Hierro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hierro
Hierro szigete műholdképen
Hierro szigete műholdképen
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Legnagyobb település Valverde (Santa Cruz de Tenerife)
Népesség
Teljes népesség 10 675 fő (2014. jan. 1.)
Valverde (Santa Cruz de Tenerife) népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Szigetcsoport Kanári-szigetek
Szigetek száma 7
Terület 278 km²
Legmagasabb pont Malpaso, 1501 m
Elhelyezkedése
Hierro (Kanári-szigetek)
Hierro
Hierro
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 27° 44′ 15″, ny. h. 17° 59′ 19″Koordináták: é. sz. 27° 44′ 15″, ny. h. 17° 59′ 19″
A Hierro weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hierro témájú médiaállományokat.

El Hierro a maga 278 km²-es területével a Kanári-szigetek (Las Canarias) legnyugatibb tagja, és emellett a hét nagyobb sziget közül ez a legkisebb. Ez nem mindig volt így, ám ezelőtt mintegy 50 ezer évvel egy nagy földrengés eredményeként a tengerbe süllyedt a sziget északnyugati harmada. Szerte a szigeten mintegy ötszáz vulkáni kúp látható (további kb. 300-at lávaárak borítottak el).

Történelem[szerkesztés]

A kis sziget Európa-szerte használt neve – Ferro – a térképészet révén vált ismertté. Már az ókorban is alkalmazták a világ legnyugatibb pontjaként ismert Insulae Fortunatae-t (Boldogság-szigeteket) a földrajzi hosszúság kezdetének (Ptolemaiosz az i. sz. II. században). Egészen 1884-ig, amíg Greenwich át nem vette tőle ezt a szerepet, ez maradt a "Meridíano cero", azaz a 0 délkör, sok ország térképészetének kezdete. Az Osztrák–Magyar Monarchiában egészen az összeomlásig használták, s az utódállamokban (köztük Magyarországon) a katonai térképek még feltüntették mindkét hosszúságot. A greenwichi nullmeridiántól eltérően Európa teljes egésze Ferrótól keletre fekszik.

A Hierro nevet alighanem őslakóitól, a bimbacséktől örökölte (ők állítólag herónak, azaz tejnek nevezték). A turistáktól a kicsi, eldugott sziget nevet kapta, amit magas, sziklás partja is indokol. Székhelye, Valverde is ilyen parton épült. Ép ezért Hierro vendéglátása nem a strandolni, hanem a csöndes kikapcsolódásra vágyó turistákra épül. Erre nagyon alkalmas az El Golfo öböl a sziget keleti partján, amely egy elsüllyedt vulkanikus kráter félkör alakú egyik fele. A mintegy 14 km hosszú szakasz tagolt, sziklás. Csak néhány fürdésre is alkalmas kisebb strandja van. Több kisebb település található a környéken, a legismertebb La Maceta, ahol étterem is van. Az öböl másik két nagyobb települése La Frontera és Tigaday. A sziget közepén egy vulkán áll; csúcsa 1501 m-re tör fel.

Élővilág[szerkesztés]

A sziget fő látnivalója a sziget déli csücskén lévő La Restinga település közelében található, El Piñar-nak nevezett védett fenyőerdő. El Sabinarnál furcsa alakzatokba görbült borókafenyők kölcsönöznek kísérteties hangulatot a tájnak.

Állatvilágának fő különlegessége a 45 cm-nél hosszabbra is megnövő hierrói óriásgyík (Gallotia simonyi). Már a szigeteket elnevező idősebb Plinius említette, hogy hatalmas gyíkok, "sárkányok" élnek a szigeteken a magas hegyek barlangjaiban. A középkorban is keringtek ilyen tengerészlegendák. Ezek nyomán ment el a 19. század végén a Bécsben élő magyar Simonyi professzor, hogy felkutassa az óriásgyíkokat. Nem volt könnyű dolga, mert a szürkésbarna gyíkok teljesen ártalmatlanok, így hát a betelepített ragadozók (macska, kutya) gyakorlatilag kipusztították őket. Simonyi professzor végül El Hierrótól nem messze, egy alig néhány száz m²-es sziklán talált néhányat. Felfedezése nyomán a gyűjtők megszállták a sziklát, és mindenki vitte szépen haza az 50–60 cm-es állatokat, amíg el nem fogytak. Az 1970-es években egy kecskepásztor fedezte fel, hogy az egyik megközelíthetetlen, meredek kőszirten, a Fuga de Gorretán él még egy kis populáció. Mára kutatóállomást létesítettek ott. 1985-ben kezdték el a hierrói óriásgyíkok rehabilitációs programját. A gyíkokat fogságban szaporítják, majd ellenőrzött körülmények között elengedik. Lagartio közelében kb. 1500 gyík él egy védett természeti rezervátumban, de a kutatók szerint a fajt még mindig fenyegeti a kihalás. A fő szigeten is találtak mintegy 40, még ezeknél is nagyobb gyíkot: némelyik 1 m-re is megnőtt. Ezeknek fehér a tokája. A körülmények olyan mostohák, hogy a gyíkok szinte csak növényi táplálékon élnek. Egyetlen csemegéjüket azok a sáskarajok jelentik, amiket a szél hoz ide Mauritániából.

Az őslakók sziklarajzaiból megállapították, hogy ők irtották ki a korábban több szigeten is élt, nagy testű fajokat. Találtak egy mumifikálódott, másfél méteres óriásgyík tetemet, amin jól kivehető a bőr, a fogazat, a koponya, a csontozat. Remélik, hogy valahol, valamelyik, még megközelítetlen szurdokban még él ez az óriásgyík.

Gazdaság[szerkesztés]

A sziget gazdaságának alapja a sajtkészítés, a halászat, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus.

Közlekedés[szerkesztés]

A sziget északkeleti csücskében épített repülőtérről a Kanári-szigetek többi tagjára indulnak gépek.

A szigeten menetrendszerű buszok is közlekednek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]