természetvédelmi Területadminisztrációs épülete
Az egykori Alexandru Hâjdeu Színház. Napjainkban gyermek- és ifjúsági ház
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Театр імені О. Хиждеу (ukrán nyelven). Хотин туристичний, 2020. december 8. (Hozzáférés: 2025. december 26.)
- ↑ Вілла Чернеску (ukrán nyelven). Хотин туристичний, 2020. december 9. (Hozzáférés: 2025. december 26.)
Források
[szerkesztés]- Kirill M. Tschernyschow 2025: Die deutschen Brakteaten des 12. bis 13. Jahrhunderts in der Sammlung der Ermitage mit unklarer Provenienz (vermutlich aus dem Fund von Chotin). Geldgeschichtliche Nachrichten 340
