Soroca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soroca
Soroca.jpg
Soroca címere
Soroca címere
Közigazgatás
Ország  Moldova
Járás Soroca
Irányítószám MD-3001
Körzethívószám 230
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 22 196 fő (2014)[1]
Népsűrűség 3156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 45 m
Terület 11,88 km²
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Soroca (Moldova)
Soroca
Soroca
Pozíció Moldova térképén
é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″
Soroca weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soroca témájú médiaállományokat.

Soroca (ukránul Сороки, lengyelül Soroki) város Moldovában a Dnyeszter partján, a Sorocai járás központja. Becsült lakossága 2012-ben 37 500 volt.

Története[szerkesztés]

Soroca a moldovai-ukrán határként funkcionáló Dnyeszter jobb partján fekszik, vele szemben az ukrán oldalon Cekinivka település található. A várost genovai kereskedők alapították Olchionia vagy Alchona néven a Dnyeszter egyik gázlójánál a 12-13. században. A 15. század végén III. István moldvai fejedelem nagyszabású várépítésbe fogott, két erődöt építtetett a Duna, négyet, a Dnyeszter mentén, hármat pedig fejedelemsége északi határán. A program részeként 1499-ben Sorocában is gerendaerődítmény épült. 1543-1546 között IV. Péter kör alaprajzú, ötbástyás kővárrá építtette át az erődöt.

A 17. században a Szent Liga háborújában Sobieski János csapatai sikeresen védték az erődöt a törökökkel szemben. Fontos szerepet játszott 1711-ben is, I. Péter orosz cár pruti hadjáratában. A cár Sorocánál kelt át a Dnyeszteren és a várat tartalékai központjaként használta. Az 1735-39-es orosz-török háborúban az oroszok elfoglalták és kifosztották a várat. A jó állapotban megmaradt vár ma Soroca legfontosabb jelképe és idegenforgalmi célpontja.

Az 1812-es bukaresti béke értelmében Soroca Besszarábiával együtt az Orosz Birodalomhoz került. 1833-ban járási központ lett. 1860-ban a városban 5 250-en, 1897-ben 15 351-en éltek, több mint felük (8745) zsidó volt, 3206 moldován, 2235 pedig orosz.

A második világháborúban a németek 1941. július 15-én szállták meg Sorocát. A szovjet II. Ukrán Front 1944. március 17-én foglalta vissza a várost.

1975-re a város lakossága 29 500-ra nőtt. A Moldáv SZSZK járási központjában gépgyártó, fémfeldolgozó, építőanyag-gyártó, vaj-, konzerv-, bor- és sörkészítő üzemek, varroda, stb működött. Moldova 1991-es függetlenné válásakor a lakosság elérte a 42 700 főt

Sorocát Moldova cigány fővárosaként is emlegetik. A helyi cigányok már a szovjet időkben is jómódúaknak számítottak a moldován lakosokhoz képest és ma a városba vezető déli út mentén ott sorakoznak jellegzetes, kastélyszerű házaik.

Lakosság[szerkesztés]

A 2004-es népszámlálás adatai alapján Soroca lakossága 28 362 fő volt.

Etnikum Létszám Arány (%)
moldován
román
21,643
273
76,31%
0,96%
ukrán 2,435 8,58%
orosz 2,190 7,72%
cigány 1,525 5,37%
zsidó 64 0,22%
bolgár 30 0,11%
egyéb 202
Összesen 28,362 100%

A város szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Сороки ВСЕ О БЕССАРАБИИ
  • Справочник «Освобождение городов: Справочник по освобождению городов в период Великой Отечественной войны 1941—1945» / М. Л. Дударенко, Ю. Г. Перечнев, В. Т. Елисеев и др. М.: Воениздат, 1985. 598 с.
  • Исаев А. В. От Дубно до Ростова. — М.: АСТ; Транзиткнига, 2004.
  • Populaţia Primaria Orasului Soroca
  • Soroca Romania and Moldova Travel Guide
  1. 2014 Moldovan Census